Főmenü megnyitása

Ermanno Olmi

olasz filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr

Ermanno Olmi (Bergamo, 1931. július 24.Asiago, 2018. május 5.) olasz filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr.

Ermanno Olmi
Ermanno Olmi alla Mostra del Cinema di Venezia nel 1965.png
Született Ermanno Olmi
1931. július 24.[1][2][3][4][5]
Bergamo[6]
Elhunyt

Asiago
Állampolgársága
  • olasz (1946. június 18. – 2018. május 7.)
  • olasz (1931. július 24. – 1946. június 18.)
Nemzetisége olasz
Házastársa Loredana Detto
Gyermekei Fabio Olmi
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Feltrinelli-díj
  • Tiszteletbeli Leopárd
  • a Padovai Egyetem díszdoktora
  • Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja
  • Sutherland Trophy (1961)
  • David di Donatello for Best Director (1962)
  • Arany Pálma (1978)
  • David di Donatello for Best Film (1979)
  • César-díj a legjobb külföldi filmnek (1979)
  • BAFTA Award for Best Documentary (1980)
  • Arany Oroszlán díj (1988)
  • David di Donatello for Best Director (1989)
  • David di Donatello for Best Film (1989)
  • David Luchino Visconti-díj (1992)
  • David di Donatello for Best Director (2002)
  • David di Donatello for Best Film (2002)
  • Viareggio-Versilia International Prize (2009)[8]
Halál okabetegség

A Wikimédia Commons tartalmaz Ermanno Olmi témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Az Edison-Volta erőműben tisztviselő volt, majd dokumentumfilm-rendező lett. 1959-től játékfilmrendező. 1961-ben 22 dicembre néven produkciós céget alapított, majd részt vett a Hypothesis Cinema megalapításában. 1961–1965 között a Milan Film munkatársa volt.

Első filmje a Megállt az idő (1959) volt. 1963-tól Tullio Kezichnek is több filmet készített: az 1965-ös És jött egy ember című XXIII. János pápa életéről szól, az 1974-es A körülmény a kortárs középosztály morális romlottságát mutatta be. A legnagyobb sikert az 1978-ban készített A facipő fája hozta meg számára. Ezzel három díjat is „besöpört”: az Arany Pálmát, a francia filmkritkusok díját, valamint a legjobb külföldi filmnek járó César-díjat is. Az 1983-as Zarándokút című filmben nemcsak rendező és forgatókönyvíró volt, hanem a film operatőre is. 1987-es Éljen soká a királynő! című filmje hasonlított az 1961-ben elkészített Az álláshoz, amely a felnőttéválásról szólt. 1993-ban bemutatott filmje, Az öreg erdő titka is a létkérdésekkel foglalkozik. Utolsó három filmje – A fegyverek mestersége (2001), Dal a bordélyházból (2002) és a Száz szög (2007) – az örök dilemmákat tárgyalja (pl. a háború-béke, élet-halál).

FilmjeiSzerkesztés

Rendezőként és forgatókönyvírókéntSzerkesztés

Csak rendezőkéntSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 237-238. old.

További információkSzerkesztés