Bujtor István

magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró

Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5.Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Édesanyja Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke, Gundel Katalin (1910–2010) volt, akinek első házasságából született bátyja, Latinovits Zoltán.[1][2] Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyai ükapja után a Bujtor nevet vette fel.

Bujtor István
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében
Született Frenreisz István
1942. május 5.
Budapest
Elhunyt 2009. szeptember 25. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa
Gyermekei két gyermek:
Balázs és Anna
SzüleiFrenreisz István
Gundel Katalin
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okatüdőembólia, keringési és légzési problémák
Sírhely balatonszemesi temető
Színészi pályafutása
Aktív évek 19642009
Híres szerepei
A Veszprémi Petőfi Színház 10. igazgatója
Hivatali idő
2008. január 1. 2009. szeptember 25.
Előd Majzik Tímea (megbízott igazgatóként)
Utód Horváth Lászlóné (megbízott igazgatóként)

A Wikimédia Commons tartalmaz Bujtor István témájú médiaállományokat.

Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975. június 13-án született), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979. február 20-án született), második felesége Bujtor Judit volt.

ÉleteSzerkesztés

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére) (illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.

1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.

Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek.[3] Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.[4]

Fiatal korában kosarazott, az ifiválogatottal országos bajnokságot is nyert, emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (öt­szö­rös ma­gyar baj­nok lett a Rabonbán kapitányaként). Saját hajója a Tamangó[5] volt.

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani, a család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották.

2009. szeptember 24-én mentővel szállították a veszprémi kórházból a budapesti Állami Egészségügyi Központba, hogy rehabilitációját itt folytathassák, egy nappal később azonban meghalt, a Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési problémák miatt. Mint azt özvegye később a sajtónak elárulta, Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta.[6]

2009. október 1-jén temették el, Balatonszemesen.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Bujtor István szobra Balatonfüreden[7]

2010-től a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.[8]

A Bujtor-gyűrű egy 2011-ben alapított díj a Veszprémi Petőfi Színház háttérmunkásainak elismerésére.[9]

2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás téren felavatták egész alakos szobrát. Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtort a Rabonbán (30-as cirkáló) hajón. A szobrot kritikák is érték, mivel Bujtor alakja a Balatonnak háttal van elhelyezve. A helyiek „Balatoni legenda” címmel illetik a szobrot.[10]

MunkásságaSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

SzínházSzerkesztés

Főbb szerepeiSzerkesztés

RendezéseiSzerkesztés

SzinkronSzerkesztés

Bud SpencerSzerkesztés

Más színészekSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Bujtor István családfája[12][13]
Bujtor István
(Budapest, 1942. máj. 5.–
Budapest, 2009. szept. 25.)
színész
Apja:
Frenreisz István
(Budapest, 1907. máj. 27.–
Budapest, 1982. október 23.)
kórházi főorvos
Apai nagyapja:
Frenreisz Ferenc Károly[14]
(Pest, 1873. febr. 7.–
Budapest, 1916. júl. 5.)
főorvos, népfölkelő honvéd ezredorvos
Apai nagyapai dédapja:
Frenreisz István
(1840 körül –
Budapest, 1909. jún. 13.)
a budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke
Apai nagyapai dédanyja:
Bujtor Etelka Anna
(Budapest, 1846. júl. 12. –
Budapest, 1923. nov. 11.)
Apai nagyanyja:
Virava Lujza Zsófia Berta[14]
(Budapest, 1880. júl. 31.–
Budapest, 1944. febr. 2.)
Apai nagyanyai dédapja:
Virava József
(1836–
Budapest, Ferencváros, 1914. jan. 10.)
ügyvéd, országgyűlési képviselő
Apai nagyanyai dédanyja:
Simon Zsófia
Anyja:
Gundel Katalin
(Budapest, 1910. máj. 2.–
Balatonszemes, 2010. jún.)
Anyai nagyapja:
Gundel Károly
(Budapest, 1883. szept. 23.–
Budapest, 1956. nov. 28.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédapja:
Gundel János
(Ansbach, 1844. márc. 3.–
Budapest, 1915. dec. 28.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédanyja:
Kommer Anna
(Pest-Buda, 1851. dec. 24.–
Budapest, 1920. dec. 12.)
Anyai nagyanyja:
Blasutigh Margit
(Veszprém, 1885. máj. 30.–
Budapest, 1961. júl. 5.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Blasutigh Mátyás
(San Pietro al Natisone, 1840–
Budapest, ?)
kereskedő
Anyai nagyanyai dédanyja:
Gerlits Ilona
(Veszprém, 1851. jan. 3.–
Gölle, 1919)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bujtor István édesanyja 100 éves. [2009. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  2. [1]
  3. Bud Spencer adatlapja az ISZDB-n
  4. Szerkesztő, Szerző:: Minden idők 10 legjobb Bud Spencer és Terence Hill filmje (magyar nyelven). Filmezzünk!, 2018. június 17. (Hozzáférés: 2019. március 14.)
  5. Tamangó. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  6. [2]
  7. Szobrot állít Bujtor Istvánnak Balatonfüred
  8. A 2016-os, VII. fesztivál pályázati felhívása. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  9. Egy "zsinórmester" kapta idén a Bujtor-emlékgyűrűt
  10. Bujtor István szobra a Köztérkép.hu-n (Hozzáférés: 2019. március 23.)
  11. Posztumusz kitüntetést kapott Bujtor István - 2018. november 18.. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 18.)
  12. Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987
  13. OSZK gyászjelentések
  14. a b Frenreisz Ferenc és Virava Lujza házasságkötése, Bp. IX., 1906. aug. 6./718

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés