Látástól vakulásig (film)

1978-ban készült, 1980-ban bemutatott magyar tévéfilm

A Látástól vakulásig 1978-ban készült, 1980-ban bemutatott, 75 perces magyar tévéfilm. Rendezője Szőnyi G. Sándor, főszereplője Bujtor István és Székhelyi József.

Látástól vakulásig
televíziós film

A két főszereplő: Ecker és Vinkó
A két főszereplő: Ecker és Vinkó
Rendező Szőnyi G. Sándor
Forgatókönyvíró Sipos Tamás (író)
Dramaturg Lendvai György
Főszerepben Bujtor István és Székhelyi József
Zene Döme Zsolt
Operatőr Illés János
Vágó Palotai Éva
Jelmeztervező Vicze Zsuzsa
Díszlettervező Varga Mátyás
Gyártásvezető Szekeres Dénes
Gyártás
Gyártó Magyar Televízió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 75 perc
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1980. július 13.
Korhatár12 év
További információk
SablonWikidataSegítség

CselekménySzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

1945-ben a romos Budapesten Vinkó jövendőmondással és fehéregerekkel szórakoztatja a háborút túlélő hiszékeny fővárosiakat, miközben elemeli a pénztárcájukat. Ekkor találkozik az elegáns Eckerrel, aki szovjet tisztnek kiadva magát, megmenti a lelepleződött tolvajt.

A művelt és jól öltözött szélhámos a későbbiekben eladja a „felparcellázott” Vérmezőt a bolgárkertészeknek. Egy lóverseny manipulálása után (1948-ban) a hazai zenei élet fellendítését tűzte ki célul Ecker. Pár év múlva, a Rákosi-korszak idejében vidéki településekre vezetett a két bőrkabátos férfi útja. A svindlerek bíróság elé, majd börtönbe kerültek, de Eckerék itt is a kiváltságosok közé tartoztak. Vinkóék brigádja – a fegyőrökkel együtt – jutalomból még az 1953-as angol–magyar labdarúgó-mérkőzést is élőben meghallgathatta. Az 1956-os események alatt jelvényeket gyártottak: Kossuth-címert és vörös csillagot. A disszidálásuk után Bécsbe helyezték át a tevékenységüket, a nagy machinátor briliáns tervének megvalósítása után megtévedt hazafiként – büntetés nélkül – hazatértek. Itthon kezdetben nagybani tyúkszállítással foglalkoztak, majd egy termelőszövetkezet megmentését tűzték ki célul. A melléküzemág nyomdája az irodalmi élet szokatlan módon való felvirágoztatására tett kísérletet, ami azt jelentette, hogy az írók fizettek a műveik megjelenéséért, amiket mások nem akartak kiadni.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

SzereplőkSzerkesztés

FőszereplőkSzerkesztés

MellékszereplőkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés