Bujtor István
Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Édesanyja Gundel Katalin (1910–2010), Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke. Féltestvére Latinovits Zoltán,[1][2] anyjának első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.
Bujtor István | |
![]() | |
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében | |
Született |
Frenreisz István 1942. május 5. Budapest |
Elhunyt |
2009. szeptember 25. (67 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | |
Gyermekei |
két gyermek: Balázs és Anna |
Szülei | Frenreisz István Gundel Katalin |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség |
Sírhelye | balatonszemesi temető |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1964–2009 |
Híres szerepei | |
A Veszprémi Petőfi Színház 10. igazgatója | |
Hivatali idő 2008. január 1. – 2009. szeptember 25. | |
Előd | Majzik Tímea (megbízott igazgatóként) |
Utód | Horváth Lászlóné (megbízott igazgatóként) |
![]() | |
Bujtor István aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bujtor István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979), második felesége Bujtor Judit volt.
Élete Szerkesztés
Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.
Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.
2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.
Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére, illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.
Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Szemüvegesek (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.
1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.
Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek.[3] Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.[4]
Fiatalon élsportoló kosárlabdázó volt, már gimnazistaként az ifiválogatottban játszott és a BVSC NB I-es felnőttcsapatával országos bajnokságot is nyert, az egyetemen is folytatta;[5][6] emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (ötszörös magyar bajnok lett). Saját hajójának neve Tamangó[7] volt.
2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani. A család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották, de hogy miért került a kórházba, arról csak találgatások láttak napvilágot, és később sem fedték fel a pontos körülményeket. A veszprémi kórházból mentővel szállították át a budapesti Állami Egészségügyi Központba, 2009. szeptember 24-én, hogy ott folytassák rehabilitációját, egy nappal később azonban meghalt. A Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség okozták halálát. Özvegye később egy bulvárlapnak azt nyilatkozta, hogy Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta, azt azonban azóta sem erősítették meg orvosok, hogy a fertőzés hogyan vezethetett a végzetes problémákhoz.[8]
2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.
Emlékezete Szerkesztés
2010-től a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.[10]
A Bujtor-gyűrű egy 2011-ben alapított díj a Veszprémi Petőfi Színház háttérmunkásainak elismerésére.[11]
2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás téren felavatták egész alakos szobrát. Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtort a Rabonbán (30-as cirkáló) hajón. A szobrot kritikák is érték, mivel Bujtor alakja a Balatonnak háttal van elhelyezve. A helyiek „Balatoni legenda” címmel illetik a szobrot.[12]
Munkássága Szerkesztés
Filmjei Szerkesztés
- Éjszaka is kézbesítendő (1964, tévéfilm) – rendőr
- Váltás (1964, tévéfilm) – Laci
- Karambol (1964) – Terpinkó Gyula
- A kőszívű ember fiai (1964) – Ramiroff Leonin
- Ha egyszer 20 év múlva… (1964) – Takács Péter/Gál Péter
- Álmodozások kora (1964)
- Fájó kritika (1965, tévéfilm)
- Déltől hajnalig (1965) – István
- Nyaralás Piroskával (1965) – Verwalter Ferenc
- Szegénylegények (1966)
- Viharban (1966, tévéfilm)
- A férfi egészen más (1966)
- Hideg napok (1966) – Nagy Kázmér
- Egy gyávaság története (1966, tévéfilm)
- A múmia közbeszól – pap (1967)
- Csend és kiáltás (1967)
- Fiúk a térről (1967) – Lada
- Harlekin és szerelmese (1967) – Lint
- A hamis Izabella (1968) – nyomozó
- Az Aranykesztyű lovagjai (1968, tévéfilmsorozat) – Miguel Torrez
- Bors (1968, tévéfilmsorozat) – Zentay Dezső
- Egri csillagok (1968) – Kovács #1
- Bűbájosok (1969)
- Bözsi és a többiek (1969, tévéfilmsorozat) – Ferike
- Az ember tragédiája (1969)
- Az oroszlán ugrani készül (1969) – Menő Fej
- Holdudvar (1969) – Balassa barátja
- Szemüvegesek (1969)
- Téli sirokkó (1969)
- Az erkély (1970, tévéfilm)
- Égi bárány (1970) – Darutollas
- Én vagyok Jeromos (1970) – Kemény Béla
- Szép leányok, ne sírjatok (1970, tévéfilm) – rendőr
- Asszonyok mesélik (1971, tévéfilm)
- Kapaszkodj a fellegekbe! (1971) – Timóth Zsiga
- Végre, hétfő! (1971) – Bércesi
- Tyúkfürösztés (1971, tévéfilm) – Szabó István
- A legszebb férfikor (1972)
- Híres szökések (1972, tévéfilmsorozat) – Maelzel
- Nápolyt látni és… (1972) – Szegedi Péter
- Utazás Jakabbal (1972) – Jakab (hang)
- 12 egy tucat (1973, tévéfilm) – Géza
- A locsolókocsi (1973) – sofőr
- A Lúdláb királynő (1973, tévéfilm) – D’Anquetil lovag
- A professzor a frontra megy (1973, tévéfilm)
- Átmenő forgalom (1973, tévéfilm) – Borzák, főmérnök
- Egy srác fehér lovon (1973) – Muslincás
- Kakuk Marci (1973) – Lelenc Gyula
- Vivát, Benyovszky! (1973, tévéfilmsorozat) – Sztyepanov
- A dunai hajós (1974) – Ivan Striga
- A Pendragon legenda (1974) – George Maloney
- Pokol-Inferno (1974, tévéfilm) – Paolo
- Bach Arnstadtban (1975, tévéfilm) – Faldhaus polgármester
- Gilgames (1975, tévéfilm) – Gilgames
- Finish: Avagy Álmom az életem túlélte (1975, tévéfilm) – második sintér
- Hugó, a víziló (1975) – Jorma édesapja (hang)
- Kapupénz (1975, tévéfilm)
- János király (1975, tévéfilm) – Lipót
- Ügyes ügyek (1975, tévéfilm) – Mihail Vasziljevics Krecsinszkij
- Zendül az osztály (1975, tévéfilm) – Németh tanár
- Sztrogoff Mihály (1975, tévéfilmsorozat) – Sztrogoff Mihály (hang)
- Barátom, Bonca (1976, tévéfilm) – Gyalog Bálint
- Fekete gyémántok – Salista őrnagy (1976)
- Ha megjön József (1976) – Tibi bácsi
- Hátország (1976, tévéfilm) – Buta Frey
- Hungária Kávéház (1976, tévéfilmsorozat)
- II. Richárd (1976, tévéfilm) – Northumberland grófja
- Kántor (1976, tévéfilmsorozat) – Bana János (1 epizódban)
- Karancsfalvi szökevények (1976, tévéfilmsorozat) – Berényi
- Lincoln Ábrahám álmai (1976, tévéfilm)
- Talpuk alatt fütyül a szél (1976) – Mérges Balázs, csendbiztos
- A bosszú (1977, tévéfilm) – Zverkov
- A néma dosszié (1977) – Kuti, nyomozó
- A zöldköves gyűrű (1977, tévéfilm) – Józsa György
- Apám néhány boldog éve (1977) – Nergeli Zsiga
- Az isztambuli vonat (1977, tévéfilmsorozat) – Schaffer
- Fedőneve: Lukács (1977) – Otto Flatter
- Fejezetek a Rákóczi-szabadságharcból (1977, tévéfilmsorozat)
- Havannai kihallgatás (1977, tévéfilm) – Hans Magnus Ensensberger
- Ki látott engem? (1977) – Aradi, költő
- Magellán (1977, tévéfilm) – Cartegna
- Naponta két vonat (1977, tévéfilm) – Gamazov, váltókezelő
- Szimulánsok (1977, tévéfilm)
- Űrtörténetek (1977, tévéfilm) – orvos
- A zárka (1978, tévéfilm)
- BUÉK! – Perjés Laci (1978)
- Ebéd (1978, tévéfilm) – mesélő (hang)
- Feltételes vallomás (1978, tévéfilm) – festő
- Földünk és vidéke (1978, tévéfilm)
- Küszöbök (1978, tévéfilmsorozat) – Pusztai
- Látástól vakulásig (1978, tévéfilm) – Ecker
- Münchhausen Fantáziaországban (1978, tévéfilm) – katona
- Vakáción a Mézga család (1978, rajzfilmsorozat) – Cápának öltözött magyar apuka; Terror őrmester (hang)
- A világ közepe (1979, tévéfilm) – Kinizsi Pál
- Allegro Barbaro – Héderváry (1979)
- Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979) – sofőr
- Magyar rapszódia (1979) – Héderváry
- Rosszemberek (1979) – Hegyesi János (hang)
- Sándor Mátyás (1979, tévéfilmsorozat) – Sándor Mátyás
- A Pogány Madonna – Ötvös Csöpi (1980)
- Fekete rózsa – Burián főhadnagy (1980, tévéfilm)
- Haladék – Novák Sándor (1980)
- Kotorski mornari – Sándor (1980)[13]
- Az a szép fényes nap – Nürnbergi Hermann (1981, tévéfilm)
- Ripacsok – Béla, tévérendező (1981)
- Villám – Simai János (1981, tévéfilm)
- Csak semmi pánik – Ötvös Csöpi (1982)
- Gyertek el a névnapomra – Egon (1983)
- Hungarian Dracula – Csungi hangja (1983, tévéfilm)
- Mennyei seregek – Wesselényi (1983)
- Szegény Dzsoni és Árnika – Östör király (1983)
- Szerelmes sznobok (1983, tévéfilm)
- Legyél te is Bonca! – Gyalog Bálint (1984)
- Sortűz egy fekete bivalyért – Dukay (1984)
- Az elvarázsolt dollár – Ötvös Csöpi (1985)
- Szomszédok – Mészáros Zoltán "Szőrös" kapitány (1987, tévéfilmsorozat)
- Moravagine (1989, tévéfilm)
- Damals auf Burg Wutzenstein – Graf Klotz von Klotzenstein (1990, tévéfilm)
- Hamis a baba – Ötvös Csöpi (1991)
- A három testőr Afrikában (1996)
- Komédiások – Színház az egész… – Boday Balázs (2000, tévéfilmsorozat)
- Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke – Ötvös Csöpi (2001, tévéfilm)
- Simó Sándor (2002)
- Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor – Ötvös Csöpi (2002, tévéfilm)
- Zsaruvér és Csigavér III.: A szerencse fia – Ötvös Csöpi (2007, tévéfilm)
Színház Szerkesztés
Főbb szerepei Szerkesztés
- Petruchio (William Shakespeare: A makrancos hölgy)
- Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa)
- Bromden, az indián (Ken Kesey: Kakukkfészek)
- Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek)
- Mike (Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz!)
- Winston (Jean Kerr: Mary-Mary)
Rendezései Szerkesztés
- A kaktusz virága (bemutató: 2003. október 3. Játékszín)
- Black comedy (Játék a sötétben, bemutató: 2004. március 20., Győri Nemzeti Színház)
- Hyppolit, a lakáj (bemutató: 2005. július 8. Győri Nemzeti Színház)
- Kakukkfészek (bemutató: 2005. október 14. Turay Ida Színház)
- Hyppolit, a lakáj (bemutató: 2008. szeptember 26. Veszprémi Petőfi Színház)
- Kakukkfészek (bemutató: 2009. február 13. Veszprémi Petőfi Színház)
Szinkronszerepei Szerkesztés
Bud Spencer Szerkesztés
- Akik csizmában halnak meg
- Az ördög jobb és bal keze
- Az ördög jobb és bal keze 2.
- Kalózok háborúja
- Sötét Torino
- Mindent bele, fiúk!
- Piedone, a zsaru (MTV-szinkron)
- Különben dühbe jövünk (MTV-szinkron)
- Morcos misszionáriusok
- Piedone Hongkongban (Mokép-szinkron)
- Zsoldoskatona
- Bűnvadászok
- Akit Bulldózernek hívtak
- …és megint dühbe jövünk
- Én a vízilovakkal vagyok
- Piedone Egyiptomban (Mokép-szinkron)
- Seriff és az idegenek
- Aranyeső Yuccában
- Kincs, ami nincs
- Nyomás utána! (Mokép-szinkron)
- Nincs kettő négy nélkül
- Szuperhekusok
- Aladdin (Mokép-szinkron)
- Az óriási nyomozó (Big Man)
- Fél lábbal a Paradicsomban
- Extralarge – 2. évad
- Bunyó karácsonyig
Más színészek Szerkesztés
- Megint 48 óra – Nick Nolte (Első szinkron)
- Feketeszakáll szelleme
- Piszkos tizenkettő
- A három testőr – Oliver Reed
- A hét mesterlövész – Brad Dexter
- Gyilkos bolygó – Sean Connery (Mokép-szinkron)
- Éjszakai rohanás – Yaphet Kotto
Díjak, elismerések Szerkesztés
- Balázs Béla-díj (1979)
- Legjobb férfi alakítás díja (1979)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
- Pro Tihany díj (2018) /posztumusz/[14]
Származása Szerkesztés
Bujtor István (Budapest, 1942. máj. 5.– Budapest, 2009. szept. 25.) színész |
Apja: Frenreisz István (Budapest, 1907. máj. 27.– Budapest, 1982. október 23.) kórházi főorvos |
Apai nagyapja: Frenreisz Ferenc Károly[17] (Pest, 1873. febr. 7.– Budapest, 1916. júl. 5.) főorvos, népfölkelő honvéd ezredorvos |
Apai nagyapai dédapja: Frenreisz István (1840 körül – Budapest, 1909. jún. 13.) a budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke |
Apai nagyapai dédanyja: Bujtor Etelka Anna (Budapest, 1846. júl. 12. – Budapest, 1923. nov. 11.) | |||
Apai nagyanyja: Virava Lujza Zsófia Berta[17] (Budapest, 1880. júl. 31.– Budapest, 1944. febr. 2.) |
Apai nagyanyai dédapja: Virava József (1836– Budapest, Ferencváros, 1914. jan. 10.) ügyvéd, országgyűlési képviselő | ||
Apai nagyanyai dédanyja: Simon Zsófia | |||
Anyja: Gundel Katalin (Budapest, 1910. máj. 2.– Balatonszemes, 2010. jún.) |
Anyai nagyapja: Gundel Károly (Budapest, 1883. szept. 23.– Budapest, 1956. nov. 28.) vendéglős |
Anyai nagyapai dédapja: Gundel János (Ansbach, 1844. márc. 3.– Budapest, 1915. dec. 28.) vendéglős | |
Anyai nagyapai dédanyja: Kommer Anna (Pest-Buda, 1851. dec. 24.– Budapest, 1920. dec. 12.) | |||
Anyai nagyanyja: Blasutigh Margit (Veszprém, 1885. máj. 30.– Budapest, 1961. júl. 5.) |
Anyai nagyanyai dédapja: Blasutigh Mátyás (San Pietro al Natisone, 1840– Budapest, ?) kereskedő | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Gerlits Ilona (Veszprém, 1851. jan. 3.– Gölle, 1919) |
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ Bujtor István édesanyja 100 éves. [2009. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
- ↑ [1]
- ↑ Bud Spencer az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ Minden idők 10 legjobb Bud Spencer és Terence Hill filmje. Filmezzünk!, 2018. június 17. (Hozzáférés: 2019. március 14.)
- ↑ Bujtor István: Egy kosaras naplója. Blikk, 2009. szeptember 29.
- ↑ Mozgó Képek, 1986, 2. szám
- ↑ Tamangó. [2018. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.)
- ↑ Mi okozhatta valójában Bujtor István halálát?. HVG, 2009. október 2. (Hozzáférés: 2021. július 4.)
- ↑ Szobrot állít Bujtor Istvánnak Balatonfüred
- ↑ A 2016-os, VII. fesztivál pályázati felhívása. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
- ↑ Egy "zsinórmester" kapta idén a Bujtor-emlékgyűrűt. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
- ↑ Bujtor István szobra a Köztérkép.hu-n (Hozzáférés: 2019. március 23.)
- ↑ Kotorski mornari Kotorski mornari, film oldala az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Posztumusz kitüntetést kapott Bujtor István – 2018. november 18.. [2018. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 18.)
- ↑ Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987
- ↑ OSZK gyászjelentések
- ↑ a b Frenreisz Ferenc és Virava Lujza házasságkötése, Bp. IX., 1906. aug. 6./718. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 29.)
Források Szerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk Szerkesztés
- Bujtor István a PORT.hu-n (magyarul)
- Bujtor István az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Bujtor István az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Ötvöscsöpi.hu Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pezsgett körülötte az élet – Bujtor Istvánra emlékeznek kollégái – Origo, 2009. szeptember 26.
- Bujtor István, a halhatatlan Ötvös Csöpi élete: látványos pofonok és drámai mélységek – Origo, 2021. augusztus 21.
- Nézzen bele Bujtor István filmjeibe!
- Fantasztikus család. Blikk.hu. [2009. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 8.) „Bujtor gyerekkori fényképei: csecsemőként, Latinovits Zoltánnal, Frenreisz Istvánnal”
- Elhunyt Bujtor István – Népszabadság, 2009. szeptember 25.
- Válságos az állapota Bujtor Istvánnak – Index, 2009. augusztus 5.
- Meghalt Bujtor István – Index, 2009. szeptember 25.