Juhász Pál (közgazdász)

(1944–) magyar agrárközgazdász, közgazdász, gazdaság-szociológus, politikus, országgyűlési képviselő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. április 11.

Juhász Pál (Debrecen, 1944. február 20.) közgazdász, agrárszociológus.

Juhász Pál
Juhász Pál és Szelényi Iván (1984)
Juhász Pál és Szelényi Iván (1984)
Született1944. február 20. (80 éves)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
SzüleiJuhász Pál
Foglalkozása
  • közgazdász
  • politikus
  • agrárközgazdász
  • gazdaságszociológus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1998. június 17.)
Iskolái

A Wikimédia Commons tartalmaz Juhász Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szakmai, politikai tevékenysége

szerkesztés

1962-65 között az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) matematika-filozófia szakára járt, majd 1965-től a Marx Károly Közgazdasági Egyetemre, ahol 1969-ben végzett elméleti-tervezési szakon. 1971-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) hároméves történelem kiegészítő szakát is elvégezte. 1969-től mint okleveles közgazdász és faluszociológus a Szövetkezeti Kutató Intézetben kapott állást, 1987-ig agrár- és faluszociológiai vizsgálatokat vezetett. 1988-tól két évig a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa.[1]

Az 1970-es években több tanulmányt írt az agrárgazdaság vállalatrendszere, az „első, második és harmadik gazdaság”, illetve a falusi társadalom rétegződése témaköreiből.

A hatvanas évek derekán az ELTE-n megismerkedett az akkori filozófushallgatókkal – így Kis Jánossal, Zsille Zoltánnal, Ludassy Máriával - és velük marxológiai és szociológiai önképzőkört szervezett. 1968-ban, Csehszlovákia megszállása idején szembefordult az MSZMP-vel. Álnéven publikált a Beszélőben. Több száz előadást tartott falukutató táborokban, szamizdatot terjesztett. 1982-től dokumentumfilmeket készített a hagyományos parasztság pusztulásáról és az új keletű vállalkozók helyzetéről.

1987-ben a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságszociológiai osztályának elnökévé választották. 1988. májusban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának vezetői közé került. 1988-tól a Szabad Demokraták Szövetségének az ügyvivője lett.

Az 1990-es választásokon az SZDSZ területi listájáról bekerült a parlamentbe. 1992-ben az Országgyűlés gazdasági állandó bizottságának a tagja volt. 1991-92 az SZDSZ Országos Tanácsa elnöke volt. 1994-ben újra területi listán került a Parlamentbe, számos bizottságban tevékenykedett.

Elismerései

szerkesztés

Tudományos publikációi

szerkesztés

Tudományos publikációi főleg az agrárgazdaság témakörében készültek.

  • Emberek és intézmények. Két zsákutca az agráriumban; bibliogr. Nagy Petra; ÚMK–Jelenkutató Alapítvány, Bp., 2006 (Terepmunkák)
  • „Történelemformáló ostobaság a magyar agrárkérdésben” címmel tanulmányt írt a Magyar Bálint által szerkesztett, 2013 őszén megjelent Magyar polip című kötetbe.
  • A Magyar polip 2. című kötetbe Politika és versenyképesség a magyar agrárgazdaságban címmel írt tanulmányt.

További információk

szerkesztés