New York-i történetek

Woody Allen, Francis Ford Coppola, Martin Scorsese 1989-es filmje
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 7.

A New York-i történetek 1989-es amerikai filmantológia, amely három szakaszból áll; mindnek a központi témája New York.

New York-i történetek
(New York Stories)
1989-es amerikai film
Rendező
ProducerRobert Greenhut
Műfaj
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZeneCarmine Coppola
Operatőr
VágóThelma Schoonmaker
Gyártás
GyártóTouchstone Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszín
Játékidő124 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
  • Walt Disney Studios Motion Pictures
  • Netflix
Bemutató
  • 1989
  • 1989. március 10. (Amerikai Egyesült Államok)
  • 1989. szeptember 21. (Németország)[1]
További információk
SablonWikidataSegítség

Az első a "Life Lessons", melyet Martin Scorsese rendezett, Richard Price írta, és Nick Nolte a főszereplő. A második a "Life Without Zoë", amelyet Francis Ford Coppola rendezett és írt, lányával, Sofia Coppolával együtt. Az utolsó az "Oedipus Wrecks", amelyet Allen írt és rendezett, és a főszereplője is. A külföldi bemutatók során a sorrendet megváltoztatták: Coppola filmje volt az első, utána következett Allen filmje, és Scorsese filmjével fejeződött be.

A film nem indult az 1989-es cannes-i filmfesztiválon.[2]

Cselekmény

szerkesztés

Élettapasztalatok

szerkesztés

Lionel Dobie elismert absztrakt festő, aki azon találja magát, hogy nem tud festeni - két nappal egy tervezett galériai kiállítás előtt. Paulette Lionel asszisztense és korábbi szeretője. Lionel még mindig kedveli, de Paulette csak a gyámságát akarja, ami megnehezíti a dolgokat, ugyanis ugyanannak a stúdiónak a padlásán élnek. Paulette egyéb személyekkel randevúzik, többek között egy előadóművésszel és egy festővel.

Ezek miatt Lionel iszonyatosan féltékeny lesz. Nem sokkal később egyértelművé válik, hogy mindketten csak kihasználják egymást: Lionel szexuálisan, mig Paulette arra használja fel Lionelt, hogy bejuthasson a New York-i társadalmi és művészi szcéna elitebb köreibe. Paulette fel akarja adni és haza akar menni a szüleihez, de Lionel meggyőzi, hogy maradjon, mert New York a hely, ahol egy festőnek lennie kell.

Lionel kitölti az idegességét és az újra felfedezett szenvedélyét a munkáján. A festmények is ezt ábrázolják: viharos égbolt, égő híd, kínzott bohócok. Lionel rájön, hogy kell neki a pusztító kapcsolatainak a rossz emlékei, hogy ihletet nyerjen a művészetéhez. A kiállításon találkozik egy másik szemrevaló fiatal nővel egy festő személyében. Meggyőzi őt, hogy legyen az asszisztense és a potenciális szeretője is, ezzel a kör újraindul.

Az élet Zoë nélkül

szerkesztés

Zoë luxushotelben élő 12 éves iskoláslány. Segít egy arab hercegnőnek visszaadni egy értékes ékszert, amelyet a hercegnő Zoë apjának adott. Idővel ellopták az ékszert, de visszaszerezték. Zoë megpróbál kibékülni az elvált anyjával és apjával.

Ödipusz, mi fáj?

szerkesztés

Sheldon Mills New York-i ügyvédnek problémái akadtak a túlzottan kritikus anyjával, Sadie Millstein-nel. Sheldon folyamatosan panaszkodik róla a terapeutájának, és azt kívánja, hogy bárcsak eltűnne. Sheldon elviszi a menyasszonyát, Lisát, hogy találkozzon az anyjával, aki egyből kínos helyzetbe hozza Sheldont. Ők hárman, és Lisa gyermekei, elmennek egy bűvészmutatványra. Sheldon anyját kihívja a bűvész a színpadra, hogy része legyen a mutatványának. Belehelyezték őt egy dobozba, amelybe kardok vannak beleszúrva, és ő eltűnik, ahogy azt kell, de soha nem tér vissza.

Habár Sheldon eleinte mérges, de végül jóra fordulnak neki a dolgok, mert anyja nélkül már tud pihenni. De rémületére az anyja megjelenik a New York feletti égen, és idegesíti Sheldont és Lisát azzal, hogy az idegeneknek elmeséli Sheldon legkínosabb pillanatait. Ezáltal a Lisával való kapcsolata is megbélyegződik. Sheldonnak azt tanácsolja a pszichiátere, hogy látogasson el egy Treva nevű médiumhoz, hogy megpróbálják visszaszerezni Sheldon anyukáját. Treva kísérletei kudarcot vallanak, de Sheldon szerelembe esik vele. Mikor bemutatja Trevát az anyjának, ő elfogadja őt és visszatér a Földre.

Szereplők

szerkesztés
Élettapasztalatok
Színész Szerep Magyar hang[3]
Nick Nolte Lionel Dobie Bujtor István
Rosanna Arquette Paulette Götz Anna
Steve Buscemi Gregory Stark Kerekes József
Jesse Borrego Reuben Toro Rátóti Zoltán
Peter Gabriel önmaga Lux Ádám
Illeana Douglas Paulette barátnője Vándor Éva
Deborah Harry lány a zsákutcában
Az élet Zoë nélkül
Színész Szerep Magyar hang[3]
Heather McComb Zoë Csondor Kata
Talia Shire Charlotte Szegedi Erika
Giancarlo Giannini Claudio Tordy Géza
Don Novello Hector Gálvölgyi János
Adrien Brody Mel
Chris Elliott rabló Gesztesi Károly
Carmine Coppola utcazenész
Carole Bouquet Soraya hercegnő Tóth Enikő
Ödipusz, mi fáj?
Színész Szerep Magyar hang[3]
Woody Allen Sheldon Mills Kern András
Mae Questel anya Tábori Nóra
Mia Farrow Lisa Farkas Zsuzsa
Julie Kavner Treva Borbás Gabi
George Schindler Shandu, a bűvész Márton András
Larry David a színház igazgatója Varga T. József
Mike Starr keménykalapos férfi Orosz István
Ira Wheeler Mr. Bates Szokolay Ottó
Kirsten Dunst Lisa lánya

Fogadtatás

szerkesztés

A Rotten Tomatoes oldalán 75%-on áll a film, 24 kritika alapján.[4]

Allen és Scorsese filmjeit általában pozitív kritikákkal értékelték, viszont Hal Hinson, a The Washington Post kritikusa szerint Coppola filmje "a rendező eddigi legrosszabb munkája."[5] Roger Ebert két és fél csillaggal értékelte a négyből, kritikája szerint a "New York-i történetek három filmből áll: egy jóból, egy rosszból és egy kiábrándítóból."[6]

  1. Lexicon of international films (német nyelven). Zweitausendeins
  2. Festival de Cannes: New York Stories. festival-cannes.com. [2012. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 4.)
  3. a b c New York-i történetek - ISzDb (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  4. New York Stories a Rotten Tomatoes oldalon (angolul)
  5. Hinson, Hal: New York Stories. The Washington Post, 1989. március 3. (Hozzáférés: 2010. május 20.)
  6. Ebert, Roger: New York Stories. Chicago Sun-Times, 1989. március 3. (Hozzáférés: 2014. május 6.)

További információk

szerkesztés