Németh Antal (rendező)
Németh Antal (Budapest, 1903. május 19. – Budapest, 1968. október 28.[7][8]) magyar rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író.
Németh Antal | |
Született | 1903. május 19.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1968. október 28. (65 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar[6] |
Házastársa | Peéry Piri Monori Kornélia |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Magyar Örökség díj (2019) |
Sírhelye | Farkasréti temető (1-2-352) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Antal témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésNémeth Márton iskolaszolga és Blaskó Berta Mária fia. Irodalmi és művészettörténeti egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte el. 1928-ban és 1931-ben Berlinben, Bécsben, Münchenben, Párizsban és Kölnben tanult. 1928-ban az Országos Kamara Színház rendező-fordítója és a Színpadművészeti Stúdió alapító tagja lett. Jaschik Álmos iskolájában díszlettörténetet és díszlettervezést oktatott. 1929–1931 között a Szegedi Nemzeti Színház rendezőjeként dolgozott,[8] ugyanitt 1929-ben színpadművészeti kiállítást rendezett. 1933-1935-ig Tormay Cécile Napkelet című folyóiratának volt a szerkesztője.[9]
1934-ben részt vett az Olasz Tudományos Akadémia világkongresszusán. 1935-ben a Magyar Rádió drámai osztályának vezetője és a Debreceni Egyetem magántanára lett. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt.[8] 1944-ben Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát indított. 1945–1956 között nem rendezhetett.[8] 1950-től a Népművelési Intézetben a bábjáték elméletével és történetével foglalkozott. 1956-tól színházban is dolgozott. 1956–1957 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője volt. 1957–1959 között a kecskeméti Katona József Színházban rendezett. 1959–1965 között a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott rendezőként.[8] 1965-től az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán dolgozott. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is.[10]
Sírja a Farkasréti temetőben található. 2018-ban róla nevezték el a Kaposvári Egyetem belvárosi kulturális központját.[11]
Magánélete
szerkesztésElső felesége Peéry Piri (1904–1962) színésznő volt. Második felesége Monori Kornélia volt.
Színházi rendezései
szerkesztésA Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 111.[12]
- Újházy György: Missa Solemnis (1935)
- Géraldy: Krisztin (1935)
- Boross Elemér: Ti szegény lányok (1935)
- Albrecht: VIII. Henrik (1936)
- Katona József: Bánk bán (1936, 1938, 1940, 1960)
- Kállay Miklós: A roninok kincse (1936, 1942)
- Kacsóh Pongrác: János vitéz (1936, 1938)
- Szántó György: Sátoros király (1936)
- Hsiung: Gyémántpatak-kisasszony (1936)
- Krasinski: Pokoli színjáték (1936)
- Andai Ernő: Áruház (1936)
- Barabás Pál: Pénz! Pénz! Pénz! (1936)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1937-1938, 1941-1942, 1956)
- O’Neill: Amerikai Elektra (1937)
- Romains: Donogoo (1937)
- William Shakespeare: Othello, a velencei mór (1937, 1957, 1964)
- Babay József: Csodatükör (1937)
- Nyirő József: Jézusfaragó ember (1937)
- Herczeg Ferenc: Kék róka (1937)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1937, 1939, 1942)
- Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése (1937)
- William Shakespeare: Szentivánéji álom (1937-1939, 1941, 1959)
- Kállay Miklós: Godiva (1938)
- Németh László: Villámfénynél (1938)
- William Shakespeare: Lear király (1938)
- Calderón de la Barca: A nagy világszínház (1938)
- Molière: Az úrhatnám polgár (1938)
- Herczeg Ferenc: Az utolsó tánc (1938)
- Arisztophanész: Madarak (1938)
- William Shakespeare: Ahogy tetszik (1938-1939)
- Kleist: Amphitryon (1939)
- Fazekas-Dékány: Ludas Matyi (1939)
- William Shakespeare: A makrancos hölgy (1939)
- Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (1939)
- Tolsztoj: Feltámadás (1939)
- William Shakespeare: Vihar (1939-1940)
- William Shakespeare: Macbeth (1939, 1960)
- Forzano: Caesar (1940)
- William Shakespeare: Hamlet (1940)
- Nyirő József: Új haza (1940)
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1940)
- William Shakespeare: Minden jó, ha a vége jó (1940)
- Lope de Vega: Vidám szüret (1940)
- Ortner: Szent Borbála csodája (1940)
- Márai Sándor: A kaland (1940)
- Jókai Mór: Földönjáró csillagok (1940)
- Kovách Aladár: Téli zsoltár (1940)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (1941, 1962)
- Ibsen: Peer Gynt (1941)
- Ibsen: Nóra (1941)
- Illés Endre: Törtetők (1941)
- Herczeg Ferenc: Karolina, vagy egy szerencsés flótás (1941)
- Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1941)
- Zilahy Lajos: Grassalkovics (1941)
- Zilahy Lajos: A házasságszédelgő (1941)
- Bahr: Koncert (1941)
- Rostand: A sasfiók (1942)
- Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1942)
- Márai Sándor: A kassai polgárok (1942)
- Szophoklész: Oedipus király; Oedipus Kolonosban (1943)
- William Shakespeare: Julius Caesar (1943)
- Töpfer: Magyar hölgy (1943)
- Tirso de Molina: A zöldnadrágos lovag (1943)
- Dumas: A kaméliás hölgy (1943)
- Schwengeler: Hontalan nép (1944)
- Kemény János: Péter (1944)
- Niccodemi: Tacskó (1957)
- Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957)
- Wilder: A mi kis városunk (1957)
- Dukes: Országúti kaland (1957)
- Maugham: Eső (1958)
- Móricz Zsigmond: Úri muri (1958)
- Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok (1959)
- Visnyevszkij: Optimista tragédia (1959)
- Verdi: Rigoletto (1959)
- García Lorca: Bernarda Alba háza (1960)
- Puccini: Bohémélet (1961)
- Verdi: A trubadúr (1961, 1965)
- Mozart: Szöktetés a szerájból (1961)
- Puccini: Tosca (1962)
- Offenbach: Hoffmann meséi (1962)
- Donászy-Vass: A kiskakas gyémántfélkrajcárosa (1962)
- Prokofjev: Péter és a farkas (1962)
- Verdi: Álarcosbál (1963)
- Molnár Ferenc: Hattyú (1963)
Filmjei
szerkesztés- Madách (1944)
- Madách: Egy ember tragédiája (1949)
Művei
szerkesztés- A színjáték esztétikájának vázlata (1929)
- Színészeti lexikon; szerk. Németh Antal, Bp., 1930[13]
- Goethe Faustja a színpadon (1932)
- Az ember tragédiája a színpadon (1933)
- Tanulmányok a színház esztétikája köréből (tanulmányok, 1934)
- Bánk Bán. Katona József drámája száz éve a színpadon; Budapest Székesfőváros, Bp., 1935
- Kelet bábjátékművészete (1955)
- Új színházat! (válogatott írások, szerk. Koltai Tamás, 1988)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/143.html
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
- ↑ Gyászjelentése (1968). (Hozzáférés: 2020. szeptember 9.)
- ↑ a b c d e Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 17. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ Kollarits Krisztina: Csak szétszórt őrszemek vagyunk. Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Kiadó, Vasszilvágy, 2014.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Új nevet kapott a Latinka ház: Németh Antal Színházművészeti és Kulturális Központ. Kaposvár Most, 2018. május 24. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
- ↑ 2013. november 15-i lekérdezés
- ↑ Színházi enciklopédia. Színházi lexikon. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások címen is megjelent.
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kortárs magyar írók
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kollarits Krisztina: Tormay Cécile és a pályakezdő írók. A Napkelet megújulása az 1930-as években.Tormay Cécile-emlékkonferencia MMA konferenciaüzetei 4. http://www.mma.hu/kiadvanyok/-/content/10180/1/tormay-cecile-emlekkonferenc-2
- Selmeczi Elek: Németh Antal, a magyar színház enciklopédistája; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 1991
További információk
szerkesztés- Életrajza a Nemzeti Színház honlapján
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 6.)
- Ablonczy László: Dévénytől lefelé. Magyar Játékszín – A hazájában bujdosó Németh Antal, Magyar Idők, 2018. szeptember 2. Online hozzáférés
- "Állomások, motívumok". Dr. Németh Antal emlékkiállítás. A Pécsi Nemzeti Színház, a budapesti Nemzeti Színház, az Országos Széchényi Könyvtár valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet közös kiállítása; kiállításrend., bev. Kovács Gábor Dénes; OSZMI, Bp., 1992
- István Mária: Látványtervezés Németh Antal színpadán, 1929–1944; Akadémiai, Bp., 1996 (Művészettörténeti füzetek)
- Balogh Géza: Németh Antal színháza. Életút és pályakép történelmi keretben; Nemzeti Színház, Bp., 2015 (Nemzeti Színház kiskönyvtára) + DVD
- Kávási Klára: Németh Antal. A Nemzetiben és száműzetésben; MMA, Bp., 2018 (Kor – kultúra – kapcsolódás)