Arany Pálma

A cannes-i filmfesztivál fődíja

Az Arany Pálma (franciául: Palme d'or) a Cannes-i fesztivál legnagyobb értékű díja, melyet a hivatalos válogatás nagyjátékfilm versenyének győztes alkotásának ítélnek oda. A díjat a film rendezője veheti át a díjkiosztó gála fénypontjaként.

Arany Pálma (Palme d’or)
Az 1979-es cannes-i filmfesztivál Arany Pálmája
Az 1979-es cannes-i filmfesztivál Arany Pálmája
Szervezet neveCannes-i fesztivál
OrszágFranciaország
SzékhelyCannes
Alapítás éve1939
Díjátadók
Első díjátadó1946. október 5.
Legutóbbi díjátadó2024. május 25.
Következő díjátadó2025. május 24.
Hivatalos weboldal
http://www.festival-cannes.fr/

Története szerkesztés

1954-ig a fődíjat „A Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja” elnevezéssel adták át. A fesztivál szervezőbizottsága 1954. végi ülésén határozta el, hogy az addigi – inkább a rendezőt, mint a filmet elismerő – Nagydíj helyett, amelyet mindig egy fiatal kortárs festőművész vagy szobrász készített el, a film feltalálásának 60. évfordulóján rendezett filmseregszemlén egy arany pálmaágat adnak át a legjobb film alkotóinak. Az ötlet Cannes városának címermotívumából származik. A szervezők pályázatot írtak ki a legnevesebb ékszerészek részére, melyet Lucienne Lazon nyert meg. Az ékszerésznő szobrász barátját, Sébastien-t kérte fel a pálmaág megrajzolására. (Nem helytálló az a máig élő legenda, amely Jean Cocteau-nak tulajdonítja a pálmaág megtervezését.)

A fesztivál logójává vált Arany Pálma az évek során kissé átalakult. Az első változat egy függőleges pálmaág volt, melynek ferdén metszett vége szívalakot formázott. A 24 karátos aranyból készült ágat terrakotta talpazaton helyezték el, melyet Sébastien készített. A talpazat formája előbb kerekített volt, majd egyre szögletesebb lett, míg végül 1984-től piramis-alakúvá vált. A díj részére vörös dobozt készítettek a rendkívül ritka fehér gímszarvas bőréből.

1992-ben Thierry de Bourqueney újrarajzolta a pálmaágat és a talpazatot is, amely ekkortól csiszolt kristály lett. 1997-ben Caroline Scheufele, a svájci Chopard ékszerészet elnöknője modernizálta a Pálmát, amelyet a cég azóta minden évben ingyen szállít. A 24 karátos Arany Pálmát 40 munkaóra ráfordítással, viaszforma kézi kiöntésével készítik el, majd egy csiszolt kristály párnára illesztik. Az elkészült remeket kék bőr ékszertartóba helyezik.[1]

1963-ig kilenc alkalommal ítélték oda az Arany Pálmát. 1964-ben a fesztivál szervezői úgy döntöttek, hogy – a pálmaágat megtartva – ismét Nagydíj, illetve 1969-től A Fesztivál Nemzetközi Nagydíja néven részesítik elismerésben a legjobb filmet. 1975-től napjainkig újra Arany Pálmával jutalmazzák a legjobb alkotásokat. Mindezek ellenére gyakorlatilag Arany Pálma névvel illetik az összes átadott cannes-i fődíjat.

1997-ben – az 50. fesztiválon – egy külön zsűri tekintette át az eltelt félévszázad versenyfilmjeit, hogy azon kiemelkedő alkotások rendezői közül, akik sohasem nyerték el az Arany Pálmát, kiválasszanak egyet, aki megkapja a Pálmák Pálmáját. A díjat Ingmar Bergmannak ítélték. A művész távollétében lánya, Linn Ullmann vette át az elismerést, huszonnyolc arany pálmás rendező jelenlétében.[2] A fesztivál vezetése ezt követően is ítélt oda alkalomszerűen életműdíjat, különféle elnevezéssel, 2011-ben viszont rendszeressé tette. Lásd: Tiszteletbeli Pálma.

A díj odaítélése szerkesztés

A fesztivál története során több alkalommal is osztottak ki Arany Pálmát más jelentősebb díjjal együtt (legjobb rendezés díja, legjobb női és férfi alakítás díja stb.). A 2000-es évek elején a fesztivál vezetése úgy döntött, hogy a Nagydíj és a legjobb rendezés díja mellett az Arany Pálma sem járhat együtt másik jelentős elismeréssel. Ugyanígy nem lehet két alkotást győztesként jutalmazni. A megkötés csak a hivatalos válogatás díjaira vonatkozik, azokra nem, amelyekkel több szekció filmjeit is elismerhetik (Arany Kamera, FIPRESCI-díj, ökumenikus zsűri díja).

