Wikipédia

Ox doktor hóbortos ötlete

Jules Verne szatirikus novellája (1872-1873)

Az Ox doktor hóbortos ötlete (Le Docteur Ox) szatirikus novellát Jules Verne írta. A közönség először 1872 januárjában hallhatta a művet, amikor azt a szerző felolvasta az amiensi városháza nagytermében – Verne Amiensben lakott.[1] Nyomtatásban a Musée des Familles három egymást követő számában jelent meg az év tavaszán.[2] Egy év múlva, 1873. január 16-án Verne és a kiadója, Pierre-Jules Hetzel engedélyével a Journal d'Amiens újra közölte a novellát.[3]

Ox doktor hóbortos ötlete
SzerzőJules Verne
Eredeti címLe Docteur Ox
Ország Franciaország
Nyelvfrancia
Műfajscience fiction short story
SorozatKülönleges utazások
Kiadás
Kiadás dátuma1874
Magyar kiadóBudapest, Athenaeum
Magyar kiadás dátuma1875
IllusztrátorLorenz Frølich
Média típusakönyv
A Wikimédia Commons tartalmaz Ox doktor hóbortos ötlete témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az egyetlen, Verne életében megjelent novellagyűjteményét Hetzel adta ki 1874-ben, a kötet címe Ox doktor (Le Docteur Ox). A könyv először 1874. április 27-én jelent meg illusztrációk nélkül. A későbbi kiadásokhoz hasonlóan az Ox doktor, a Zakariás mester, a Dráma a levegőben és a Telelés Grönlandban (Un Hivernage dans les glaces) novellákat tartalmazta Jules Vernétől, és a Quarantième ascension française au mont Blanc-ot bátyjától, Paul Verne-től.

Az Ox doktor három közlése eltér egymástól, ám mind a hármat Verne módosította, ellentétben az élete vége felé vagy halála után megjelent művekkel, amelyeket jellemzően fia, Michel gondozott. A Verne-elemzők számára ez ritka lehetőség a változások felderítésére és magyarázatára. A Musée des Familles változatból számos ironikus, szatirikus és erotikus rész került ki vagy átírásra, mert a folyóiratot a fiatalok számára adták ki.[4] [5]

Ox doktor karaktere tíz évvel később újra felbukkan Jules Verne munkájában, a „Voyage à travers l'Impossible" (1882) című színdarab főszereplőjeként.

Tartalom szerkesztés

E duplán kifordított komédia helyszíne a 800 éves belga Quiquendone városa (2393 lakos),[6] ahol szinte megállt az idő, lakói flegmatikusok és a filiszteusok halmozódása. Belecsöppenünk Tricasse polgármester és Niklausse tanácsos órákon át húzódó eszmecseréjébe, mely szerint micsoda szerencsétlen eset, hogy a napok óta égő bőrcsarnok nem az alacsonyan fekvő Szent-Jakab negyedben van, melyet csőrepedés miatt elöntés fenyeget. Szólnak a városi világításról is, amelynek megvalósítására Ox doktort kérték fel. Külön gyár épül, hogy az egész várost behálózó, újonnan fektetett csőhálózaton át az oxy-hydrikus gáz minden lámpatestbe eljusson.

  Alább a cselekmény részletei következnek!

Ox doktor esti fogadásán a város két prominens polgára, André Schut ügyvéd és Dominique Custos orvos váratlanul súlyos sértéseket vág egymás fejéhez:

Ügyvéd úr, úgy vélem, ön egy kissé messzire megy, s nem ügyel eléggé a szavaira![7]

Ox doktor az esetről segédjével, Gédéon Ygène-nel beszélget, kitűnik, hogy Ox doktor valami különös kísérletet végez Quiquendone lakóin azok tudta nélkül.

A polgármester lánya és a tanácsos fia szerelmesek, egy folyóparton élvezik egymás társaságát, a lány elkéri a fiú horgászbotját, amaz pedig folytatja a lány hímzését.

A városi színház is a quiquendone-i tempóhoz igazodik, délután négy és este tíz között maximum két felvonást játszanak le, az Ördög Róbert, A hugenották vagy a Tell Vilmos rendszerint három estét vett igénybe. Ám a történet napján a Hugenották negyedik felvonása, mely máskor kerek hat óra hosszat tartott, ezen az estén mindössze tizennyolc percig tartott! A nézők, a város polgárai másnap döbbenten idézik fel emlékeiket, keresik a magyarázatot a történtekre. A város egyre több épületében jelentkezik az új kór, amelynek nem csak a felgyorsult cselekvés, de a konfliktusok felvállalása, mi több, keresése is jellemzője.

