Főmenü megnyitása

Kozák András (Vencsellő, 1943. február 23.Budapest, 2005. február 24.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, művészeti vezető, Drahota Andrea Jászai Mari-díjas színművésznő férje.

Kozák András
Kozák András (1970)
Kozák András (1970)
Életrajzi adatok
Született 1943. február 23.
Vencsellő[1]
Elhunyt 2005. február 24. (62 évesen)
Budapest[1]
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Drahota Andrea
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek 19612004
Híres szerepei Barna László ezredes
Kisváros
Lőrinc barát
Shakespeare: Rómeó és Júlia
Díjai
További díjakJászai Mari-díj (1971, 1978)
Érdemes művész (1981)
Kiváló művész (1990)
Magyar Művészetért díj (1993)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
Kossuth-díj (1996)

az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozák András témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1965-ben fejezte be. Előbb a szolnoki Szigligeti Színház, majd 1966 és 1991 között a Thália Színház, illetve az Arizona Színház művésze volt. 1991 és 2001 között az akkori Nemzeti Színházban (a jelenlegi Pesti Magyar Színházban) játszott. Ezt követően 2003-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja és művészeti vezetője volt. Itt nemcsak játszott, hanem több darabot rendezett is. Mind színházi alakításai, mind filmszerepei közül jó néhány emlékezetes marad. Életének utolsó napjait kórházban töltötte, agydaganata volt.[2] 2005-ben 62. születésnapját csak néhány órával élte túl. Sírja a Farkasréti temetőben található.

Özvegye Drahota Andrea színésznő. Gyermekei: Ágnes és Dénes.

 
Kozák András sírja a budapesti Farkasréti temetőben (939/2-1-101).

Színházi szerepeibőlSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 128. Ugyanitt százkét színházi fotón is látható. Feleségével, Drahota Andreával közös bemutatóik száma: 65.[3]

Színházi rendezéseiSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 11.

  • Olympia, (díszlettervező is)
  • Tokaji aszú
  • Sirály
  • Különös éjszaka
  • Lóvátett lovagok
  • Csárdáskirálynő
  • A kőszívű ember fiai

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

  • Ezer év (1963)
  • Villon (1965)
  • Sárga rózsa (1968)
  • Tigris és hiéna (1968)
  • Pillangó (1971)
  • Ászja (1971)
  • Öt férfi komoly szándékkal (1971)
  • A Müller család halála (1972)
  • A lámpás (1972)
  • Az ember melegségre vágyik (1972)
  • Giordano Bruno megkísértése (1973)
  • A fekete Mercedes utasai (1973)
  • És mégis mozog a föld 1-3. (1973)
  • Bolond és szörnyeteg (1973)
  • III. Richard (1973)
  • Tigrisugrás (1974)
  • Az ezeregyéjszaka meséi (1974)
  • III. Béla (1974)
  • Oszlopos Simeon (1976)
  • Sophokles: Oedipus király (1977)
  • Meztelenül (1977)
  • Ady novellák (1977)
  • A Zebegényiek (1978)
  • Idegenek (1979)
  • Cseresznyéskert (1979)
  • Gulliver az óriások országában (1980)
  • A hosszú előszoba (1980)
  • Apród voltam Mátyás udvarában (Mátyás király) (1981)
  • A Klapka légió (1983)
  • Torquato Tasso (1984)
  • Linda (1984)
  • Tizenötezer pengő jutalom (1985)
  • A falu jegyzője 1-6. (1986)
  • A fekete kolostor (1987)
  • A miniszter (1988)
  • Az angol királynő (1988)
  • Birtokos eset (1989)
  • A megközelíthetetlen (1989)
  • Halállista (1989)
  • Szonatina egy páváért (1990)
  • Julianus barát 1-3. (1993)
  • Szent Gellért legendája (1994)
  • Kisváros (1993-2001)
  • Ebéd (2004)

DíjakSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Freebase-adatdump
  2. FotoKlikk (2018. január 20.). „Keleti Éva: Kontakt tárlatvezetés”.  
  3. 2011. február 28.-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés