Agydaganat
Agydaganatnak nevezzük azt a szövetszaporulatot, mely az agy szöveteiből indul ki. Gyakoribb azonban, mikor a test más részében kialakult daganatok képeznek áttétet az agyban.
| Agydaganat | |
 | |
| Agydaganat MRI felvételen. | |
| Osztályozás | |
| BNO-10 | C71., D33.0-D33.2 |
| BNO-9 | 191, 225.0 |
| Adatbázisok | |
| DiseasesDB | 30781 |
| MedlinePlus | 007222 000768 |
| eMedicine | emerg/334 |
| MeSH ID | D001932 |
Mivel az agy be van zárva a csontos koponyába, amely nem tud tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli nyomást. Az agydaganat tüneteit okozhatja a tumor közvetlen hatása az agyidegekre, vagy okozhatja a koponyaűri nyomás növekedése. A tünetek attól is függenek, hogy az agy mely része érintett. A legtöbb agydaganat nem terjed szét a test más részeibe, mint a más szervekből kiinduló rosszindulatú daganatok.
Az agydaganatok műtétjét idegsebész szakorvosok végzik. Az első agyműtétet az angol Rickman Godlee 1884-ben, az első magyarországi agyműtétet pedig Lipscher Mór 1900-ban végezte el.[1] Felnőttek esetében az elsődleges tumorok leggyakoribb fajtái a meningeomák, és az olyan astrocytomák mint a glioblastoma.[2]
Tünetek szerkesztés
- Harmincon túli egyéneknél az első jel epilepsziás roham lehet.
- Izomgyengeség, vagy a mozgás összehangolatlansága.
- Személyiségváltozások.
- Növekvő aluszékonyság.
- Az egyensúly elvesztése vagy a látótér egy részének kiesése.
- Fejfájás és hányás jelezheti a növekvő nyomást. A fejfájás rosszabbodik köhögéskor és lefekvéskor, és különösen súlyos lehet reggel.
- Gyermekekben a tumor (medulloblastoma) megtámadhatja a kisagyat, az agynak azon részét, amely a mozgást összehangolja. A gyermek ekkor bizonytalanul áll a lábán, és szeme rezeg. A fejfájás és a koponyán belüli megnövekedett nyomás érzése a gyermekekben gyakorta lassan alakul ki, mivel az ő koponyájuk kissé tágul.
Kialakulásának ideje szerkesztés
- Rendkívül változó. Sok agytumor lassan növekszik, és nehéz felismerni.
- Nagy részük 1-6 hónap alatt fejlődik ki, mások több év alatt.
Kialakulásának okai szerkesztés
Agydaganatok kialakulhatnak az agyban lévő idegeket burkoló sejtekből, ekkor glioma a nevük. Eredhetnek még az agyhártyából. Ezeket általában meningeomának hívják. A rák a szervezet más részeiből, főként a tüdőből, emlőből, veséből és vastagbélből kiindulva áttétet képezhet és daganatot okozhat az agyban. Ennek neve másodlagos tumor.
Mivel az agydaganatok sejtjeinkből alakulnak ki, az agydaganatok kialakulásának okai genetikai eredetűek, génjeinkben hordozottak.
Szövődmények szerkesztés
Maradandó agykárosodás.
Diagnózis szerkesztés
Az orvosi vizsgálatok során ellenőrzik, hogy jól működnek-e a reflexeink, előfordul-e zsibbadás, izomgyengeség. Az idegrendszer vizsgálata és különösen a szemfenék ellenőrzése szemtükrözéssel felfedhet tumorra utaló jeleket. Az orvos koponya- és mellkasröntgen vizsgálatot rendel el. Kifinomultabb módszerekkel, például EEG vagy MRI vizsgálatokkal könnyen kimutatható a daganat. A tumorok egy része, ha nem is mindegyikük, eltávolítható műtéttel. Egyes másodlagos daganatok (például a veséből származó áttétek) visszafejlődnek vagy el is tűnnek, ha az elsődleges tumort eltávolítják.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ [[Kiss László (orvostörténész)|Kiss László]]:Az első magyarországi agydaganat-eltávolítás évfordulója, Orvosi Hetilap, 2000. [2008. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
- ↑ About Adult Brain Tumors, NCI.[halott link]
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Brain tumor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
