Sándor Mátyás (regény)

A Sándor Mátyás Jules Verne 1885-ben megjelent kalandregénye, a négy magyar vonatkozású Verne könyv közül ez a regény kapcsolódik leginkább a magyar történelemhez, de cselekményének jelentős része nem érinti Magyarországot.

Sándor Mátyás
Az eredeti kiadás borítója, Léon Benett illusztrációja.
Szerző	Jules Verne
Eredeti cím	Mathias Sandorf
Ország	Franciaország
Nyelv	francia
Műfaj	kalandregény
Sorozat	Különleges utazások
Előző	A lángban álló szigettenger
Következő	Egy sorsjegy története
Kapcsolódó film	Sándor Mátyás (1979)
Kiadás
Kiadó	Pierre-Jules Hetzel
Kiadás dátuma	1885
Magyar kiadó	Franklin Rt.
Magyar kiadás dátuma	1887
Fordító	Huszár Imre (újságíró)
Illusztrátor	Léon Benett
Borítógrafika	Léon Benett
Média típusa	könyv
ISBN	963112391X
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Mátyás témájú médiaállományokat.

A regény először a Le Temps-ben jelent meg 1885. június 16. és szeptember 20. között. Könyvként az első kötet 1885. július 27-én, a második kötet 1885. augusztus 17-én, a harmadik kötet pedig 1885. október 26-án jelent meg. A teljes regény egyetlen kötetben, illusztrációkkal 1885. november 19-én jelent meg. A könyvek kiadója Pierre-Jules Hetzel volt, a regény a Különleges utazások sorozat része. A könyv illusztrációit Léon Benett rajzolta.

A regény alapján nagy sikerű színházi előadások születtek már Verne életében. Itthon a mai napig léteznek Sándor Mátyás színpadi feldolgozások.

A regény keletkezése

Jules Verne 1883 őszén kezdte kidolgozni a regény tervét. A kiadónak írt levelében a szerző bejelentette, hogy az új regény "olyan lesz, mint a Monte Cristo grófja, de eltúlzott szerelmi szenvedélyek nélkül".

A regényt 1884 nyarán írta, amikor családjával a Saint-Michel III. jachtján kirándulást tett leendő regénye helyszínein, bejárva a Földközi-tengert Tangertől Máltáig. „Vitorláztam örömömre, de mindig szem előtt tartva, hogy információkat szerezzek a könyveimhez. Ez folyamatos feladat volt, és minden regényem nyert az utakból. ... A „Sándor Mátyás” ötlete a fiamról, Michelről elnevezett St. Michel jachtommal tett, Tangertől Máltáig tartó hajózáson született, az útra elkísért a fiam, az anyja és testvérem, Paul. ... "Kívánom olvasóimnak, hogy mindent megtanuljanak a Földközi-tengerről - írta Verne Hetzelnek –, ezért az történet húsz különböző helyre viszi el őket". A regényben több jelenet is van, amely az utazás során esett meg Vernéékkel, ilyen a Máltánál történt vihar, Catania és az Etna meglátogatása. Antekirtt jachtját, a Savarenát a Saint-Michel III.-ról mintázta Verne.

Az írásra készülve újraolvasta Stendhaltól A pármai kolostort és Rómát, Nápolyt és Firenzét is bemutató útirajzát. Az első rész meghatározó helyszínéről, Pisino várától és a vár alatti víznyelőről Charles Yriarte: Az Adria kikötői műve hívhatta fel figyelmét. A fiatal gróf Esdorff, akit Pazin prefektúrájához vagy kapitányságához kötnek, egy kis csónakkal megpróbált behatolni a barlangba, hogy lássa, meddig követheti a Foiba útját; de apránként a falak bezáródása és a boltozat leereszkedése arra kényszerítette, hogy kinyújtózkodjon a csónakban, anélkül, hogy bármilyen mozdulatot képes volna végrehajtani, ezért vissza kellett fordulnia. Azt mondják, hogy a szakadék nyílásába dobott borostyángyöngyöket találtak a Lim csatornában, Vrsar és Rovinj között. Amikor mi is beléptünk a barlangba, nehezen kapaszkodva a sziklák szakadékaiba, a Foiba vize nagyon alacsony volt, így hosszú utat tehettünk előre; de a túl agyagos talaj nem engedte, hogy a kísérletet egyedül, segédeszközök nélkül folytassuk tovább.

Jules Verne levelet írt Pazin kortárs polgármesterének, Giuseppe Cechnek, amelyben részletesebb tényeket kért a várról. Cech válaszához fényképeket csatolt a szurdokról, a régi várról és a város régi részeiről. A könyv illusztrátora, Leon Benett ezeket felhasználva készítette el rajzait. Verne a Sándor Mátyás első kiadásából dedikált példányt küldött Cechnek: „Au Podestat de Pisino - Hommage de l'auteur - Jules Verne - Párizs, 1885. november 22.”

1884. július 18-án a adta át a regény első kötetét a kiadónak, és év végére elkészült a második és a harmadik kötetet is. Hetzel arra kérte a Vernét, hogy kissé változtassa meg a főszereplő motivációját, inkább az igazságosság harcosa legyen, mint bosszúálló, kérése meghallgatásra talált. 1885. március 2-ára elkészült a regény. Jules Verne a művet idősebb Dumas-nak, akit személyesen is ismert és fiának, ifjabb Dumas-nak, aki a barátja és mentora volt, ajánlotta. Ez volt az első alkalom, hogy Verne művét valakinek ajánlotta. Barátját, Dumas-t annyira meghatotta az elkötelezettségben megnyilvánuló szeretet, hogy levelet írt Vernének: „Olyan régóta szeretlek, hogy a testvérednek érzem magam”, és elismerte, hogy az irodalomban inkább Verne Dumas fia, mint ő maga.

„Alexandre Dumas-nak

Ezt a könyvet neked ajánlom, ahogy zseniális mesemondó apád, Alexandre Dumas emlékének is. Ebben a könyvben megkíséreltem Sándor Mátyást a Különleges utazások Monte Cristojává tenni. Kérem, fogadja el az elhivatottságot mély barátságom bizonyítékaként.

Verne Gyula”

Dumas válasza:

„1885. június 23.

Kedves barátom,

Nagyon megható és jó az a tudat, hogy a Sándor Mátyást nekem ajánlod, és amelyet visszatérésem után, pénteken vagy szombaton kezdek el olvasni. Igazad van abban elkötelezettségében, amellyel az apa emlékét összekapcsolod a fiú barátságával. Senki sem lett volna jobban elbűvölve, mint a Monte Cristo szerzője, ha elolvasta fényes, eredeti, emlékezetes fantáziáid. Olyan nyilvánvaló irodalmi viszony van közted és közte, hogy szó szerint inkább a fia vagy, mint én. Olyan régóta szeretlek, hogy nekem nagyon megfelel a testvérednek lenni.

Köszönöm kitartó szeretetét, és még egyszer nagy szeretetről biztosítom.

A. Dumas.”

Történet

Sándor Mátyás erdélyi gróf és társai, Szathmár László gróf és Báthory István összeesküvést terveznek az osztrák császári hatalom ellen, de Torontál Simon bankár, valamint Sárkány és Zirone leleplezik őket. A halálos ítélet elől csak Sándor Mátyás tud megszökni...

Alább a cselekmény részletei következnek!

Első rész

Az első rész történetét Antekirtt doktor mondja el a második részben.

...három magyar nemes egy összeesküvést szervezett, amelynek az volt a célja, hogy visszaadja Magyarországnak régi függetlenségét. Ez a három férfi, Sándor Mátyás gróf, Báthory István tanár és Szathmár László gróf jó barát volt, ugyanaz a remény éltette őket régóta, a három ember szíve ugyanazért a célért dobogott.

1867. június nyolcadikán akarták megadni a jelt arra a felkelésre, amely kiterjedt volna az egész Magyarországra és Erdélyre; előző este Szathmár gróf trieszti házát, ahol az összeesküvés vezetői tartózkodtak, megszállta az osztrák rendőrség. Sándor grófot és két társát elfogták, s még aznap éjszaka a pisinói vártoronyba vitték, ott bebörtönözték, és néhány héttel később már halálra is ítélték őket.

Az ítélet végrehajtására kitűzött napot megelőző este a foglyok, akiket ekkor már közös cellába zártak, megkísérelték a szökést. Sándor grófnak és Báthory Istvánnak a villámhárító huzalába fogózva sikerült is a menekülés a pisinói vártoronyból, és abban a pillanatban zuhantak a rohanó Foibába, amikor Szathmár Lászlót megragadták a fegyőrök, megakadályozva, hogy kövesse őket.

Noha a szökevényeknek vajmi kevés esélyük volt, hogy megmeneküljenek a haláltól, mivel a föld alatti folyó olyan vidékre sodorta őket, amelyet nem ismertek, mégis ki tudtak vergődni a Leme-csatorna kavicsos partjára, aztán elértek Rovigno városába, s ott menedéket találtak Andrea Ferrato halász házában.

Ez a bátor halász mindent előkészített, hogy átszállítsa őket az Adria túlsó partjára, amikor személyes bosszútól fűtve, egy Carpena nevű spanyol, aki rájött rejtekhelyükre, feljelentette a szökevényeket a rovignói rendőrségen. Másodszor is megkísérelték a szökést. De Báthory István megsebesült, és nyomban el is fogták a rendőrök. Sándor Mátyást pedig a partig üldözték, golyózáporban a víz alá merült, és az Adria még holttestét sem vetette a partra.

Másnap Báthory Istvánt és Szathmár Lászlót a pisinói várerődben kivégezték. Andrea Ferrato halászt pedig örökös kényszermunkára ítélték, és a steini fegyenctelepre szállították, mert menedéket adott nekik.

Először is az árulók elcsíptek egy postagalambot, nyakán a Sándor grófhoz intézett rejtjeles üzenettel, és másolatot készítettek róla. Másodszor: sikerült Szathmár gróf házában másolatot készíteniük a rostélyról, és ennek segítségével elolvasták az üzenetet. Amikor a levél szövegét megfejtették, az adatokat kiszolgáltatták a trieszti kormányzónak. És nyilván Sándor gróf elkobzott javainak egy részével fizették meg ezt a feljelentést.

A feljelentőknek jutott két negyedrész több mint másfél millió forintot jelentett, amivel tetszésük szerint rendelkeztek.

Akik elcsípték: Sárkány és Zirone. Sárkány félalvilági figura, akit korábbi sötét ügyek kötnek Simon Torontál trieszti bankárhoz. Torontál ajánlja be Sárkányt a könyvelőt kereső Sándor grófhoz, így nyílik alkalma Sárkánynak a rostély lemásolására.

Második rész

Tizenöt év telt el.

Simon Toronál eladta bankját Triesztben, és Raguzába költözött feleségével és tizenhét éves lányával, Szávával. A város egyik elismert polgára. Sárkány visszatért észak-afrikai szülőföldjére, olyan ütemben költi Sándor gróf és társai feljelentéséért kapott összeget, hogy mostanra alig maradt belőle. Zirone a meggazdagodott Sárkány mellett maradt, amíg az el nem szegényedett, most mindketten Szicíliában próbálják feléleszteni egykori bűnbandájukat. Carpena meg hol ül. ???

Báthory István özvegye szintén Raguzában él szegény körülmények között a hozzá elszegődött Borossal, Szathmár László inasával. Fia, Báthory Péter, végzett mérnök, aki épp állástalan és szerelmes Torontál Szávába. Száva viszont érez, ám Simon Torontál teljesen elutasítja Báthory Pétert. A menekülőket anno segítő halász meghalt a fegyenc telepen, két gyerekének, Luiginak és Mariának, nyoma veszett.

Raguzában bukkan fel Antekirtt doktor, aki az elmúlt tíz évben szerzett hírnevet a Földközi-tenger térségében hatékony gyógyítási képességével. A vagyonos doktoré Antekirtt szigete, amely nem messze fekszik Líbia partjaitól. Antekirtt visszautasítja Torontál kérését, hogy vizsgálja meg egyre depressziósabb feleségét, ugyanakkor kéretlenül felkeresi Báthorynét, akit pár éve jelentős összeggel támogatott Sándor gróf barátságára hivatkozva. Báthoryné, bár szüksége lenne rá, de visszaadja az ajándékot, Péter fia pedig visszautasítja Antekirtt állásajánlatát, mert az elszólítaná Raguzából, Szávától. Antekirtt két új segítőre tesz szert Pescade és Matifou személyében, akik francia cirkuszi komédiások. Pescade bőbeszédű akrobata, Matifou erőművész.

Sárkány és Zirone is Raguzába érkezik, Sárkány zsarolással ráveszi Torontált, hogy lányát hozzá adja. Száva nagykorúságával megkapja apja vagyonának másik felét, amelyet nem osztottak szét az őt feljelentők között. Száva hallani sem akar a frigyről. Pétert egy rejtélyes éjszakai sétáján megszúrják, Antekirtt sem tudja megmenteni. Péter temetési menete szembetalálkozik Sárkány és Száva esküvői menetével, Száva idegösszeomlást kap, az esküvő kútba esik. Rövid idővel később Torontál felesége hal meg, ám halála előtt egy levelet ad postára Báthorynénak. Halála ismét késlelteti az esküvőt. Antekirtt Pescade és Matifou segítségével Péter temetésének éjszakáján kiássa a koporsót, a tetemet Antekirtt hajójára viszik, ahol kiderül, hogy Péter csak tetszhalott volt. Antekirtt felfedi előtt magát: ő Sándor Mátyás gróf.

Harmadik rész

Péter Antekirtta szigeten lábadozik, majd meggyógyul. Anyja és Boros elköltözik Raguzából, a Torontálné küldte levélről nem esik szó. Antekirtt Péterrel Szicíliába indul Antekirtt egyik gőzjachtján, de Málta partjainál hatalmas viharba kerülnek, a hajó motorja meghibásodik, épp sikerül őket megmentenie egy bátor halásznak. A halászról kiderül, hogy ő Andrea Ferrato fia, Luigi, aki nővérével él Máltán. Ők is csatlakoznak Antekirtt csapatához.

Sárkány, Zirone és a közben hozzájuk csapódott Carpena Szicíliában szervez rablóbandát. Antekirtt megtudja, hogy rá is vadásznak, az Etna csúcsa közelében ezért csapdát állít a három gazembernek. Ám azok kifürkészik szándékát, a doktor és Péter kerül életveszélybe. Egy kis házba szorulnak tized magukkal, a házat ostromló bűnözők vagy ötvenen vannak. Pescade bátorsága segíti megmenekülésüket, de a fegyveres harcban megsebesül, a doktor minden szándéka ellenére Matifou Zironét az Etna kráterébe veti.

Negyedik rész

Carpenát egy régebbi bűne miatt letartóztatják Szicíliában, kiadják a spanyoloknak, elítélik, és a ceutai fegyenctelepen tölti büntetését. Antekirtt és Péter Ceutába hajózik. Antekirtt a ceutai kormányzóval kötött fogadást, hogy képes bárkit hipnotizálni, alanynak Carpenát javasolja. A hipnotizált Carpena a kormányzót XII. Alfonz spanyol királynak nézi, kegyelmet és az Izabella-rend keresztjét kéri tőle – Antekirtt sikere mindenkit lenyűgöz egész addig, amíg Carpena egy szikáról a tengerbe nem veti magát. Antekirtt elismeri, hogy kicsúszott felügyelete alól a fogoly, a kormányzó ezt elhiszi, pedig Antekirtt emberei kimentették Carpenát. Antekirtt és emberei visszatérnek Antekirtta szigetére.

Sárkány és Torontál Monte-Carlóban veri el Torontál vagyonának utolsó aranyait. Szávát Sárkány egyik segítője tartja fogságban. Torontál játékfüggő, Sárkány pedig figyel, hogy Torontál teljesen elszegényedjen, így biztosítva maga számára Száva kezét. Mire Harminc és negyven játékban sikerül elveszíteni az utolsó pénzüket is, addigra Antekirtt emberei rájuk találnak, de csak Torontált sikerül elfogni és Antekirtta szigetére szállítani.

Antekirtt váratlanul levelet kap Borostól, amelyben segítséget kér, mert helyzetük tarthatatlan. Antekirtt és Péter azonnal indul Karthágóba (hogy miért pont ott telepedett le a két magyar, az nem derül ki a regényből), ahol szerencsésen meg is találják Borost és a teljesen megzavarodott Báthorynét. Mindkettőjüket Antekirtta szigetére viszik. Antekirtt meglepő módszerrel visszaállítja Báthoryné emlékeit, aki találkozik halottnak hitt fiával. Zsebében lapul Torontál felesége írt levél, amiből kiderül, hogy Szávát két éves korában rabolták el, Száva valójában Sándor gróf lánya. Antekirtt, aki eddig mindent megtett, hogy ne jöjjön létre frigy Báthory Péter és Torontál Száva közt, mostantól mindent megtesz, hogy Báthory Péter elvehesse Sándor Szávát.

Ötödik rész

Újabb hajsza kezdődik, ezúttal Száva után. Miután Matifou kipréseli a fogoly Torontálból, hogy hol tartja Sárkány cinkosa fogva Szávát, Antekirtték Teutába hajóznak. Sárkány azonban megelőzte őket, és a lányt Tripoliba vitte át, ahol cimborája, Szidi Hazam házában tartják fogva.

A Földközi-tenger líbiai partvidékén szerveződő szenuszita mozgalom szemében régóta tüske Antekirtta léte. Sárkány a mozgalom egyik szervezője. A szenusziták Tripoliban gyülekeznek, hogy egy nagy ünnepséget követően megtámadják és elfoglalják az Antekirtta szigetet. Az ünnepség forgatagába elvegyülnek Antekirtt és emberei. Pescade, kihasználva akrobatikus képességeit, bejut Szidi házába, megtalálja Szávát. Száva, megtudva, hogy a fal túloldalán Báthory Péter várja, azonnal követi a franciát, szerencsével kijutnak az őrzött házból. Péter visszakapja szerelmét, Antekirtt – helyesebben Sándor Mátyás - pedig a lányát.

Antekirtta-szigeten már tervezik az esküvőt, amikor bekövetkezik a szenuszita támadás, amit némi szerencsével sikerül visszaverni. Sőt, Sárkány is a védők kezére kerül. Sándor Mátyás vezetésével ítélkeznek Carpena, Torontál és Sárkány felett, az ítélet: halál. Kivégzés előtt egy közeli zátonyra viszik a három férfit. Egyikül véletlenül aktiválja a szenuszita támadók ellen telepített aknát, mind a hárman meghalnak.

Péter elveszi Szávát.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Fejezetek

Első rész

I. A postagalamb

II. Sándor Mátyás gróf

III. A Torontál-cég

IV. A rejtjeles üzenet

V. Az ítélet előtt, alatt és után

VI. A pisinói vártorony

VII. A Foiba zuhataga

VIII. Ferrato halász háza

IX. A végső küzdelem utolsó erőfeszítései

Második rész

I. Pescade és Matifou

II. A Trabaccolo vízre bocsátása

III. Antekirtt doktor

IV. Báthory István özvegye

V. Különféle események

VI. A Cattarói-öböl

VII. Bonyodalmak

VIII. Találkozás a Stradonén

Harmadik rész

I. A Földközi-tenger

II. A múlt és a jelen

III. Mi történt Raguzában?

IV. Málta partvidékén

V. Málta

VI. Catania tájékán

VII. A Casa Inglese

Negyedik rész

I. A ceutai várbörtön

II. A doktor kísérlete

III. Tizenhétszer

IV. Az utolsó tét

V. A gondviselés útján

VI. A kísértet

Ötödik rész

I. Cap Matifou kézszorítása

II. A gólyák ünnepe

III. Szidi Hazam háza

IV. Antekirtta

V. Igazságszolgáltatás

Szereplők

• Sándor Mátyás gróf, erdélyi nemes
• Rena, Sándor Mátyás felesége
• Sándor Száva, Sándor Mátyás és Rena lánya
• Szathmár László gróf, magyar nemes
• Báthory István professzor
• Báthoryné
• Báthory Péter, Báthory István fia
• Boros, Báthoryné szolgája
• Andrea Ferrato, adriai halász
• Maria Ferrato, Andrea Ferrato lánya
• Luigi Ferrato, Andrea Ferrato fia, Maria öccse
• Torontál Simon bankár
• Torontál Simon felesége
• Torontál Száva, a bankár lánya
• Sárkány, könyvelő, tripoli bűnöző
• Namir, marokkói nő
• Zirone, szicíliai bűnöző
• Carpena, spanyol, sótelepi munkás, bűnöző
• Antekirtt doktor
• Cap Matifou, francia erőművész
• Pointe Pescade, francia artista
• Lendeck, az Artenak kastély intézője
• Rosena Lendeck, az intéző felesége, Sándor Száva nevelője
• Narsos, a Savarena kapitánya
• Pazzer, az Electric 2 matróza
• Köstrik, a Ferrato kapitánya
• Benito, szicíliai bűnöző
• Guyarre ezredes, Ceuta kormányzója
• Szidi Hazam moqqaddem
• Szidi Mohamed el-Rahdi, a szenuszita rend nagymestere
• Faz-Rhat, a Török Birodalom tisztviselője

Szereplők nevének eredete és magyarításuk

Sándor Mátyás alakját Verne állítólag barátjáról, Habsburg–Toscanai Lajos Szalvátor főhercegről mintázta. Verne azt állította, hogy Sándor Mátyást a kiadójáról, az egykor szintén száműzött Hetzelről mintázta, mindkettőt jellemzi erős hazafisága és erkölcsi érzéke.

Honnét kapták ezeket a furcsa neveket, amelyek talán nem is csengtek már ismeretlenül messzi hazájukban? Nem az a két földrajzi pont adta, amelyek között az Algíri-öböl nyílik - a Cap Matifou (Matifou-fok), és a Pointe Pescade (Pescade-földnyelv)? Igen, és valójában e nevek kitűnően illettek rájuk, akárcsak Atlaszé holmi vásári birkózóra.

A magyar fordításban a nevek is "magyarosodtak". Mathias Sandorfból Sándor Mátyás, Ladislas Zathmarból Szathmár László (bár a Huszár fordításban eredetileg Zathmar szerepelt), Etienne és Pierre Bathory pedig Báthory István és Péter, megfordították a vezetéknév-keresztnév sorrendet, az utóbbiakat magyar megfelelőkkel helyettesítették. Magyar származású Borik, aki a fordítóktól a Boros nevet kapta, bár a Borik is ismert magyar családnév. Verne szívesen használta a térképet névadáshoz, ebben a regényében Pescade és Matifou esetén bevallottan, így jogos a feltételezés, hogy Szathmár és Torontál nevét Szatmár és Torontál vármegye után nyerte. A gonoszak is magyarnak tűnnek, pedig nem azok. Torontál Simon, azaz Silas Toronthal, a regényben sem magyar származású ellentétben ismeretlen keresztnevű feleségével. A tripoli származású, azt hazájának valló Sarcany a Sárkány nevet kapta, ami magyarul értelmes szó, így a felületes olvasó magyarnak vélheti.

Értékelés

„Sándor Mátyás sokkal értékesebb kompozíciójában [mint A lángban álló szigettenger]. A romantikus regénynek legtökéletesebb példája Verne oeuvrejében; s a mese háttérbe is szorítja a tudományos érdeklődést. Olvassuk el a Szigettengert és Dumas Monte-Cristo-ját s akkor aligha marad a Sándor Mátyás meséjében olyan elem, amellyel nem találkoztunk. Mint gróf Monte-Cristo, gróf Sándor Mátyás is néhány haszonleső áruló áldozatává lesz. Ö is megszabadul a börtönből s eltűnik, hogy új név alatt térjen vissza megbüntetni azokat, akik ellene vétkeztek. A két elbeszélés részletei is közeli rokonságban állnak egymással.

De a Szigettenger hatása is erős. A görög szabadság ügye után természetes folytatásként karolja föl Verne a magyar szabadság ügyét. Sándor Mátyás és derék társai új harcra készülnek az osztrák zsarnokság ellen, amikor elárulják őket. Az árulók itt nem magyarok, hanem nemzetközi kalandorok. Itt is szerepel egy lelkiismeretlen bankár, Torontál Simon, aki anyagi előnyökért részt vesz az árulás művében. Az ő állítólagos leánya is ellenségévé válik: szerelmes lesz az egyik vértanú fiába. Végül kiderül, róla, hogy nem a bankár leánya, hanem Sándor Mátyásé. Starkos mintájára itt is akad kalóz, bandita elég, s a két kalandor, Sárkány és Zirone nem restellik felhasználni őket. Mint Starkos, Sárkány is zsarolással kényszeríti a bankárt, hogy adja neki lányát, akinek pénzére vágyik. Mind a két regényben van egy-egy nagy erejű, jóindulatú kolosszus, aki az igazak pártján áll. Mind a két regényben rejtélyes levelek irányítják a küzdőket: amott Hadzsin, itt Antekirtt doktor levelei. De ne felejtsük el azt se, hogy ez a két regény a Földközi-tenger két felét poetizálja: az első a keletit, a második a nyugatit.

A Földközi-tenger dicsőítése zeng a III. rész elején, nyitányképpen. Pointe-Pescade és Cap-Matifou, az akrobaták az algeri öböl két pontjától kapták nevüket és jellegüket. De a regény minden lapján a helyi átélés intenzitása érzik. Verne szétszórta szereplőit a partokon és a szigeteken, s így megvan az ürügye, hogy mindenhová elmenjen újra — a mi kedvünkért. Báthory István özvegye Triesztből Raguzába költözik, aztán hű szolgája Carthagóba (La Goulette) ??? viszi — elég különös hely egy magyar tanár családjának. Carpena spanyol létére az osztrák partok szalmáiban dolgozik. Később elfogják, hogy a ceutai fogolytelepre kerülhessen, melyet talán Verne is látott s velünk is meg akar nézetni. Az árulók egyik áldozatának, a derék rovigói halásznak árvái — Málta szigetén telepszenek meg: ez sem esik meg gyakran a quarnerói halászokkal. A kis Antekirtt-sziget neve adja meg hősünk monte-cristói álnevét. A Madame de Stael Corinne-ja a nagy romantikus útikönyv Itáliáról: Verne Sándor Mátyása a Földközi-tenger regényes bedekkere a XIX. század második fele számára.

Zirone számára a legszebb halálnem az, hogy Cap-Matifou az Etna kráterébe dobja bele s a maffia a «Casa Inglese» ostromában szenved vereséget. Sárkány és Torontál Simon ebül szerzett pénzét is stílusosan pergeti el a monte-carlói kaszinó szerencsekereke.

Nemcsak a magyar olvasók rajongtak érte: világsikere volt. Monte-Cristo nagyszerű meséje itt az utazás még értékesebb lírájával lesz gazdagabb. így nem lehet csodálni, hogy Dumas és Claretie éppen Sándor Mátyás után biztatták leginkább szerzőnket, hogy jelöltesse magát az Akadémiában. Dumas, a régi jóbarát, talán a maga korszerűbb folytatását látta Vernében, a Prince Zilah írója pedig a magyaros egzotikum kiaknázásában rokonszenves munkatársat.

Sándor Mátyás tudományos tartalmában — az útleírások földrajzi magván kívül — talán Antekirtt doktor szuggesztiós kísérletei és az Electricek méltók a megemlítésre.”

– Hankiss János

Sándor Mátyás és Monte Cristo

Dumas Monte Cristo-ja és Verne Sándor Mátyása közt a legkönnyebben észrevehető hasonlóság, hogy mindkét főhős álnéven tér vissza: Edmond Dantès Monte Cristo grófja, Busoni abbé, Lord Wilmore és Szimbád nevét is használja, Sándor Mátyás "szerényebb", ő csak Antekirtt doktorrá lesz.

Dumas művében a bosszúállás a hajtómotor, Verne inkább az igazságszolgáltatásra helyezi a hangsúlyt, ahogy ezt kiadója is szorgalmazta. Dumas-nál Dantès-t hárman árulják el – Fernand Mondego szerelemféltésből, Danglars ambíciói okán és Caderousse pénzért –, Villefort pedig apja leplezését elkerülendő ítéli el gyorsan és aránytalanul szigorúan. Dantès-val ellentétben Sándor Mátyás nem ártatlan: ő egy államellenes összeesküvés vezetője, míg Dantès csak naiv hírvivő. Sándort Sárkány és Torontál jelenti fel – az állam szempontjából helyesen eljárva –, Zirone csupán Sárkány társa, közvetlenül nem részesül a jutalomból. Carpena a két szökevényt adja fel – amely ismét az állam szemszögéből nézve helyes cselekedet.

Monte Cristo bosszúját a "bíróságokon" keresztül gyakorolja: a kéz, amely üt, soha nem Monte-Cristoé. A pairek kamarájának törvényszéke ítéli el Morcerf grófot (Mondego) Janina kapcsán, a férfi öngyilkos lesz. Danglars báró koldusbotra jut, majd Monte-Cristo cinkosa, Luigi elfogja, és az utolsó pénzét is elveszi a lassan megőrülő embertől. Caderousse-t egy másik bűnöző öli meg, Villefort királyi ügyészt a lelkiismerete ítéli el: megháborodik. Azáltal, hogy a négy férfit különféle "bíróságokra" bízta, Monte-Cristo inkább vádló, mint bíró.

A Sándor Mátyásban Sándor gróf a bíró. Zirone halálával elkerüli a tárgyalást, de Sárkányt, Torontált és Carpenát a gróf vezette bíróság halálra ítéli. A kivégzés azonban elmarad, a három férfi felrobban. "Isten meg akart kímélni minket a kivégzés borzalmától! - mondotta Sándor Mátyás gróf."

A jók mindkét regényben elnyerik jutalmukat. A Monte Cristóban Morrel cégét Mont Cristo kihúzza a csődből, Maximilient hozzásegíti Valentine kezének elnyeréséhez, ahogy a Sándor Mátyásban Antekirtt Báthory Pétert Száva feleségü. Albert Morceft-et támogatja új élete megkezdésében, Noirtier-t is segíti unokája megmentésében – a módszer erősen visszaköszön Báthory Péter megmentésénél. Sándor Mátyás befogadja Báthorynét, a fiát, szolgájukat Borost, Luigi és Maria Ferrato-t.

Érdekességek

Idézetek a regényből

• A tárgyalás nyilvános volt abban az értelemben, hogy a terem ajtaja nyitva maradt.
• Rokonaink, doktor úr? Soha nem engedhettük meg magunknak ezt a fényűzést! De ha meggazdagszunk egyszer, örökösnek bizonyára jelentkezik egy sereg!
• - Olyanok, akik választást engednek önnek húsz forint készpénz vagy egy férfias ökölcsapás közt... az is rögvest esedékes ettől az úrtól – felelte Pointe Pescade, és Cap Matifoura mutatott.

A vámőr nem tétovázott.

Elvette a húsz forintot.

• Ubi bene, ibi patria (Hol a haszon, ott a haza) vagy Inclusum labor illustrat. Verne műveiben szinte mindig található pár latin idézet..
• Miután a karaván túljutott a marokkói birodalmon, először Algéria gazdag vidékeinek határán haladt, amelyet „Új-Franciaországnak” akartak elnevezni, pedig ez a föld valójában sokkal inkább tartozik Franciaországhoz, mint Új-Kaledónia, Új-Hollandia és Új-Skócia Kaledóniához, Hollandiához, illetve Skóciához, hiszen alig harmincórás tengeri út választja el a francia szárazföldtől. Verne hazáját mindig előremutató példának állítja be, ez is egyik jellemzője műveinek.
• Köztudomású, hogy a gólya erkölcsös, módfelett értelmes és rendkívül bölcs madár, legalábbis a monda szerint soha nem telepszik le olyan vidéken, amelynek neve ezüstpénzen szerepel - mert a pénz minden rossz forrása, és a leghatalmasabb erő, amely a rossz szenvedélyek szakadékába sodorja az embert.
• A Savarena jacht elnevezése ellentmond Antekirtt azon szándékának, hogy eltitkolja kilétét. A jacht elnevezését lánya, Száva, és felesége, Rena, nevéből alkotta. Most azonban mindenáron meg kellett találni Szávát, a leányát akinek nevét felesége, Réna grófné nevéhez fűzve a Savarena kétárbocos kapta...
• A hajó orrában egy nagy kabint bocsátottak rendelkezésükre - kényelmes volt, s „minden megvolt benne, ami csak szükséges az íráshoz”, ahogy mondotta a vidám fickó. Verne itt elszólja magát, a Savarenát saját Saint-Michel III. jachtjáról mintázta. A regényben senki sem ír, ellentétben vele.

További érdekességek a regénnyel kapcsolatban

• A szuggerálás tényei hipnotikus állapotban ma már elismertek. Charcot, Brown-Sequard, Azam, Richet, Dumontpallier, Maudsley, Bernheim, Hack Tuke, Rieger és megannyi más tudós munkái és megfigyelései semmi kétséget nem hagynak e tekintetben. A regényben leírt hatékonyság az írói fantázia része, hasonló eredményre a XXI. század első negyedében sem képesek.
• A Sándor Mátyás, a Sztrogof Mihály és A gőzház Verne regények több hasonóságot is mutatnak. Mindháromban egymást üldözik a főszereplők: Antekirtt – Torontál, Sztrogof – Ogaref és Edward Munro ezredes – Nána Sahib. Mindháromban korának jelentős birodalma ellen lázad az egyik főszereplő: Osztrák–Magyar Monarchia, Orosz Birodalom és Brit Birodalom.
• Ahogy Pescade jó hangulata és állandó odaadása hasonlatos a Nyolcvan nap alatt a Föld körül Jean Passepartout-hoz, úgy hasonlatos Cap Matifou külleme, ereje és értelme a A különös végrendelet Tom Crabbe ökölvívó-boxolójához.
• Pescare és Maifou nem az első cirkuszi szereplők Verne műveiben, elég a César Cascabel regényt említeni, amely egy mutatványos család megpróbáltatásait meséli el. Verne a valódi életben is cirkusz-párti volt, 1889. június 23-án Amiens városának tanácsosaként Théodore Rancy jelenlétében avatta fel az új, az akkori legkorszerűbb színpadtechnikával felszerelt, kőből épült cirkuszt, amely ma is a regényíró nevét viseli (Cirque Jules Verne). Mivel cirkuszokat általában fővárosokban szoktak építeni, különlegesség számba ment ez az épület, amely méretével, játszási körülményeivel hamar Európa cirkuszi életének fontos tényezőjévé vált, ma is felkereshető.
• Verne minden művében elítéli a szerencsejátékot, a munka nélküli meggazdagodást. A kaszinóról szóló fejezetek számos mondata tanúskodik erről. Ha sikerrel akar játszani, uram, tudni kell elveszteni a kis téteket, és megnyerni a nagyokat! Ebben rejlik a játék egész titka! A véletlennek csak szeszélyei vannak, nem pedig szokásai. Nincs olyan számítás, amely legyőzhetné a véletlent, a véletlen maga dönti el, hogy mellénk áll vagy ellenünk fordul!
• A horvátországi Pazinban 1998-tól tartják meg Jules Verne napját, az ünnepre június 26-án kerül sor, ez volt Sándor Mátyás Pazinba vitelének napja. 1989-1990 között "Mathias Sandorf" néven amatőr színház működött Pazinban, a francia íróról utcát neveztek el, és megalakult a helyi Jules Verne klub is.
• A politikai cselekmény következetlenségét mutatja, hogy miután Antekirtt doktor lett, Sándor gróf teljesen közömbössé válik Magyarország felszabadításának gondolata iránt. A regény végére az is kiderül, hogy ... tizenöt év óta egy politikai fordulat következtében - amely nagyon kedvezett a magyar ügynek - a helyzet lényegesen megenyhült; különösen vonatkozik ez arra, hogy Sándor Mátyás gróf oly gyorsan és oly régen elfojtott vállalkozása milyen emléket hagyott néhány államférfiban. Egyébként Sándor gróf maga is visszatérhetett volna birtokára, mert időközben a politikai elítéltek kegyelmet kaptak. Érdemes azt is megvizsgálni, mennyi köze van a Sándor Mátyásnak a magyar történelemhez? Valódi történelmi személyről Kossuth Lajos egyetlen egyszer esik említés . Sándor Mátyás összeesküvését arra alapozza, hogy a Habsburg birodalom 1866-ban megrendítő vereséget szenvedett a poroszoktól. A fellázadt Klapka-légió még 1866 nyarán „egyetlen puskalövés nélkül” kénytelen volt visszavonulni az országból. Verne szerint Sándor Mátyás 1867 májusában döntött úgy, hogy erdélyi várából Pestre megy. De márciusban már megtörtént a Kiegyezés, megalakult az Andrássy-kormány. Így az a feltételezés, hogy egy felkelés esetén Sándoréknak többségük lenne az országgyűlésben, aligha reális.

A regényben használt titkosítási eljárás

A rács (rostély) története

A regényben bemutatott titkosítási módszert az ókori Kínában használták. A rácsot szokás Cardan-rácsnak is nevezni, de ez tévedés. Girolamo Cardano (Jérôme Cardan) (1501–1576) 1550-ben egyszerű rácsot javasolt rejtett üzenetek írására, az általa kitalált megoldás azonban nem volt forgatható. A rács, amelyet szokás rostélynak is nevezni, története pontosan nem követhető.

A rácsot a XVIII. században is használták, például 1745-ben IV. Vilmos orániai herceg udvarában. 1796-ban Carl Hindenburg matematikus tanulmányozta szisztematikusabban tanulmányozta a rostélyos titkosítási eljárást.

Edouard Fleißner von Wostrowitz (Lemberg |1825 – 1888) osztrák lovastiszt fia volt, maga is katona volt. A 6. számú Chevaux-légeres ezredben teljesített szolgálatot, 1871-ben az Ödenbergi Tisztiiskola parancsnokává nevezték ki, 1872-ben ezredessé léptették elő. Nyugdíjazása előtt, 1874 végén nemesi rangra emelték: "Edouard, Báró von Fleißner von Wostrowitz" névvel. Handbuch der Kryptographie (Titkosítás kézikönyv) című könyve 1881-ben jelent meg Bécsben. Ebben 8x8-as rácsot mutatott be. A megoldást az I. világháborúban a német csapatok használták 1916 végén. Minden rácsnak más és más kódneve volt: - 5x5 ANNA; 6X6 BERTA; 7X7 CLARA; 8X8 DORA; 9X9 EMIL; 10X10 FRANZ. Biztonságuk gyenge volt, és négy hónap után visszavonták őket.

Az egyre fejlettebb mechanikai megoldások, végül a számítógépek megjelenése elavulttá tette a rács alkalmazását.

Matematikai alapok

A rács alkalmazásának előnye könnyű kezelhetősége mellett a kínált biztonság volt.

A könyvben szereplő 6x6-os rács esetén 36 betűhely van, a rácson egyszerre kilenc betű látható. Egy rés, lyuk, a négyszeri elforgatás okán, a négy negyed egyikén található, tehát 4 lehetőséget kínál. A második rés esetében hasonlóan eljárva a kilenc hely összesen:

$4*4*4*4*4*4*4*4*4=4^{9}=262144$

eltérő rácselhelyezés lehetséges. Ezek közül számos akad, ami könnyen visszafejthető, például ha az összes lyuk azonos negyedbe esik (3x3-as elrendezés). Egyenletes lyuk elrendezés esetén, amelyet a következő képlettel lehet kiszámolni:

$n=4\cdot {\binom {9}{3}}\cdot {\binom {6}{2}}\cdot {\binom {4}{2}}\cdot {\binom {2}{2}}=4\cdot 84\cdot 15\cdot 6\cdot 1=30240$

jelentősen csökken a használható sablonok száma, ám kézi visszafejtés esetén a harmincezres szám is elégséges biztonságot kínál.

A visszafejtés a rostély nélkül nem lett volna lehetséges. A rostély használata viszont szerencsés volt, hiszen megfelelő oldalával (2), és megfelelő állásban (4) helyezték azt a szövegre, így egyből megkapták a megfejtést a nyolc lehetőségből.

Verne regény

Az elfogott üzenet

R

H

G

A

A

Z

L

K

A

E

E

N

S

L

Ő

Ő

É

Z

Ü

Y

G

G

R

É

N

Y

E

Ő

L

M

Z

K

B

N

E

T

A

F

X

S

G

M

S

N

E

Ő

O

L

E

A

K

Z

L

D

N

T

L

Á

R

E

T

K

E

Z

K

Y

S

R

N

L

É

E

E

Z

L

F

T

É

G

A

G

E

A

E

I

Á

I

M

R

L

S

E

R

É

O

G

E

N

R

G

É

L

N

T

E

Ő

Z

N

A rostély

Alább a cselekmény részletei következnek!

Az első 6x6-os rács megfejtésének lépései

Első lépés

Második lépés

Harmadik lépés

Negyedik lépés

H

A

Z

G

R

A

R

G

É

Ü

Y

G

X

S

F

G

A

M

T

R

N

E

Á

L

É

L

T

Z

E

F

É

E

G

S

R

O

Eredmény: HAZRXTRÉÉ

eredmény: GÉSNELTEG

eredmény: GÜFGÁZSRO

eredmény: RAYGAMLEF

ami visszafelé: FELMAGYAR ORSZÁGFÜG GETLENSÉG ÉÉRTXRZAH, az utolsó öt karakter töltelék.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A nem létező Antekirtta-sziget

Antekirtta. Jules Verne Sándor Mátyás regényének kitalált szigete a térép alján található, a mélyre nyúló tengeröbölben, az Tripolitaine felirat A betűje felett. A rajz Léon Benett munkája. A kitalált Antekirtta-sziget koordinátái: é. sz. 30° 21′ 00″, k. h. 19° 06′ 01″30.35, 19.100277777778

A kikötő, amelynek végében lépcsőzetesen emelkedett a kis város... Léon Benett rajza

Antekirtta. Nem tudom, milyen hosszúsági és szélességi fok alatt terül el, egyszerűen csak Földközi-tenger, így címezné a levelet a nagybátyám is, ha volna nagybátyám, de mind ez ideig az ég megtagadta tőlem azt az örömet, hogy nagybátyám legyen! Végül is semmi meglepő nincs benne, hogy ezt a szigetet Antekirttának hívják, hiszen Antekirtt doktoré. Azt azonban, hogy a doktor kapta-e a szigettől a nevét, vagy a sziget a doktortól, akkor sem tudnám megmondani, ha a Földrajzi Társaság főtitkára volnék!

Hol fekszik Antekirtta szigete? - kérdezte Báthory Péter.

- A Nagy-Szirtisz partvidékén, ... a Tripoliszi kormányzóság és Kirenaika között, az afrikai szárazföldbe betüremlő Sidra-öböl mélyén. Csakugyan, a Szirtisz-szigetcsoporttól északra fekszik Antekirtta. Ott, a Sidra-öbölben, harminc tengeri mérföldre a Benghazi tartománytól, a parthoz legközelebb eső sziget, Antekirtta különösképpen magára vonta az orvos figyelmét. Így hívták a szigetet, mert a Szirtisz- vagy Kirtisz-szigetcsoport előtt fekszik.

... Antekirtta meglehetősen nagy kiterjedésű volt - kerülete tizennyolc mérföld -, hogy befogadja mindazokat, akiket az orvos itt akart letelepíteni; eléggé kiemelkedett a tengerből, hiszen egy nyolcszáz lábnyi magas hegycsúcsról ellenőrizni lehetett az öblöt egészen a kirenaikai partvidékig; terményei, amelyek a patakok öntözte földeken nőttek, meglehetősen változatosak voltak, és elegendőek a néhány ezer főnyi lakosság ellátására.

Egy gőzgépekkel és kazánokkal felszerelt központi erőművet húsz új rendszerű és tökéletesített dinamóval szereltek fel. Ott termelték az áramot, amellyel roppant teljesítményű, különleges akkumulátorok Antekirtta minden üzemének energiáját biztosították, a vízműveknek, a városi világításnak, a távírónak, a telefonnak és a sziget körül és belsejében futó vasútnak.

A kikötő, amelynek végében lépcsőzetesen emelkedett a kis város, természetes úton képződött, de nagy munkával még jobban kiépítették. Két kőgát, egy móló, egy hullámtörő igen jól védte bármilyen irányú széltől. Vize mindenütt mély volt, még a rakpartok tövében is. Így a legkülönfélébb időjárás esetén is teljes biztonságot nyújtott a kis antekirttai hajórajnak...

Artenak városa kicsit hátrább terült el, legmagasabb épülete egy kis templom karcsú tornya volt...

A festői szépségű Artenak mindössze néhány száz házból állt... a házak elszórtan épültek a dombokon levő üde kertekben, tetejüket sűrű lomb árnyékolta, az egyik európai, a másik arab stílusban...

A mintegy háromszáz európai és arab család ... kétezer lelket számláló kis települést alkotott. Nem voltak rabszolgák, még csak alattvalók sem...

A doktor házát a telepesek városházának nevezték... A ház elragadó, mór stílusú épület volt, tornyokkal, farácsos ablakokkal, sétaudvarral, folyosókkal, oszlopcsarnokokkal, szökőkutakkal, szalonokkal...

A városon kívül, a szomszédos hegyhátakon elszórtan helyezkedett el néhány más, magányosabb épület, villa, feljebb egy kis kórház, ahová a doktor, a település egyetlen orvosa, betegeit küldte, ha éppen akadtak.

Harminc és negyven (Trente et Quarante)

Sárkány és Torontál Simon a A monte-carlói kaszinóban költik el Torontál utolsó forintjait. Verne soha nem tartotta sokra a szerencsejátékot és az azon nyert pénzt, ennek több regényében – Az aranyvulkán, Az arany meteor... – is hangot ad. A regény születése idején a Harminc és negyven közismert kártyajáték volt, ezért Verne nem is mutatta be a játékot.

Ha tehát a szerencsejáték már önmagában erkölcstelen, ráadásul még ostobaság is, hiszen ilyen egyenlőtlen feltételekkel folyik. Verne is tudja, hogy az összes játékban a bank, a kaszinó lesz a nyertes. Ha sikerrel akar játszani, uram, tudni kell elveszteni a kis téteket, és megnyerni a nagyokat! Ebben rejlik a játék egész titka! Torontálnak és Sárkánynak ez nem sikerült.

A regényben tizenhétszer nyer egymás után a piros-sor. Mivel annak esélye, hogy a sor nyerjen, ötven százalék, a tizenhét egymást követő nyerésé: 0,00076%

A Trente et Quarante, amely nagyon hasonló a Rouge et Noir (Piros és Fekete) játékhoz, XVII. századi francia eredetű szerencsejáték, amelyet kártyákkal és speciális asztallal játsszák. Ez egy egyszerű játék, amely általában nagyon jó várható hozamot, több mint 98%-ot ad a játékosoknak.

Játékmenet

Hat csomag ötvenkét lapos francia kártyát használnak. A kártyákat az osztó összekeveri, az összekevert lapokat egy kártya-osztóba helyezi. A játékosok megteszik tétjeiket. Az osztó egyesével lapot húz, képpel felfelé egymás mellé helyezi őket, amíg a sor értéke nem haladja meg a harmincat. Az első sor a fekete-sor. Ehhez hasonlóan rakja ki a második sort, a piros-sort. Az a sor nyer, amelyikben kisebb a lapok összege. Az ász egyet, a bubi-dáma-király tízet ér. Négy fogadási lehetőség van (ezt a speciális asztalon kialakított helyre tett zsetonnal lehet megtenni):

• a fekete sor nyer,
• a piros sor nyer,
• a nyerő sor első lapja azonos színű a nyerő sor nevével (kör vagy káró az első lap és a piros sor a nyerő) coleur (szín),
• a nyerő sor első lapja nem azonos színű a nyerő sor nevével: inverze (fordított).

Az első két fogadási lehetőség a grand tableau, az utolsó kettő petit tableau. Pontegyenlőségre speciális eljárás vonatkozik, gyakorlatilag ezekben az esetekben lesz a bank, bizonyos feltételek és korlátozások mellett, nyerő.

Egy példa

Fekete-sor							33 pont
Piros-sor							37 pont

Nyerő a Fekete-sor (alacsonyabb pont érték) és fordított, mert a nyerő sor első lapja piros, a sor neve viszont fekete.

Harminc és negyven és a bűnözők

Bár Verne korában is ismert volt már a játék néhány gyenge pontja, az író ezt nem használta ki regényében.

Mivel nincs minden játék elején keverés, így előfordulhat, hogy valamelyik szín jobban fogy, így a petit tableau fogadás esélyei már megbecsülhető. Más gyenge pontokat is kihasználva az 1970-es években a Francia Riviéra kaszinóiban egyre többen játszottak Harminc és negyvenet, sőt, egyes kaszinók egész csapatokat béreltek fel más kaszinók kifosztására a játék hibáit kihasználva.

Magyar kiadások

A felsorolás az Országos közös katalógus és könyvtárközi kölcsönzés adatai alapján készült. A szögletes zárójelben látható adatok bizonytalanok.

• Sándor Mátyás, Budapest, Franklin, 1887, 1889, 1899, 1909, 1917, [1924], [1942] fordító: Huszár Imre, illusztráció: Benett
• Sándor Mátyás, Budapest, Eisler, 1897, 1905 fordító: Zempléni P. Gyula, a regény a Verne Gyula összegyűjtött munkái sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, [1910?], fordító: Mikes Lajos, illusztráció: Nemes Mihály, a regény a Verne Gyula munkái sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Tolnai, [192?], fordító: Mikes Lajos, illusztráció: Memes Mihály, a regény a Verne Gyula munkái és a Verne Gyula összes munkái sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Forrás, [1944], fordító: Mikes Lajos, illusztráció: Nemes Mihály, a regény a Verne Gyula munkái és a Verne Gyula összes munkái sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1952, 1955, 1957, fordító: Vázsonyi Endre, illusztráció: Szentgyörgyi Kornél
• Sándor Mátyás, [Budapest], Ifjúsági Kiadó, [1955], 1957, fordító: Vázsonyi Endre, illusztráció: Tedesco Anna, készült a román-magyar közös könyvkiadás keretében
• Sándor Mátyás regény, Bukarest, Ifjúsági Kiadó [1956], fordító: Vázsonyi Endre, illusztráció: Tedesco Anna, készült a román-magyar közös könyvkiadás keretében
• Sándor Mátyás, [Budapest], SZÖVOSZ, 1957 fordító: Vázsonyi Endre, illusztráció: Győry Miklós, készült a román-magyar közös könyvkiadás keretében, a regény a Kincses könyvek sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1960, illusztráció: Würtz Ádám, fordító: Vázsonyi Endre
• Sándor Mátyás, Budapest, Móra Kiadó, 1964, fordító: Vázsonyi Endre, illusztráció: Szecskó Tamás és Lukáts Kató, a regény Az én könyvtáram sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Móra Kiadó, 1969, 1976 ISBN 963110530X, 1980 ISBN 9631137317 ISBN 963112391X, 1984 ISBN 9631137317, [fordító: Örvös Lajos], [illusztráció: Kondor Lajos], a regény a Jules Verne művei sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Bratislava, Madách Kiadó, 1969, 1976, 1984, [fordító: Örvös Lajos], [illusztráció: Kondor Lajos], csehszlovák-magyar közös kiadás
• Sándor Mátyás, Bukarest, Poligr. Casa Sc, 1972, fordító: Vázsonyi Endre, a regény az Előre kiskönyvtára sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Móra Kiadó, 1984, [fordító: Örvös Lajos], román-magyar közös kiadás
• Sándor Mátyás, Budapest, FSP Literátor DTP Ny., 1993, fordító: Örvös Lajos
• Sándor Mátyás, Kaposvár, Reál Kft., [1995], Könyvújság
• Sándor Mátyás, Kaposvár, Real, [1997], fordító: Örvös Lajos
• Sándor Mátyás, Budapest, Unikornis, 2003, fordító: Vázsonyi Endre, sajtó alá rendezte: Majtényi Zoltán, ISBN 9634275125, a regény a Jules Verne összes művei sorozatban jelent meg
• Sándor Mátyás, Budapest, Népszabadság Zrt., 2008, fordító: Örvös Lajos, ISBN 9789639709522

Magyar képregények

Sztrogoff Mihály magyar képregényben

Magyar cím	Forgatókönyv	Rajz	Közlés helye	Közlés ideje	Folytatások száma	Össz. oldal	Képek száma	Típus, megjegyzés
Sándor Mátyás	Cs. Horváth Tibor	Korcsmáros Pál	Füles	1958. 4. - 1958. 19.	16	64	265	fekete-fehér rajz
Sándor Mátyás	Cs. Horváth Tibor	Korcsmáros Pál	Képes Kiadó	2014	önálló füzet	72		A Fülesben folytatásban megjelent képregény önálló füzetbe. ISBN 9789639833562

Magyar filmváltozat

A könyvből 1979-ben hatrészes magyar-francia-olasz-NSZK tévéfilmsorozat készült Bujtor István főszereplésével.

Források

• Sándor Mátyás - MEK (pdf-változat)
• Legeza Ilona könyvismertetője
• A regény adatlapja a Molyon
• ↑ Hankiss: Hankiss János (1929. november 1.). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (624), 215–240. o. (Hozzáférés ideje: 2020. június 25.)  
• Bayer Antal blogja: Mathias Sandorf és Sándor Mátyás. blog, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
• Ph. Burgaud (2020. 11. 24.). „Le Vengeur des morts, le cinéroman de Michel Verne d’après Mathias Sandorf (A Holtak bosszúja, Michel Verne mozimániája Sándor Mátyás után)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (196), 55-54. o, Kiadó: Société Jules Verne.  
• Olivier Dumas (2020. 11. 24.). „Mathias Sandorf. Le Vingt Ans après de Verne avec Marie en filigrane (Sándor Mátyás. Húsz év után, Marie mint vízjel, Vernén)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (166), 24-28. o, Kiadó: Société Jules Verne.  
• Laurence Sudret (2020. 11. 24.). „Les ruines dans Mathias Sandorf et L’Archipel en feu. Sources de réalisme et moteur de l’action (A romok a Sándor Mátyásban és a Lángbanálló szigettengerben. A realizmus forrásai és a cselekvés mozgatórugói)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (157), 17-24. o, Kiadó: Société Jules Verne.  
• Philippe Jauzac Et Éric Weissenberg (2020. 11. 24.). „Un rare et étonnant cartonnage de Mathias Sandorf (Sándor Mátyás ritka és meghökkentő melléklete)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (142), 5964-5963. o, Kiadó: Société Jules Verne.  
• Jean-Pierre Picot (2020. 11. 24.). „Le chef-d’œuvre et son double: Le Comte de Monte-Cristo, d’Alexandre Dumas et Mathias Sandorf, de Jules Verne (A remekmű és duplája: Alexandre Dumas Monte Cristo grófja és Jules Verne Sándor Mátyása.)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (109), 41-40. o, Kiadó: Société Jules Verne.  
• Anonyme [Olivier Dumas] (2020. 11. 24.). „La vie de la société (A társaság élete)” (francia nyelven). Bulletin de la Société Jules Verne (Franciaország), Párizs (52), 121-121. o, Kiadó: Société Jules Verne.  

További információk

• Sándor Mátyás a Magyar Elektronikus Könyvtárban

A filmsorozatról

• Sándor Mátyás a PORT.hu-n (magyarul)
• Sándor Mátyás az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Filmzene - Sándor Mátyás YouTube (2:22)
• MTV - Videótár