A díj alapítása óta két alkalommal vehetett át Arany Pálmát: 1993-ban Jane Campion, 2021-ben pedig Julia Ducournau.

2013-ban a fesztivál történetében először ítélték oda az Arany Pálmát a filmrendezőnek és az alkotás két főszereplőjének: a zsűri úgy ítélte meg, hogy a nyertes Adèle élete sikeréhez egyenrangúan járult hozzá Abdellatif Kechiche rendező művészi munkája, és a két főhőst alakító Adèle Exarchopoulos és Léa Seydoux színészi teljesítménye.

2022-ig a következő filmrendezők vehették át két ízben a fődíjat:

Nagydíjat
Alf Sjöberg (1946, 1951)
Arany Pálmát
  1. Francis Ford Coppola (1974, 1979)
  2. Imamura Sóhei (1983, 1997)
  3. Emir Kusturica (1985, 1995)
  4. Bille August (1988, 1992)
  5. Jean-Pierre Dardenne (1999, 2005)
  6. Luc Dardenne (1999, 2005)
  7. Michael Haneke (2009, 2012)
  8. Ken Loach (2006, 2016)
  9. Ruben Östlund (2017, 2022)

Magyar nagyjátékfilm még nem részesült ebben az elismerésben; 1947 és 2022 között a hivatalos válogatásba meghívott 44 magyar alkotás egyike sem kapta meg a fődíjat.

Díjazottak szerkesztés

A Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja (1939–1954) szerkesztés

Év Magyar címe Eredeti címe Díjátvevő Ország Megjegyzés
1939 Acélkaraván [3] Union Pacific Cecil B. DeMille   Egyesült Államok
1946 Örjöngés Hets Alf Sjöberg   Svédország
Férfiszenvedély The Lost Weekend Billy Wilder   Egyesült Államok
Vörös lesz a rét De røde enge Bodil Ipsen és Lau Lauritzen   Dánia
   ––– Neecha Nagar Chetan Anand   India
Késői találkozás Brief Encounter David Lean   Egyesült Királyság
   ––– María Candelaria (Xochimilco) Emilio Fernández   Mexikó
Döntő fordulat Velikij perelom (Великий перелом) Fridrih Markovics Ermler   Szovjetunió
Elveszett boldogság La symphonie pastorale Jean Delannoy   Franciaország
Utolsó pillanat Die Letzte Chance Leopold Lintberg   Svájc
Szárnynélküli emberek Muži bez křídel František Čáp   Csehszlovákia
Róma, nyílt város Roma, città aperta Roberto Rossellini   Olaszország
1947 A fesztivál fődíját nem osztották ki.
1948 A fesztivált pénzügyi nehézségek miatt nem rendezték meg.
1949 A harmadik ember The Third Man Carol Reed   Nagy-Britannia
1950 A fesztivált pénzügyi nehézségek miatt nem rendezték meg.
1951 Júlia kisasszony Fröken Julie Alf Sjöberg   Svédország (megosztva)
Csoda Milánóban Miracolo a Milano Vittorio De Sica   Olaszország
1952 Othello, a velencei mór tragédiája Othello: The Moor of Venice Orson Welles   Egyesült Államok (megosztva)
Két krajcár reménység Due soldi di speranza Renato Castellani   Olaszország
1953 A félelem bére Le salaire de la peur Henri-Georges Clouzot   Franciaország
1954 A pokol kapuja Dzsigokumon (地獄門) Kinugasza Teinoszuke   Japán

Arany Pálma (1955–1963) szerkesztés

Év Magyar címe Eredeti címe Díjátvevő Ország Megjegyzés
1955 Marty Delbert Mann   Egyesült Államok
1956 A csend világa Le monde du silence Jacques-Yves Cousteau és Louis Malle   Franciaország
1957 Szemben az erőszakkal Friendly Persuasion William Wyler   Egyesült Államok
1958 Szállnak a darvak Letjat zsuravli (Летят журавли) Mihail Konsztantyinovics Kalatozov   Szovjetunió
1959 A fekete Orfeusz Orfeu Negro Marcel Camus   Franciaország
1960 Az édes élet La dolce vita Federico Fellini   Olaszország
1961 Ilyen hosszú távollét Une aussi longue absence Henri Colpi   Franciaország (megosztva)
Viridiana Luis Buñuel   Spanyolország
1962 Fogadalom O Pagador de Promessas Anselmo Duarte   Brazília
1963 A párduc Il Gattopardo Luchino Visconti   Olaszország

A Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja (1964–1974) szerkesztés

Év Magyar címe Eredeti címe Díjátvevő Ország Megjegyzés
1964 Cherbourgi esernyők Les Parapluies de Cherbourg Jacques Demy   Franciaország
1965 A csábítás trükkje The Knack Richard Lester   Egyesült Királyság
1966 Egy férfi és egy nő Un homme et une femme Claude Lelouch   Franciaország (megosztva) [4]
Hölgyek és urak Signore és signori Pietro Germi   Olaszország
1967 Nagyítás Blowup Michelangelo Antonioni   Egyesült Királyság
1968        Az 1968. májusi zavargások miatt félbeszakadt a rendezvény.
1969 Ha… If…. Lindsay Anderson   Egyesült Királyság
1970 MASH Robert Altman   Egyesült Államok
1971 A közvetítő The Go-Between Joseph Losey   Egyesült Királyság
1972 A munkásosztály a Paradicsomba megy La classe operaia va in paradiso Elio Petri   Olaszország (megosztva)
A Mattei-ügy Il Caso Mattei Francesco Rosi   Olaszország
1973 A Lady sofőrje The Hireling Alan Bridges   Egyesült Királyság (megosztva)
Madárijesztő Scarecrow Jerry Schatzberg   Egyesült Államok
1974 Magánbeszélgetés The Conversation Francis Ford Coppola   Egyesült Államok

Arany Pálma (1975-től napjainkig) szerkesztés

Különleges Arany Pálma szerkesztés

A 2018-ban a Cannes-i fesztivál vezetése első alkalommal ítélt oda Különleges Arany Pálmát (Palme d'or spéciale) egy alkotásnak.[* 1]

Év Magyar címe Eredeti címe Díjátvevő Ország Megjegyzés
2018 Le livre d’image Jean-Luc Godard   Svájc [* 1]

Jegyzetek szerkesztés

Megjegyzések
  1. Petite histoire de la Palme. L'histoire du Festival. Site officiel du Festival de Cannes. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 19.) (angolul), (franciául)
  2. Híven önmagához, Bergman nem ment el a díjátadásra; üzenetét lánya olvasta fel: „Maga az élet végül is javított rajtam s késztetett félénkségre és hallgatásra.” Lásd: Éric Neuhoff: Ingmar Bergman, dans l'intimité du génie. Le Figaro, 2008. november 14. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 19.) (franciául)
  3. Az 1939. évi 1. filmfesztivál a második világháború kitörése miatt elmaradt. 2002-ben az 1939-es tervezett versenyfilmek közül levetítették az Acélkaraván, A négy toll, Boefje, Isten vele, tanár úr! , Lenin v 1918 godu, Óz, a csodák csodája és La loi du nord című filmeket, hogy utólag kárpótolhassák azokat, illetve alkotóikat. Az „1939-es szakmai zsűri” egyhangú szavazással ítélte oda a nagydíjat.
  4. Az évforduló miatt A Nemzetközi Filmfesztivál 20. születésnapjának nagydíja elnevezéssel.
  5. A fesztiválon Taste of Cherry nemzetközi angol címmel szerepelt.
Hivatkozások
  1. a b c Tout le Palmarès du 71e Festival de Cannes. festival-cannes.fr. Festival de Cannes (2018. május 19.) (Hozzáférés: 2018. május 20.) arch
  2. Tout le Palmarès du 72e Festival de Cannes (francia nyelven). Festival 2019. Festival de Cannes, 2019. május 25. [2019. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
  3. Tout le Palmarès du 74e Festival de Cannes (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2021. július 17. [2021. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  4. Le Palmarès du 75e Festival de Cannes (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2022. május 28. [2021. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 29.)
  5. Simon Cherner: Cannes 2023: le palmarès complet de la 76e édition du festival (francia nyelven). lefigaro.fr. Le Figaro, 2023. május 27. [2023. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
  6. Le Palmarès 2024 (francia nyelven). festival-cannes.com. Festival de Cannes, 2024. május 25. [2024. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 25.)

Források szerkesztés

  • Petite histoire de la Palme. festival-cannes.fr. Festival de Cannes (2014) (Hozzáférés: 2016. május 14.) arch (angolul), (franciául), (arabul), (japánul), (kínaiul), (oroszul), (portugálul), (spanyolul).

További információk szerkesztés