- Nos, Ygène?
- Nos, főnök, minden készen áll! A csövek lerakása befejeződött.
- Végre! Most aztán nagyban és a tömegeken folytatjuk![8]

A következő hónapokban az eddig csak épületeken belül tapasztalt emberi tulajdonságváltozások a szabadban is jelentkeznek. A természet is megbolondul, hatalmas termést hoznak a dísz- és haszonnövények, két embernek kellett összeállnia, hogy megbirkózzanak egy szem eperrel, s négynek, hogy megegyenek egy körtét.[9] Előkerül egy történelmi sérelem is, a szomszéd falu, Virgamen egyik elkóborolt tehene a rét füvéből talán ha háromannyit legelt, mint önnön nyelve szélte,[10] a tett megtorlatlan maradt. Eddig, mert most a város lakossága egyhangúlag követeli a megtorlást és kész hadba szállni.

A polgármester és a tanácsos is egyaránt háború-párti, már-már összevesznek, hogy melyikük inkább az. Egymást szidva indulnak felfelé a polgármesteri hivatal tornyába, hogy onnan tekintsék át a hadi terepet és hozzanak döntést a támadásról. Ám mikor felérnek, épp oly kedvesek egymáshoz, pont olyan udvariasan szólnak a másikhoz, mint a novella elején. A toronyból leereszkedve azonban ismét összekapnak, veszekednek.

A hadra kelt város a szomszédja ellen vonul, a városkapuban Ygène áll eléjük, hogy elmondja az igazat, de az ott termő doktor Ox leüti. A kitörő tömegverekedésnek az egész városra kiterjedő robbanás vet véget, a gázgyár és a lefektetett csövek felrobbannak.

A város ismét a régi, amilyennek a novella elején megismertük. Mit is csinált hát e rejtélyes Ox doktor? Egy hóbortos kísérletet hajtott végre, ez minden. Annak utána, hogy létrehozta gázvezetékeit, tiszta oxigénnel telítette a középületeket, majd a magánházakat, végül pedig a quiquendone-i utcákat, ügyelve, hogy soha még egy atomnyi hidrogén se jusson a csövekbe. Ez az íztelen-szagtalan gáz, ha ilyen erős adagban kerül a levegőbe, belégzéskor a legsúlyosabb zavarokat okozhatja a szervezetben. Ha az ember oxigénnel telített légkörben él, izgatott, egyre izgatottabb lesz, szinte meggyullad![11]

Végső összefoglalóul és következtetésül: eszerint vajon az erény, a bátorság, a tehetség, a szellem, a képzelet, mindezek a tulajdonságok vagy képességek csupán az oxigénellátástól függenek?[11]
  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Fejezetek szerkesztés

Első fejezet, amelyből kitetszik, hogy Quiquendone városkát fölösleges akár a legjobb térképen is keresni

Második fejezet, amelyben van Tricasse polgármester és Niklausse tanácsos meghányja-veti a város ügyeit

Harmadik fejezet, amelyben nagy dérrel-dúrral és váratlanul betoppan Passauf biztos

Negyedik fejezet, amelyben Ox doktor elsőrangú fiziológusnak és merész kísérletezőnek bizonyul

Ötödik fejezet, amelyben a polgármester és a tanácsos meglátogatja Ox doktort, meg ami ebből a tényből következik

Hatodik fejezet, amelyben Frantz Niklausse és Suzel van Tricasse terveket sző

Hetedik fejezet, amelyben az andantékból allegrók, az allegrókból pedig vivacék lesznek

Nyolcadik fejezet, amelyben az ünnepélyes öreg német keringőből forgószél lesz

Kilencedik fejezet, amelyben Ox doktor és laboránsa, Ygène éppen csak egy-két szót vált

Tizedik fejezet,amelyben meglátjuk, hogyan terjed át a ragály az egész városra, s milyen következményekkel jár

Tizenegyedik fejezet, amelyben a quiquendone-iak hősies elhatározásra jutnak

Tizenkettedik fejezet,amelyben Ygène laboráns hangot ad egy okos nézetnek, amelyet azonban Ox doktor élénken elutasít

Tizenharmadik fejezet, amelyben bebizonyosodik, hogy magaslatról minden emberi gyarlóságot uralhatunk

Tizennegyedik fejezet, ahol a dolgok odáig fajulnak, hogy Quiquendone lakosai, az olvasók, sőt a szerző is azonnali végkifejletet követelnek

Tizenötödik fejezet, amelyben a csattanó csattan

Tizenhatodik fejezet, amelyben az értelmes olvasó meggyőződhet arról, hogy a szerző minden elővigyázatosságának ellenére is ráhibázott az igazságra

Tizenhetedik fejezet, amelyben fény derül Ox doktor elméletére

Értékelés szerkesztés

„Ox doktor eszméje (Le Docteur Ox, 1874) élettani és vegytani játékötletet olt bele egy kis nyárspolgári szatírába. Ox doktor Quiquendone flandriai falu békés, józan és lusta polgárain próbálja ki: mi lenne, ha a levegő oxigéntartalmát szaporítanék. A kísérlet nagyszerű eredményeket hoz: a város vezetői összevesznek, a lakosság egy tehén miatt háborúra készül, a jegyespár szíve gyorsabban dobog, és a Hugenották IV. felvonását a szokott 6 óra helyett 46 perc alatt játssza el a zenekar; szóval: »az andante allegro lesz. az allegro pedig vivace«. S a kis regény olyan humorral s olyan derűvel van megírva, mintha a szerző is a doktor gázával világítana. Meleg és kedves hangulata különbözteti meg Wellstől, aki pedig az ilyen témákat szereti. A Virgamen! A Virgamen! kiáltoznak a harcias quiquendoniak, nyilvánvaló célzással a végzetes A Berlin!-re.[12] És Ox doktor azzal is Wellset előlegezi, hogy a tudományos ötlet itt jóformán csak ürügy arra, hogy a társadalmi szatíra különlegesen kedvező megfigyelőhelyhez jusson. Lesage Sánta ördöge a tetőket emeli le, hogy belelásson az emberek benső életébe; a XIX. század végén más, korszerű lehetőségekkel rendelkezik az ördöngös tudós.”

– Hankiss János[13]

Szereplők szerkesztés

  • Docteur Ox (az angol „Ox” szó magyar jelentése: Ökör)
  • Gédéon Ygène, Ox segéde
  • van Tricasse, Quiquendone polgármestere,
  • Brigitte van Tricasse, a polgármester felesége
  • Suzel van Tricasse, a polgármester lánya
  • Pélagie van Tricasse, a polgármester unokahúga
  • Lento, a polgármester kutyája
  • Collaert, bankár, fia Simon
  • Simon Collaert, a bankár fia
  • Dominique Custos, orvos
  • Josse Liefrinck, gyógyszerész
  • Lotchè Janshéu, a Tricasse ház szolgálója
  • Jean Mistrol, kisbíró
  • Niklausse, tanácsos
  • Frantz Niklausse, a tanácsos fia, Suzel van Tricasse jegyese
  • Jean Orbideck, cukrász, a quiquendone-i seregek fővezére
  • Michel Passauf, biztos („Passauf” biztos neve németül ezt jelenti: "Figyelj! Vigyázz")
  • Sylvestre Pulmacher, fűszeres
  • Resh Jeromos, az Akadémia elnöke
  • Rupp adószedő
  • André Schut, ügyvéd
  • Norbert Soutman, a biztosító társaság igazgatója
  • Honoré Syntax, főbíró
  • Hermance néni, a polgármester vénkisasszony nővére, becenevén: Tatanémance

Érdekességek szerkesztés

  • A polgármester ötvenesztendős volt, sem nem kövér, sem nem sovány; sem nem alacsony, sem nem magas; nem volt se öreg, se fiatal; se pirospozsgás, se sápadt; se vidám, se szomorú; se elégedett, se morcos; se erélyes, se pipogya; se büszke, se alázatos; se jó, se rossz; se bőkezű, se fukar; se bátor, se gyáva; se túl sok, se túl kevés; ne quid nimis (latin: „nem sok vizet zavar”) - egy szó, mint száz: mindenben mértékletes ember.[14]
  • A vivacék a quiquendone-i színházban úgy vánszorogtak, mint a tősgyökeres adagiók. Az allegróknak se végük, se hosszuk nem volt. A hatvannegyedek tovább tartottak, mint más országban az egész hangok. A legsebesebb futamok a quiquendone-i ízlést tükröző előadásban gregorián himnusszá lassultak. A könnyed trillák ellankadtak, kimértekké váltak, hogy ne sértsék a műélvezők fülét. Egyetlen példa mindent megvilágít: Figarónak A sevillai borbély első felvonás béli gyors belépője harminchármas metronómszámmal ment, s ötvennyolc percig tartott - a leglendületesebb énekes előadásában.[15]
  • Virgamen mindössze háromezer-ötszázhetvenöt lelket számlál...
- Polgárok - szólt ekkor Sylvestre Pulmacher, aki rendes körülmények között fűszert árult kicsinyben -, polgárok, akármit papolt is ez a gyáva patikárius, a magam részéről vállalom, hogy amennyiben igényt tartanak szolgálataimra, megölök ötezer virgamenit.
- Ötezer-ötszáz! - rikkantott egy még elszántabb patrióta.
- Hatezer-hatszáz! - kontrázott a fűszeres.
- Hétezer! - kiáltotta a Hemling utcai cukrász, Jean Orbideck.[10]
  • Orbideck tábornok, aki fölöttébb bizonytalanul ült huncut lován, háromszor is lepuffant róla a sereg arcvonala előtt, de mindannyiszor sértetlenül kászálódott föl, ami kedvező előjel számba ment.[16]
  • A város neve, Quiquendone, kiejtve nagyon hasonlatos qui qu'en donne? francia kifejezéshez, mely jelentése: kit érdekel?.
  • A Journal d'Amiens még több Verne-írás jogát szerezte meg, a városi tanácsosként mondott beszédein túl, irodalmi említést érdemel az Ideális város,[17] az Ox doktor, a Tiz órán át a vadászaton és a 24 Minutes en ballon[18]

Magyar kiadások szerkesztés

Feldolgozás szerkesztés

Offenbach: Doktor Ox (operett) szerkesztés

Az eredeti történetet Jacques Offenbach operettként 1877. január 26-án mutatta be. Korábban feltételezték, hogy Offenbachot, hasonlóan a hold-regényekhez,[26] csak Verne ihlette. Az eredeti szöveget Mortier és M. Philippe Gille librettisták írták (1831–1901). Robert Pourvoyeur[27] szerint a színpadi megvalósítás arról szól, hogy az oxigén milyen hatással van a színpadi játék gyorsítására. Az anyag valóban Offenbachra kényszerítette magát. Pourvoyeur azt is felismerte, hogy a színpadi megvalósítás nem teljes egészében Verne nélkül történt: „A Le Docteur Ox szövegkönyvében van egy megjegyzés, hogy ezt a szerző és a J. Hetzel kiadó kifejezett engedélyével közzétették.”[27] Volker Dehs észrevétele alapján a Verne és Gille közötti levelezés világossá teszi, hogy Verne nem a szövegen dolgozott, hanem hogy felügyelte a librettó létrehozását, ugyanakkor barátja, Gille mellett állt tanácsadóként. Ennek eredményeként annyi jogdíjat kapott, mint Mortier és Gille a szöveges benyújtásért és tanácsért.[28]

Utazás a lehetetlenen keresztül (színjáték) szerkesztés

A Le voyage à travers l'impossible fantasztikus színjáték három felvonásban és húsz jelentben, amelyet 1882-ben Jules Verne írt Adolphe Dennery-vel együttműködve. A premierre 1882. november 25-én került sor a párizsi Porte-Saint-Martin színházban. A darabot 97 alkalommal adták elő (1882: 43, 1883: 54).

A darab Dániában, egy kastély nagycsarnokában kezdődik. A fiatal Georgon de Traventhal báró csak utazásokról és kalandokról álmodik. Anyja, Madame de Traventhal, hogy megpróbálja meggyógyítani megszállottságait, konzultál egy orvossal, aki éppen akkor érkezett az országba, a neve doktor Ox. Ez utóbbi felfedi Georges-nak, hogy John Hatteras[29] fia. Azt javasolja neki, hogy igyon egy mágikus főzetet, amely lehetővé teszi neki, hogy Tartelet táncmester kíséretében utazzon. A szereplők a Föld központjába érkeznek,[30] ahol találkoznak a tűz közepén élő szalamander emberekkel. Ezután a Nautilus fedélzetén Nemo kapitánnyal[31] találkoznak. Az atlanták George-ot Atlantis királyává nyilvánítják, ha feleségül veszi az elhunyt uralkodó lányát. A harmadik felvonásra az Altor bolygón kerül sor a Ágyú-klubban tett látogatást követően, ahol találkoztak Impey Barbicane-nel és a híres egyesület többi tagjával.[32][33]

További feldolgozások szerkesztés

  • A Római Operaház 1935-1936-ban A. Bizzelli átiratában mutatta be a „Dottor Oss” darabot.[34]
  • 1964-ben Pierre-Max Dubois a novellát egy baletté alakította.[35]
  • Mino Milani és Grazia Nidasio elkészítették a történet képregényes verzióját, majd egy külön sorozatban folytatták a karakter kalandjait. A képregény 1964 és 1969 között jelent meg a Corriere dei Piccoli-ban (Kicsik lapja).[36]
  • 2007-ben Mathieu Sapin képregénnyé alakította a novellát.[37]
  • 2017-ben a France Culture rádió Doctor Ox tapasztalata címmel rádiójátékká alakította a novellát. Az adaptációt Hervé Prudon készítette, a rendező Myron Meerson volt.[38]
  • 2020-ban a párizsi Théâtre de l'Orme színház Une Fantaisie du Docteur Ox címmel mutatta be a művet.[39]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Jules Verne levele Charles Walluthoz: „A feleségem kívánságára Amiensben telepedtem le, egy bölcs, civilizált városban, kiegyensúlyózott hangulattal..."
  2. ↑ 1872. március 3., 65-74 oldal, 1872. április 4., 99-107 oldal és 1872. május 5., 133-141 oldal
  3. ↑ Théodore Jeunet, a Journal d'Amiens napilap szerkesztője a következőt írta a novella előszavaként: „Tavaly Jules Verne, engedve erős vágyakozásunknak oly kedves volt, hogy l’Hôtel de Ville d’Amiens nagytermében felolvasta művét. Ez egy bájos irodalmi fantázia, amely röviddel azután megjelent a Musée des Familles-ben, és amelyet egy vagy két év múlva gyönyörű illusztrációkkal közzétesz a Hetzel könyvkiadó. Monsieur Jules Verne kedvességének és a kiadó szíves engedélyének köszönhetően a "Journal d'Amiens" sorozatban közli ezt a könyvesboltokban még nem elérhető Különleges utazások regényt. Monsieur Jules Verne és Hetzel fogadják a Journal d´Amiens szerkesztősége és az olvasói köszönetét."
  4. ↑ Verne 1874-es levele kiadójának, Hetzelnek: „Kedves barátom, legkésőbb hétfőn vagy kedden nekiállok az Ox doktornak, és meglátjuk, mit lehet eltávolítani a gyerekek kedvéért. Előre megcsókollak. Üdvözlettel. Rövid, de jó levél. Verne Gyula."
  5. ↑ Olivier Dumas (1984. április 26.). „Le docteur Ox, censuré par Hetzel”. Bulletin de la Société Jules Verne 73 (III. né.).  
  6. ↑ Ha önök egy régi vagy újabb Flandria-térképen Quiquendone városkát keresik, félő, hogy nem fogják megtalálni. Eltűnt település-e hát Quiquendone? Nem. Valamely jövőbeli város? Éppoly kevéssé. A geográfusok állítása ellenére létezik... És Quiquendone mégsem szerepel Flandria térképén! Vajon a geográfusok feledékenysége folytán-e, vagy tán szándékos mellőzésből? Meg nem mondhatom; de tény, hogy Quiquendone nagyon is létezik... I. fejezet
  7. ↑ III. fejezet
  8. ↑ IX. fejezet
  9. ↑ X. fejezet
  10. ↑ a b XI. fejezet
  11. ↑ a b XVII. fejezet
  12. ↑ A porosz–francia háború kezdetekor Párizsban többezres háborúpárti tüntetéseken skandálták a Berlinbe! Berlinbe! követelést. Ugyanakkor Berlinben Párizsba! Párizsba! jelszóval tüntettek a háború pártiak.
  13. ↑ Hankiss János (1929. október). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (623), 54–86. o.  
  14. ↑ II. fejezet
  15. ↑ VII. fejezet
  16. ↑ XIV. fejezet
  17. ↑ Az Amiens-i Akadémia 1875. december 12-i nyilvános ülésén tartott beszéd írott változata, amely a Pierre-Jules Hetzel által elutasított, Párizs a XX. században számos elemét veszi át. Jules Verne, az Amiens Akadémia igazgatója, elmagyarázza kollégáinak az álmát, milyen lesz Amiens a 2000-es években. A technikai fejlődés jelentős volt, a betegségek már nem léteznek, legfeljebb a cölibátus. A futurisztikus novella, amelyben Verne utópikus és fantasztikus leírásokkal él, számos olyan részletet is tartalmaz, amelynek megjelentetését kiadója más regényeiben megtagadta.
  18. ↑ Ez Jules Verne beszámolója az egyetlen léggömbutazásáról, amelyre 1873. szeptember 28-án került sor a Météore fedélzetén Eugène Godard pilótával.
  19. ↑ Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben Verne Gyula apróbb műveiből címmel. Ezek: Dráma a légben, Zacharius mester, Doktor Ox kísérlete, Beszélyek és rajzok, Tél a jég között
  20. ↑ a b c d Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája
  21. ↑ Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek: Ox doktor eszméje, Zachariás mester, Dráma a levegőben, Telelés a jégben és A Mont-Blanc megmászása, ez utóbbi novellát Jules Verne fivére, Paul írta.
  22. ↑ Négy Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek Doktor Ox theóriája, Zachariás mester, Telelés Grönlandban és Dráma a levegőben
  23. ↑ A bégum ötszázmilliója és az Ox doktor ötlete műveket egy könyvben kötve adták ki.
  24. ↑ Három Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek: Doktor Ox, Disz úrfi és Esz kisasszony és Humbug
  25. ↑ Jules Verne: Doktor Ox teóriája. moly. (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
  26. ↑ Le Voyage dans la Lune (1875), opera (librettó: d'Eugène Leterrier, Albert Vanloo és Alfred Mortier), az alapot adó Verne regények: Utazás a Holdba és Utazás a Hold körül
  27. ↑ a b Robert Pourvoyeur (2002. április 26.). „Jaques Offenbach és Jules Verne”. Bad Emser Hefte (193).  
  28. ↑ Volker Dehs (2015. április 26.). „L'Abécédaire du Docteur Ox”. Bulletin de la Société Jules Verne 188, 50-57. o.  
  29. ↑ Verne egyik első regénye a Hatteras kapitány
  30. ↑ Verne egyik korai regénye Utazás a Föld középpontja felé
  31. ↑ Verne egyik legismertebb regénye és hőse: Nemo kapitány
  32. ↑ Verne három, egymásra épülő, de önállóan is megálló regénye, az Utazás a Holdba, az Utazás a Hold körül és a Világfelfordulás. Ezekben rendre szerepel a baltimore-i Ágyú Klub, és annak illusztris tagjai: Impey Barbicane, az Ágyú Klub vezetője, Nicholl kapitány és J. T. Maston matematikus, zseni.
  33. ↑ Robert Pourvoyeur (1978. április 26.). „Valami új ... a "lehetetlen"”. Bulletin de la Société Jules Verne (45).  
  34. ↑ Robert Pourvoyeur. Jules Verne et le théâtre – Clovis Dardentor előszava, 30. o. (1979. április 26.) 
  35. ↑ Bibliothèque Nationale de France katalógusjegy
  36. ↑ Mino Milani és Grazia Nidasio. Il dottor Oss. Tutte le storie 1964-1969. (olasz nyelven). Comicout. ISBN 8897926029. Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 28.  ISBN 978-8897926023
  37. ↑ Mathieu Sapin. Une fantaisie du docteur Ox (francia nyelven). Gallimard BD; Gallimard-Jeunesse (2007. október 11.). ISBN 207057640X. Hozzáférés ideje: 2020. augusztus 28.  ISBN 978-2070576401
  38. ↑ Une expérience du Docteur Ox de Jules Verne (francia nyelven). France Culture. (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
  39. ↑ Une fantaisie du Docteur OX (francia nyelven). Théâtre de L'Orme, Paris. (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ox_doktor_hóbortos_ötlete&oldid=25586731”