Wikipédia

Francis Ford Coppola

amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 31.

Francis Ford Coppola (Detroit, Michigan, 1939. április 7. –) olasz származású ötszörös Oscar-díjas amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer.

Francis Ford Coppola
Született1939. április 7. (86 éves)[1][2][3][4][5]
Detroit[6]
Állampolgárságaamerikai[7]
HázastársaEleanor Coppola (1963–2024)[8]
Gyermekei
SzüleiItalia Coppola
Carmine Coppola
Foglalkozása
Tisztségea Cannes-i fesztivál zsűrijének elnöke
Iskolái
  • Hofstra University
  • UCLA School of Theater, Film and Television
  • Kaliforniai Egyetem, Los Angeles
  • John L. Miller Great Neck North High School
  • Jamaica High School
  • New York Military Academy
Kitüntetései
Lista
Magassága182 cm
Rendezői pályafutása
Aktív évek1962–
Műfajok
Díjai
Oscar-díjak
Legjobb rendező
A Keresztapa II. (1975)
Legjobb eredeti forgatókönyv
A tábornok (1971)
Legjobb adaptált forgatókönyv
A Keresztapa (1973)
A Keresztapa II. (1975)
Legjobb film
A Keresztapa II. (1975)
Golden Globe-díjak
BAFTA-díjak
Francis Ford Coppola aláírása
Francis Ford Coppola aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Ford Coppola témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés

New Yorkban nőtt fel. Apja Carmine Coppola, zeneszerző, aki többek között a Keresztapa első részében zongoristát alakított, a teljes trilógiához pedig pótlólagos zenét komponált Nino Rota mellett. Édesanyja színésznő volt. Coppola diplomát a Hofstra Egyetemen szerzett dráma tagozaton, diplomamunkáját az UCLA Egyetemen filmgyártásból írta (ahol együtt tanult Jim Morrisonnal). Első önálló nagyjátékfilmjét Dementia 13 címen készítette 1963-ban. 1966-ban a második filmje, a Felnőtt fiú vagy már hozta meg számára a kritikusok elismerését és az MA diplomát. 1969-ben George Lucassal közösen megalapította az American Zoetrope független filmgyártó céget San Franciscoban. A cég első filmje THX-1138 volt: George Lucas rendezésében 1971-ben. Coppola második produceri munkáját szintén Lucas rendezésében American Graffiti címen mutatták be 1973-ban. Ez a film 5 Oscar jelölést kapott, beleszámítva a legjobb film nominálását is.

1972-ben Coppola elkészítette legmaradandóbb alkotását, A Keresztapát. A film elnyerte a legjobb film Oscar-díját.

Az 1974-ben bemutatott Magánbeszélgetéssel elhozta Cannes-ból az Arany Pálmát, valamint jelölték a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv díjára az Oscar gálán. A film egyik érdekessége, hogy a Magánbeszélgetést kevéssel a Watergate-botrány kirobbanása előtt mutatták be, így a film hátborzongató jóslatnak bizonyult. Coppolát majdnem kirúgták az első Keresztapa-filmből, és annyira aggódott a film anyagi sikeréért, hogy a bemutatón nem jelent meg, hanem egy hotelszobába zárkózva írta A nagy Gatsby forgatókönyvét. Az elsöprő sikert látva a stúdió folytatást követelt. A profit egy hányada mellett Coppolának teljes alkotói szabadságot adott. Coppola itt már egyértelműen a maffia ellen foglalt állást, Michael úgy lesz egyre mélabúsabb, ahogy növekszik a hatalma. Hyman Roth szerepében az Actors Studió híres igazgatója, Lee Strasberg debütált. A Keresztapa II.-vel hat Oscar-díjban részesült a produkció.

1979-ben készült Apokalipszis most című filmjénél John Miliustól kapott segítséget Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének adaptálásában. A forgatás nehézségeivel több könyv és egy 1991-es dokumentumfilm is foglalkozott. A Fülöp-szigetek-i 16 hetes munka 238 nap lett, a 36 éves Martin Sheen csaknem belehalt egy szívrohamába a helyszínen, de pár hét múlva visszatért. Marlon Brando felkészületlenül és meghízva érkezett. A vietnámi háború túlélői szerint a film élethűen jeleníti meg Vietnám valóságát.

Segítette unokaöccse, Nicolas Cage karrierjét, akit 1983-as Rablóhal című filmjében is szerepeltetett. Leánya, Sofia Coppola is apja nyomdokaiba lépett: filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Coppola személyes tragédiája, hogy fia, Gian-Carlo meghalt egy hajóbalesetben 22 évesen, 1986-ban. Coppola az Egyesült Államok egyik legszabálytalanabb, legenergikusabb és legvitatottabb filmkészítője.

A nyolcvanas évektől kezdve azonban Coppola nem tudta megismételni korábbi sikereit, a Gengszterek klubja, az Előre a múltba, a Tucker: Az ember és az álma, a Keresztapa III., és a Drakula már nem voltak annyira sikeresek, mint korábbi filmjei. Saját cége is tönkrement ekkortájt a veszteséges projektek miatt. A Drakula után a kilencvenes években csak a Jack és Az esőcsináló című filmjeit készítette el, a kétezres években forgatott filmjei pedig már semmilyen különösebb visszhangot nem váltottak ki, a Tetro című dráma és a Twixt című horror kritikailag és anyagilag is megbukott.

Coppola filmjei romló színvonala miatt is a kilencvenes évektől inkább produceri teendőket vállalt el.

Filmjei

szerkesztés

Rendezőként

szerkesztés

Forgatókönyvíróként

szerkesztés

Producerként

szerkesztés

Jelentősebb díjai

szerkesztés
BAFTA-díj
  • 1980: legjobb rendezés (Apokalipszis most)
Golden Globe-díj
  • 1980: legjobb rendezés (Apokalipszis most)
  • 1980: legjobb eredeti filmzene (Apokalipszis most)
  • 1973: legjobb rendezés (Keresztapa)
  • 1973: legjobb forgatókönyv (Keresztapa)
Cannes-i fesztivál
Oscar-díj
  • 1975: legjobb rendezés (Keresztapa II.)
  • 1975: legjobb forgatókönyv (Keresztapa II.)
  • 1975: legjobb film (Keresztapa II.)
  • 1973: legjobb forgatókönyv (Keresztapa)
  • 1971: legjobb forgatókönyv (A tábornok)
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál
San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál
Egyéb

Lásd még

szerkesztés
  • Coppola-családfa
  • Hirsch Tibor: Keresztapa sztori; Duna Film–Budapest Film–Szabadtér Kiadó, Bp., 1991

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). Internet Broadway Database . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  8. ↑ J. Kim Murphy: Eleanor Coppola, ‘Hearts of Darkness’ Director and Francis Ford Coppola’s Wife, Dies at 87 (angol nyelven). Variety, 2024. április 12. (Hozzáférés: 2024. április 12.)
  9. ↑ https://www.comic-con.org/awards/inkpot. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
  10. ↑ https://www.ladepeche.fr/article/2007/08/13/12884-francis-ford-coppola-eleve-rang-officier-legion-honneur.html. (Hozzáférés: 2022. november 13.)
  11. ↑ https://www.praemiumimperiale.org/en/laureate-en/laureates-en. (Hozzáférés: 2022. március 19.)
  12. ↑ Francis Ford Coppola – Prix Lumière 2019 (francia nyelven). festival-lumiere.org. Institut Lumière, 2019. július 24. [2019. július 24-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Ford Coppola témájú médiaállományokat.
  • Sam Wasson: Út a paradicsomba. A Francis Ford Coppola-sztori; ford. Varró Attila; Corvina, Budapest, 2024
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Francis_Ford_Coppola&oldid=28011309”