Bujtor István

Bujtor István (született Frenreisz, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Édesanyja Gundel Katalin (1910–2010), Gundel Károly neves budapesti vendéglős legidősebb gyermeke. Féltestvére Latinovits Zoltán, anyjának első házasságából született gyermeke. Édesapja id. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus volt, öccse Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.

Bujtor István
A Veszprémi Hírportál Bujtor István – továbbvinni a lángot című cikkében
Született	Frenreisz István 1942. május 5. Budapest
Elhunyt	2009. szeptember 25. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Perényi Eszter Bujtor Judit
Gyermekei	két gyermek: Balázs és Anna
Szülei	Frenreisz István Gundel Katalin
Foglalkozása	színész filmrendező forgatókönyvíró filmszínész filmproducer
Iskolái	Piarista Gimnázium ( – nincs) Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1966, külkereskedelem)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1979) a Magyar Érdemrend középkeresztje (2002)
Halál oka	tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség
Sírhelye	balatonszemesi temető
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1964–2009
Híres szerepei	Ötvös Csöpi A Pogány Madonna Csak semmi pánik Az elvarázsolt dollár Hamis a baba Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor Zsaruvér és Csigavér III.: A szerencse fia Sándor Mátyás Sándor Mátyás Zentay Dezső Bors
A Veszprémi Petőfi Színház 10. igazgatója
Hivatali idő 2008. január 1. – 2009. szeptember 25.
Előd	Majzik Tímea (megbízott igazgatóként)
Utód	Horváth Lászlóné (megbízott igazgatóként)
Bujtor István aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Bujtor István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Első felesége Perényi Eszter hegedűművész, fia Bujtor Balázs hegedűművész (1975), lánya Bujtor Anna jogász, drámapedagógus (1979), második felesége Bujtor Judit volt.

Élete

Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be, ahol többek között Medgyessy Péter későbbi miniszterelnök is évfolyamtársa volt. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott azon a pályán. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében.

Előbb a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz szerződött, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője volt.

2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává, mellette Eperjes Károly lett a művészeti vezető.

Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére, illetve a Száll a kakukk fészkére film ugyanezen karakterének is ő volt a szinkronhangja), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte.

Filmekben is gyakran szerepelt: A kőszívű ember fiai (1965), Fiúk a térről (1967), Egri csillagok (1968), Szemüvegesek (1969), Az oroszlán ugrani készül (1969), Fekete gyémántok (1976). Ő kapta Sándor Mátyás szerepét a Verne-regényből készült koprodukciós tévésorozatban, majd egy másik Verne-figura, Striga, a rablóvezér szerepét játszotta A dunai hajósban. 1979-ben Balázs Béla-díjat kapott, majd még abban az évben a filmkritikusok díját is. 1996-ban megrendezte Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában című filmvígjátékot.

1980-ban álmodta meg és játszotta el Ötvös Csöpi rendőrnyomozó alakját A Pogány Madonna című filmben. Ez a figura a műfajban magyar specialitás: e történetekben a háttérbe tolt, ám szakmailag nélkülözhetetlen Ötvös Csöpi küzd meg mindenre alkalmatlan, de folyton kitüntetett főnökével, Kardos doktorral (Kern András). Igazi közönségfilmek voltak ezek: itthon több mint egymillió nézőt vonzottak, és bemutatták őket Nyugat-Európa csaknem valamennyi televíziójában is. A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt. 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) már céget alapított, és szponzoroktól szerezte meg a szükséges pénzt. A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba, majd a 2000-es évek elején készült Zsaruvér és csigavér című háromrészes sorozat.

Kránitz Lajos után legtöbbször ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek. Az alkati hasonlóság adta ehhez és a később általa készített magyar filmekhez az ötletet. Rómában, a Sándor Mátyás felvételei alkalmával személyesen is találkozott a „két Piedone”. A Bunyó karácsonyig (The Troublemakers, 1994) című filmben szinkronizálta utoljára Spencert. Az utolsó 15 évben már nem vállalta el ezt a feladatot.

Fiatalon élsportoló kosárlabdázó volt, már gimnazistaként az ifiválogatottban játszott és a BVSC NB I-es felnőttcsapatával országos bajnokságot is nyert, az egyetemen is folytatta; emellett teniszezett is. Életre szóló szenvedélye a vitorlázás volt, hatszoros magyar bajnok lett. Az 1990-es évektől művészi munkája során is inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés és a kormányosság – nem csak a vitorláson. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el (ötszörös magyar bajnok lett). Saját hajójának neve Tamangó volt.

2009. július 31-én a Veszprém Megyei Kórházba kellett szállítani. A család által kiadott közlemények szerint a színészdirektort hosszú ideig mesterséges kómában tartották, de hogy miért került a kórházba, arról csak találgatások láttak napvilágot, és később sem fedték fel a pontos körülményeket. A veszprémi kórházból mentővel szállították át a budapesti Állami Egészségügyi Központba, 2009. szeptember 24-én, hogy ott folytassák rehabilitációját, egy nappal később azonban meghalt. A Központ igazgatójának 2009. szeptember 29-ei közlése szerint tüdőembólia, keringési és légzési elégtelenség okozták halálát. Özvegye később egy bulvárlapnak azt nyilatkozta, hogy Bujtor István halálát Candida fertőzés okozta, azt azonban azóta sem erősítették meg orvosok, hogy a fertőzés hogyan vezethetett a végzetes problémákhoz.

2009. október 1-jén temették el Balatonszemesen.

Emlékezete

Bujtor István szobra Balatonfüreden

2010-től a balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt.

A Bujtor-gyűrű egy 2011-ben alapított díj a Veszprémi Petőfi Színház háttérmunkásainak elismerésére.

2013. május 5-én, születése 71. évfordulóján Balatonfüreden, a Vitorlás téren felavatták egész alakos szobrát. Farkas Ádám Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotása kormányosként ábrázolja Bujtort a Rabonbán (30-as cirkáló) hajón. A szobrot kritikák is érték, mivel Bujtor alakja a Balatonnak háttal van elhelyezve. A helyiek „Balatoni legenda” címmel illetik a szobrot.

Munkássága

Filmjei

• Éjszaka is kézbesítendő (1964, tévéfilm) – rendőr
• Váltás (1964, tévéfilm) – Laci
• Karambol (1964) – Terpinkó Gyula
• A kőszívű ember fiai (1964) – Ramiroff Leonin
• Ha egyszer 20 év múlva… (1964) – Takács Péter/Gál Péter
• Álmodozások kora (1964)
• Fájó kritika (1965, tévéfilm)
• Déltől hajnalig (1965) – István
• Nyaralás Piroskával (1965) – Verwalter Ferenc
• Szegénylegények (1966)
• Viharban (1966, tévéfilm)
• A férfi egészen más (1966)
• Hideg napok (1966) – Nagy Kázmér
• Egy gyávaság története (1966, tévéfilm)
• A múmia közbeszól – pap (1967)
• Csend és kiáltás (1967)
• Fiúk a térről (1967) – Lada
• Harlekin és szerelmese (1967) – Lint
• A hamis Izabella (1968) – nyomozó
• Az Aranykesztyű lovagjai (1968, tévéfilmsorozat) – Miguel Torrez
• Bors (1968, tévéfilmsorozat) – Zentay Dezső
• Egri csillagok (1968) – Kovács #1
• Bűbájosok (1969)
• Bözsi és a többiek (1969, tévéfilmsorozat) – Ferike
• Az ember tragédiája (1969)
• Az oroszlán ugrani készül (1969) – Menő Fej
• Holdudvar (1969) – Balassa barátja
• Szemüvegesek (1969)
• Téli sirokkó (1969)
• Az erkély (1970, tévéfilm)
• Égi bárány (1970) – Darutollas
• Én vagyok Jeromos (1970) – Kemény Béla
• Szép leányok, ne sírjatok (1970, tévéfilm) – rendőr
• Asszonyok mesélik (1971, tévéfilm)
• Kapaszkodj a fellegekbe! (1971) – Timóth Zsiga
• Végre, hétfő! (1971) – Bércesi
• Tyúkfürösztés (1971, tévéfilm) – Szabó István
• A legszebb férfikor (1972)
• Híres szökések (1972, tévéfilmsorozat) – Maelzel
• Nápolyt látni és… (1972) – Szegedi Péter
• Utazás Jakabbal (1972) – Jakab (hang)
• 12 egy tucat (1973, tévéfilm) – Géza
• A locsolókocsi (1973) – sofőr
• A Lúdláb királynő (1973, tévéfilm) – D’Anquetil lovag
• A professzor a frontra megy (1973, tévéfilm)
• Átmenő forgalom (1973, tévéfilm) – Borzák, főmérnök
• Egy srác fehér lovon (1973) – Muslincás
• Kakuk Marci (1973) – Lelenc Gyula
• Vivát, Benyovszky! (1973, tévéfilmsorozat) – Sztyepanov
• A dunai hajós (1974) – Ivan Striga
• A Pendragon legenda (1974) – George Maloney
• Pokol-Inferno (1974, tévéfilm) – Paolo
• Bach Arnstadtban (1975, tévéfilm) – Faldhaus polgármester
• Gilgames (1975, tévéfilm) – Gilgames
• Finish: Avagy Álmom az életem túlélte (1975, tévéfilm) – második sintér
• Hugó, a víziló (1975) – Jorma édesapja (hang)
• Kapupénz (1975, tévéfilm)
• János király (1975, tévéfilm) – Lipót
• Ügyes ügyek (1975, tévéfilm) – Mihail Vasziljevics Krecsinszkij
• Zendül az osztály (1975, tévéfilm) – Németh tanár
• Sztrogoff Mihály (1975, tévéfilmsorozat) – Sztrogoff Mihály (hang)
• Barátom, Bonca (1976, tévéfilm) – Gyalog Bálint
• Fekete gyémántok – Salista őrnagy (1976)
• Ha megjön József (1976) – Tibi bácsi
• Hátország (1976, tévéfilm) – Buta Frey
• Hungária Kávéház (1976, tévéfilmsorozat)
• II. Richárd (1976, tévéfilm) – Northumberland grófja
• Kántor (1976, tévéfilmsorozat) – Bana János (1 epizódban)
• Karancsfalvi szökevények (1976, tévéfilmsorozat) – Berényi
• Lincoln Ábrahám álmai (1976, tévéfilm)
• Talpuk alatt fütyül a szél (1976) – Mérges Balázs, csendbiztos
• A bosszú (1977, tévéfilm) – Zverkov
• A néma dosszié (1977) – Kuti, nyomozó
• A zöldköves gyűrű (1977, tévéfilm) – Józsa György
• Apám néhány boldog éve (1977) – Nergeli Zsiga
• Az isztambuli vonat (1977, tévéfilmsorozat) – Schaffer
• Fedőneve: Lukács (1977) – Otto Flatter
• Fejezetek a Rákóczi-szabadságharcból (1977, tévéfilmsorozat)
• Havannai kihallgatás (1977, tévéfilm) – Hans Magnus Ensensberger
• Ki látott engem? (1977) – Aradi, költő
• Magellán (1977, tévéfilm) – Cartegna
• Naponta két vonat (1977, tévéfilm) – Gamazov, váltókezelő
• Szimulánsok (1977, tévéfilm)
• Űrtörténetek (1977, tévéfilm) – orvos
• A zárka (1978, tévéfilm)
• BUÉK! – Perjés Laci (1978)
• Ebéd (1978, tévéfilm) – mesélő (hang)
• Feltételes vallomás (1978, tévéfilm) – festő
• Földünk és vidéke (1978, tévéfilm)
• Küszöbök (1978, tévéfilmsorozat) – Pusztai
• Látástól vakulásig (1978, tévéfilm) – Ecker
• Münchhausen Fantáziaországban (1978, tévéfilm) – katona
• Vakáción a Mézga család (1978, rajzfilmsorozat) – Terror őrmester; cápának öltözött apuka (hang)
• A világ közepe (1979, tévéfilm) – Kinizsi Pál
• Allegro Barbaro – Héderváry (1979)
• Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979) – sofőr
• Magyar rapszódia (1979) – Héderváry
• Rosszemberek (1979) – Hegyesi János (hang)
• Sándor Mátyás (1979, tévéfilmsorozat) – Sándor Mátyás
• A Pogány Madonna – Ötvös Csöpi (1980)
• Fekete rózsa – Burián főhadnagy (1980, tévéfilm)
• Haladék – Novák Sándor (1980)
• Kotorski mornari – Sándor (1980)
• Az a szép fényes nap – Nürnbergi Hermann (1981, tévéfilm)
• Ripacsok – Béla, tévérendező (1981)
• Villám – Simai János (1981, tévéfilm)
• Csak semmi pánik – Ötvös Csöpi (1982)
• Gyertek el a névnapomra – Egon (1983)
• Hungarian Dracula – Csungi hangja (1983, tévéfilm)
• Mennyei seregek – Wesselényi (1983)
• Szegény Dzsoni és Árnika – Östör király (1983)
• Szerelmes sznobok (1983, tévéfilm)
• Legyél te is Bonca! – Gyalog Bálint (1984)
• Sortűz egy fekete bivalyért – Dukay (1984)
• Az elvarázsolt dollár – Ötvös Csöpi (1985)
• Szomszédok – Mészáros Zoltán "Szőrös" kapitány (1987, tévéfilmsorozat)
• Moravagine (1989, tévéfilm)
• Damals auf Burg Wutzenstein – Graf Klotz von Klotzenstein (1990, tévéfilm)
• Hamis a baba – Ötvös Csöpi (1991)
• A három testőr Afrikában (1996)
• Komédiások – Színház az egész… – Boday Balázs (2000, tévéfilmsorozat)
• Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke – Ötvös Csöpi (2001, tévéfilm)
• Simó Sándor (2002)
• Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor – Ötvös Csöpi (2002, tévéfilm)
• Zsaruvér és Csigavér III.: A szerencse fia – Ötvös Csöpi (2007, tévéfilm)

Színház

Főbb szerepei

• Petruchio (William Shakespeare: A makrancos hölgy)
• Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa)
• Bromden, az indián (Ken Kesey: Kakukkfészek)
• Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek)
• Mike (Frederick Knott: Várj, míg sötét lesz!)
• Winston (Jean Kerr: Mary-Mary)

Rendezései

• A kaktusz virága (bemutató: 2003. október 3. Játékszín)
• Black comedy (Játék a sötétben, bemutató: 2004. március 20., Győri Nemzeti Színház)
• Hyppolit, a lakáj (bemutató: 2005. július 8. Győri Nemzeti Színház)
• Kakukkfészek (bemutató: 2005. október 14. Turay Ida Színház)
• Hyppolit, a lakáj (bemutató: 2008. szeptember 26. Veszprémi Petőfi Színház)
• Kakukkfészek (bemutató: 2009. február 13. Veszprémi Petőfi Színház)

Szinkronszerepei

Veszprémi Petőfi Színház, Bujtor-emléktábla

Bud Spencer

• Akik csizmában halnak meg
• Az ördög jobb és bal keze
• Az ördög jobb és bal keze 2.
• Kalózok háborúja
• Sötét Torino
• Mindent bele, fiúk!
• Piedone, a zsaru (MTV-szinkron)
• Különben dühbe jövünk (MTV-szinkron)
• Morcos misszionáriusok
• Piedone Hongkongban (Mokép-szinkron)
• Zsoldoskatona
• Bűnvadászok
• Akit Bulldózernek hívtak
• …és megint dühbe jövünk
• Én a vízilovakkal vagyok
• Piedone Egyiptomban (Mokép-szinkron)
• Seriff és az idegenek
• Aranyeső Yuccában
• Kincs, ami nincs
• Nyomás utána! (Mokép-szinkron)
• Nincs kettő négy nélkül
• Szuperhekusok
• Aladdin (Mokép-szinkron)
• Az óriási nyomozó (Big Man)
• Fél lábbal a Paradicsomban
• Extralarge – 2. évad
• Bunyó karácsonyig

Más színészek

• Megint 48 óra – Nick Nolte (Első szinkron)
• Feketeszakáll szelleme
• Piszkos tizenkettő
• A három testőr – Oliver Reed
• A hét mesterlövész – Brad Dexter
• Gyilkos bolygó – Sean Connery (Mokép-szinkron)
• Éjszakai rohanás – Yaphet Kotto

Díjak, elismerések

• Balázs Béla-díj (1979)
• Legjobb férfi alakítás díja (1979)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
• Pro Tihany díj (2018) /posztumusz/

Származása

Bujtor István családfája

Bujtor István (Budapest, 1942. máj. 5.– Budapest, 2009. szept. 25.) színész	Apja: Frenreisz István (Budapest, 1907. máj. 27.– Budapest, 1982. október 23.) kórházi főorvos	Apai nagyapja: Frenreisz Ferenc Károly (Pest, 1873. febr. 7.– Budapest, 1916. júl. 5.) főorvos, népfölkelő honvéd ezredorvos	Apai nagyapai dédapja: Frenreisz István (1840 körül – Budapest, 1909. jún. 13.) a budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke
			Apai nagyapai dédanyja: Bujtor Etelka Anna (Budapest, 1846. júl. 12. – Budapest, 1923. nov. 11.)
		Apai nagyanyja: Virava Lujza Zsófia Berta (Budapest, 1880. júl. 31.– Budapest, 1944. febr. 2.)	Apai nagyanyai dédapja: Virava József (1836– Budapest, Ferencváros, 1914. jan. 10.) ügyvéd, országgyűlési képviselő
			Apai nagyanyai dédanyja: Simon Zsófia
	Anyja: Gundel Katalin (Budapest, 1910. máj. 2.– Balatonszemes, 2010. jún.)	Anyai nagyapja: Gundel Károly (Budapest, 1883. szept. 23.– Budapest, 1956. nov. 28.) vendéglős	Anyai nagyapai dédapja: Gundel János (Ansbach, 1844. márc. 3.– Budapest, 1915. dec. 28.) vendéglős
			Anyai nagyapai dédanyja: Kommer Anna (Pest-Buda, 1851. dec. 24.– Budapest, 1920. dec. 12.)
		Anyai nagyanyja: Blasutigh Margit (Veszprém, 1885. máj. 30.– Budapest, 1961. júl. 5.)	Anyai nagyanyai dédapja: Blasutigh Mátyás (San Pietro al Natisone, 1840– Budapest, ?) kereskedő
			Anyai nagyanyai dédanyja: Gerlits Ilona (Veszprém, 1851. jan. 3.– Gölle, 1919)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Bujtor István a PORT.hu-n (magyarul)
• Bujtor István az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Bujtor István az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Ötvöscsöpi.hu Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Pezsgett körülötte az élet – Bujtor Istvánra emlékeznek kollégái – Origo, 2009. szeptember 26.
• Bujtor István, a halhatatlan Ötvös Csöpi élete: látványos pofonok és drámai mélységek – Origo, 2021. augusztus 21.
• Nézzen bele Bujtor István filmjeibe!
• Fantasztikus család. Blikk.hu. [2009. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 8.) „Bujtor gyerekkori fényképei: csecsemőként, Latinovits Zoltánnal, Frenreisz Istvánnal”
• Elhunyt Bujtor István – Népszabadság, 2009. szeptember 25.
• Válságos az állapota Bujtor Istvánnak – Index, 2009. augusztus 5.
• Meghalt Bujtor István – Index, 2009. szeptember 25.