Baradlay Jenő

Baradlay Jenő (Eugen von Baradlay) Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik szereplője, a három testvér közül a legfiatalabb.

Baradlay Jenő
Baradlay Richárd (Mécs Károly) és Baradlay Jenő (Tordy Géza) a Plankenhorst-palotában
Baradlay Richárd (Mécs Károly) és Baradlay Jenő (Tordy Géza) a Plankenhorst-palotában

JellemGyönge egészségű, szemüveges (rövidlátó), sebezhető lelkületű, jószívű, önfeláldozó.
Nemzetmagyar
Beszélt nyelvmagyar, német

Első megjelenésA kőszívű ember fiai
AlkotóJókai Mór
KiadóA Hon (folytatásokban), Athenaeum

Az apja akaratának megfelelően hivatalnokként dolgozott Bécsben az udvari kancellárián. Szorgalmas, megbízható, éles eszű fiatalemberként sikeres karrier lehetősége előtt állt. Alkalmazkodó képessége és szerénysége hamar rokonszenvessé tette. Szerelmes lett Plankenhorst Alfonsine-ba, aki az ujja köré csavarta a gazdag, de naiv főnemest. Az 1848 márciusi bécsi forradalmat közömbösen fogadta, de az események magukkal ragadták, szinte az akarata ellenére csatlakozott a fiatal forradalmárokhoz. 1848 októberében már a házasságát tervezte Alfonsine-nal, amikor a fiút az édesanyja titokban meglátogatta, és meggyőzte arról, hogy Magyarországon a helye a családja mellett. Jenő ezután hazatért az édesanyjával Nemesdombra. Itt bátyja, Ödön feleségére és annak gyermekeire vigyázott. A közélettől és a csatáktól távol tartotta magát, de - bátyja leveleinek is köszönhetően - folyamatosan figyelemmel kísérte a szabadságharc eseményeit. A világosi fegyverletétel után egy végzetes névcsere következtében Jenőnek (Eugen) küldték ki az Ödönnek (Edmund) szóló hadbírósági idézését. A legfiatalabb Baradlay önként vállalta a biztos halált a testvére helyett. A tárgyaláson Jenőt golyó általi halálra ítélték, és hamarosan kivégezték.

Gyermekkorátul fogva igen félénk kedély, melyet még gyámoltalanabbá tett az ifjúkori életmód, a szüntelen mástól függés. Hozzá volt szokva, hogy akaratát mindig alárendelje a másénak, elébb szülői, azután főnökei - végre szeretője akaratának. Most azután, mikor mindazon támaszokat, akikhez eddig tapadt, egyszerre elseperte a vihar; mikor a monumentális nagyságok, kiknek szobrai képezték "lares et penates"-eit, szétrepültek, mint polyvatöredék. Jenő úgy érezte magát, mint aki maga is semmivé lett.
– Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (részlet a Tavaszi napok című fejezetből)

A testvéreihez képest a regény nagy részében hétköznapi szereplő. Édesanyjának és még rideg, kőszívű apjának is a legkedvesebb fia. Gyönge egészségű, szemüveges (rövidlátó), sebezhető lelkületű gyermek. Jószívű: amikor az anyja pénzt küld a számára, a felét Richárdnak adja. Udvari bürokrataként nem mulatozik, ezt nem tartja komoly hivatalnokhoz méltónak. A naivsága miatt könnyű játékszere a démoni szépségű Alfonsine-nek és az atyai jóságot és barátságot színlelő adminisztrátornak. Sem katonai, sem politikai pályára, tettekre nem alkalmas, de számára is eljön majd a pillanat, amikor bizonyítani tudja lelki nagyságát: feláldozza magát egy olyan ügyért, amelyben sohasem hitt.

A Jókai Mór regényéből 1965-ben készült filmben Baradlay Jenőt Tordy Géza alakította.

Az író és hőse

szerkesztés

A legkisebb Baradlay Jókai Mór vonásait hordozza magán. Szívesen fest, félénk természetű, nagy jövőről álmodik.

További információk

szerkesztés