Bujtor István

(1942–2009) magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró

Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Édesanyja Gundel Katalin (1910–2010), Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke. Féltestvére Latinovits Zoltán,[1][2] anyjának első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.

Bujtor István
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében
Született Frenreisz István
1942. május 5.
Budapest
Elhunyt 2009. szeptember 25. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa
Gyermekei két gyermek:
Balázs és Anna
SzüleiFrenreisz István
Gundel Katalin
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okatüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség
Sírhelye balatonszemesi temető
Színészi pályafutása
Aktív évek 19642009
Híres szerepei
A Veszprémi Petőfi Színház 10. igazgatója
Hivatali idő
2008. január 1. 2009. szeptember 25.
Előd Majzik Tímea (megbízott igazgatóként)
Utód Horváth Lászlóné (megbízott igazgatóként)

Bujtor István aláírása
Bujtor István aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Bujtor István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979), második felesége Bujtor Judit volt.

Élete szerkesztés

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére, illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Szemüvegesek (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.

1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.

Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek.[3] Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.[4]

Fiatalon élsportoló kosárlabdázó volt, már gimnazistaként az ifiválogatottban játszott és a BVSC NB I-es felnőttcsapatával országos bajnokságot is nyert, az egyetemen is folytatta;[5][6] emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (ötszörös magyar bajnok lett). Saját hajójának neve Tamangó[7] volt.

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani. A család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották, de hogy miért került a kórházba, arról csak találgatások láttak napvilágot, és később sem fedték fel a pontos körülményeket. A veszprémi kórházból mentővel szállították át a budapesti Állami Egészségügyi Központba, 2009. szeptember 24-én, hogy ott folytassák rehabilitációját, egy nappal később azonban meghalt. A Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség okozták halálát. Özvegye később egy bulvárlapnak azt nyilatkozta, hogy Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta, azt azonban azóta sem erősítették meg orvosok, hogy a fertőzés hogyan vezethetett a végzetes problémákhoz.[8]

2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.

Emlékezete szerkesztés

 
Bujtor István szobra Balatonfüreden[9]

2010-től a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.[10]

A Bujtor-gyűrű egy 2011-ben alapított díj a Veszprémi Petőfi Színház háttérmunkásainak elismerésére.[11]

2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás téren felavatták egész alakos szobrát. Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtort a Rabonbán (30-as cirkáló) hajón. A szobrot kritikák is érték, mivel Bujtor alakja a Balatonnak háttal van elhelyezve. A helyiek „Balatoni legenda” címmel illetik a szobrot.[12]

Munkássága szerkesztés

Filmjei szerkesztés

Színház szerkesztés

Főbb szerepei szerkesztés

Rendezései szerkesztés

Szinkronszerepei szerkesztés

 
Veszprémi Petőfi Színház, Bujtor-emléktábla

Bud Spencer szerkesztés

Más színészek szerkesztés

Díjak, elismerések szerkesztés

Származása szerkesztés

Bujtor István családfája[15][16]
Bujtor István
(Budapest, 1942. máj. 5.–
Budapest, 2009. szept. 25.)
színész
Apja:
Frenreisz István
(Budapest, 1907. máj. 27.–
Budapest, 1982. október 23.)
kórházi főorvos
Apai nagyapja:
Frenreisz Ferenc Károly[17]
(Pest, 1873. febr. 7.–
Budapest, 1916. júl. 5.)
főorvos, népfölkelő honvéd ezredorvos
Apai nagyapai dédapja:
Frenreisz István
(1840 körül –
Budapest, 1909. jún. 13.)
a budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke
Apai nagyapai dédanyja:
Bujtor Etelka Anna
(Budapest, 1846. júl. 12. –
Budapest, 1923. nov. 11.)
Apai nagyanyja:
Virava Lujza Zsófia Berta[17]
(Budapest, 1880. júl. 31.–
Budapest, 1944. febr. 2.)
Apai nagyanyai dédapja:
Virava József
(1836–
Budapest, Ferencváros, 1914. jan. 10.)
ügyvéd, országgyűlési képviselő
Apai nagyanyai dédanyja:
Simon Zsófia
Anyja:
Gundel Katalin
(Budapest, 1910. máj. 2.–
Balatonszemes, 2010. jún.)
Anyai nagyapja:
Gundel Károly
(Budapest, 1883. szept. 23.–
Budapest, 1956. nov. 28.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédapja:
Gundel János
(Ansbach, 1844. márc. 3.–
Budapest, 1915. dec. 28.)
vendéglős
Anyai nagyapai dédanyja:
Kommer Anna
(Pest-Buda, 1851. dec. 24.–
Budapest, 1920. dec. 12.)
Anyai nagyanyja:
Blasutigh Margit
(Veszprém, 1885. máj. 30.–
Budapest, 1961. júl. 5.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Blasutigh Mátyás
(San Pietro al Natisone, 1840–
Budapest, ?)
kereskedő
Anyai nagyanyai dédanyja:
Gerlits Ilona
(Veszprém, 1851. jan. 3.–
Gölle, 1919)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Bujtor István édesanyja 100 éves. [2009. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
  2. [1]
  3. Bud Spencer az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  4. Minden idők 10 legjobb Bud Spencer és Terence Hill filmje. Filmezzünk!, 2018. június 17. (Hozzáférés: 2019. március 14.)
  5. Bujtor István: Egy kosaras naplója. Blikk, 2009. szeptember 29.
  6. Mozgó Képek, 1986, 2. szám
  7. Tamangó. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
  8. Mi okozhatta valójában Bujtor István halálát?. HVG, 2009. október 2. (Hozzáférés: 2021. július 4.)
  9. Szobrot állít Bujtor Istvánnak Balatonfüred
  10. A 2016-os, VII. fesztivál pályázati felhívása. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  11. Egy "zsinórmester" kapta idén a Bujtor-emlékgyűrűt. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
  12. Bujtor István szobra a Köztérkép.hu-n (Hozzáférés: 2019. március 23.)
  13. Kotorski mornari Kotorski mornari, film oldala az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  14. Posztumusz kitüntetést kapott Bujtor István – 2018. november 18.. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 18.)
  15. Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987
  16. OSZK gyászjelentések
  17. a b Frenreisz Ferenc és Virava Lujza házasságkötése, Bp. IX., 1906. aug. 6./718. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés