Zempléni P. Gyula

	Zempléni P. Gyula
Született	Pollák Gerzson; 1856. július 28.; Tállya
Elhunyt	1902. június 6. (45 évesen); Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zempléni P. Gyuláné
Foglalkozása	újságíró; író; fordító; lapszerkesztő;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zempléni P. Gyula, született Pollák Gerzson^[1] (Tállya, 1856. július 28.^[2] – Budapest, Józsefváros, 1902. június 6.)^[3]^[4]^[5] író, újságíró, műfordító, lapszerkesztő.

Élete

Pollák Sándor (1816–1885)^[6] és Krausz Róza fiaként született magyarországi zsidó családba. Tanulmányait a kassai premontrei katolikus főgimnáziumban kezdte, majd az ottani jogakadémián tanult. Már jogászként hírlapírással foglalkozott, s elsőként a Kassán megjelenő Felvidéki Közlönynél működött. Nyelvismeretei a fordítások felé terelték. Fordított angol, francia, olasz és német nyelvből. Mintegy negyven ifjúsági munkája jelent meg. Nyolc évig segédszerkesztője, majd szerkesztője volt a Magyar Ifjúság című ifjúsági hetilapnak, öt évig pedig segédszerkesztője a Révai testvérek Regényvilág című folyóiratának. 1878-tól Budapesten élt, s több nagy lap volt belső munkatársa volt. Jogi szaklapokba is írt cikkeket, illetve évekig a Magyarország című politikai napilap rovatvezetője volt. Könyvtárnoka volt a Budapesti Újságírók Egyesületének és igazgatótanácsosa az Újságírók Segélyegyesületének. Pollák családi nevét 1884-ben változtatta Zemplénire.

A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Felesége Elek Irma (Zempléni P. Gyuláné) írónő volt, Tábori Róbert sógornője, akit 1887. szeptember 8-án az aradi izraelita imaházban vett nőül.^[7]

Munkái

Cantacuzéne-Altieri Olga herczegnő, a kit ketten szeretnek. Regény. Ford. Budapest, 1882.
Henry Gréville, Az asszony kegyelméből. Regény. Ford. Budapest, 1882. (Révai-féle Salon-Könyvtár).
Marlitt E., Az ispán cselédje. Regény. Ford. Budapest, 1883.
Ivan Turgenyev, Költemények prózában. Ford. Budapest, 1883. (Olcsó Könyvtár 172.)
Jacques Fromental Halévy, A tisztelendő úr. Regény. Ford. Budapest, 1884.
Catulle Mendés, Budoir-történetek. Ford. Budapest, 1885.
Verne Gyula, Fekete Indiák. Regény. Fordítás. Budapest, 1891.
A vasgyáros. Regény. Írta Georges Ohnet. Ford. Budapest. 1891.
Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig. Írta Jules Verne. Ford. Budapest, (1891) Két kötet.
Hatezer mértföldnyire a tenger alatt, Verne után fordította. Budapest, 1891.
Öt hét a léghajón. Függelékül: Egy dráma Mexikóban. (novella) Verne után. Ford. Budapest, 1891.
Utazás a föld körül nyolczvan nap alatt. Verne után fordította. Budapest, 1891.
A muzsikus gyermek. Elbeszélés 11–14 éves gyermekek számára. Idegen forrásból átültette. Négy színes képpel. Budapest és Bécs, 1891.
Az angyalka és egyéb elbeszélések. 10–12 éves gyermekek számára. Négy színes képpel. Budapest, 1891.
A föld. (La terre.) Émile Zola után fordította. Első és teljes kiadás. Budapest, év n.
Grimm meséi. Ifjúság számára gyűjtötte és átdolgozta. Hat színes képpel. Budapest, év n.
A munka. Émile Zola után fordította, Budapest, év n.
Bőrharisnya történetek. Cooper után az ifjúság számára átdolgozta. Hat színes képpel. Budapest, év. n.
Rózsakastély és egyéb elbeszélések fiúk számára, Négy szines képpel. Budapest (1891).
Tündérszép mesevilág. Ötven kis történet. Négy szines képpel. Budapest, 1891.
Mesekincstár. Ötven szép kis elbeszélés. 6–11 éves gyermekek számára. Budapest (1891).
Tündérmesék és csodaszép elbeszélések. Kis híveinek elmondja. Sok színes képpel. Budapest, (1891).
Maczkó Feri története. Mesés elbeszélés az ifjúság számára. Budapest, 1893. (2. kiadás. Budapest, év n.)
A gőzház. Verne után fordította. Budapest, 1892.
Ox doktor eszméje. Zachariás mester. Dráma a levegőben. Telelés a jégen. A Mont Blanc megmászása. Verne után fordította. Budapest, 1892.
Utazás a holdba^[8]^[9] és a hold körül. Közvetlen út 97 óra és 20 percz alatt. Verne után fordította. Budapest, 1892.
A zöld sugár. Függelékül: Tíz órán át a vadászaton. (Novella) Verne után fordította. Budapest, 1892.
Tizenötéves kapitány. Verne után fordította. Budapest, 1892.
Egy uszó város. A zártörők. Verne után fordította. Budapest, 1894.
Dél csillaga. Verne után Ford. Budapest, 1893.
A vadember. Elbeszélés az indiánok életéből. Budapest, 1893.
Balkézről. Elbeszélések. Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1894.
Asszonyok kegyeltje. (Bel Ami.) Regény. Írta Guy de Maupassant. Ford, Budapest, 1895.
Boldog és boldogtalan szerelem. (Novellák.) Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1895. (2. kiadás. Budapest, 1899.)
Fifi kisasszony. és egyéb elbeszélések. Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1895.
Mámorító történetek. (Le Horla.) Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1895.
Sándor Mátyás. Írta: Jules Verne. Fordította. Budapest, 1897–98. két kötet.
A rejtelmes sziget. Verne után fordította. Budapest, 1898.
A csillagok világa. (Népszerű csillagászat.) Írta Camille Flamarion. Ford. Budapest, 1898. két kötet Rajzokkal és szövegábrákkal.
Egy szegény ifjú története. Írta Feuillet Octave. Ford. Budapest, 1899.
A mi szivünk. Regény. Írta Guy de Maupassant. Ford. Budapest, 1899. (Athenaeum Olvasótára. Ism. Vas. Ujs. 8. sz.)
A hálókocsik ellenőre. Vígjáték 3 felvonásban. Írta Bisson. Ford. Budapest. 1900. (Fővárosi Szinházak Műsora 63).
Az állat az emberben. Regény. Ford. Zola Emil u. Budapest. 1905.
Szibéria. Írta Kennan György. Ford. Budapest. 1905.
A száműzöttek sorsa Szibériában. Írta Kennan György. Ford. Budapest. 1905.
Floridai kalandhősök. Goulding után ford. Budapest, 1905.
A munka. Írta: Émile Zola. franciából fordította. Budapest, 1905.
Két év vakáció. Regény. Írta: Jules Verne. Ford. Budapest, 1907. Két kötet.

Jegyzetek

↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65194/1884 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 8. oldal 13. sor
↑ Szülei bejegyzése a tállyai izraelita hitközség születési akv. 288/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1726/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
↑ Zempléni P. Gyula meghalt (1902. június 7.) Magyar Nemzet, 21. évfolyam, 135. szám
↑ Gyászjelentése (1902). (Hozzáférés: 2020. június 25.)
↑ Pollák Sándor halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 10/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
↑ Házasságkötése (1887. szeptember 11.) Nemzet, 6. évfolyam, 1807. szám
↑ Utazás a Holdba (regény, 1865)
↑ Utazás a Hold körül

Források

Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 973. o. Online elérés
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 65194/1884 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 8. oldal 13. sor

[2] Szülei bejegyzése a tállyai izraelita hitközség születési akv. 288/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)

[3] Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1726/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)

[4] Zempléni P. Gyula meghalt (1902. június 7.) Magyar Nemzet, 21. évfolyam, 135. szám

[5] Gyászjelentése (1902). (Hozzáférés: 2020. június 25.)

[6] Pollák Sándor halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 10/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)

[7] Házasságkötése (1887. szeptember 11.) Nemzet, 6. évfolyam, 1807. szám

[8] Utazás a Holdba (regény, 1865)

[9] Utazás a Hold körül

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

Zempléni P. Gyula

Született	Pollák Gerzson 1856. július 28. Tállya
Elhunyt	1902. június 6. (45 évesen) Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zempléni P. Gyuláné
Foglalkozása	újságíró író fordító lapszerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség