Wikipédia

Kis János (filozófus)

(1943–) magyar filozófus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 22.
Ez a szócikk a filozófus, politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kis János (egyértelműsítő lap).

Kis János (Budapest, 1943. szeptember 17. –) magyar liberális filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke. A publicisztikai zsargon által Lukács-óvodának nevezett csoport tagja, vagyis Lukács György marxista filozófus tanítványainak (budapesti iskola) tanítványa.

Kis János
Kis János 1989-ben
Kis János 1989-ben
A Szabad Demokraták Szövetségének 1. elnöke
Hivatali idő
1990. február 23. – 1991. november 23.
Elődúj tisztség
UtódTölgyessy Péter
Született1943. szeptember 17. (81 éves)
Budapest
PártSzabad Demokraták Szövetsége
HázastársaHegedüs Zsuzsa (elváltak)[1]
Foglalkozás
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis János témájú médiaállományokat.

Élete

szerkesztés

Édesapját csecsemőkorában, a háború alatt elvesztette, ugyanis zsidó származása miatt koncentrációs táborba deportálták, ahonnan nem jött haza. A holokauszt áldozata lett két anyai nagybátyja is.[2]

Először a híres magyar-orosz tanítási nyelvű Gorkij Iskolában tanult, amelybe egyszerre jártak a kommunista vezetők privilegizált helyzetű gyermekei és olyan később fontos személyiséggé fejlődő, gyakran kifejezetten a rendszer ellenzékévé váló diákok, mint maga Kis János, Angelusz Róbert, Halász Péter, Garai László, Komoróczy Géza. Az iskolát, amely korábban a Szent István Gimnázium épületét foglalta el 1956 után bezárták, tanulói a Radnóti Miklós Gimnáziumba kerültek. Kis János is ott érettségizett 1962-ben. 1967-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett filozófusi diplomát.

Pályája elején, az 1960-as években marxista, lukácsista nézeteket vallott. Az 1980-as évektől viszont már a baloldal radikális individualista szárnyának képviselője, az emberijogi liberalizmus teoretikusa. Az állampárti diktatúra idején elméleti kontextusban vizsgálódik, a rendszerváltás után gyakorlati kérdésekkel is szembekerül munkáiban. Előadója volt az 1980 körül működött „repülő egyetemnek”, a Hétfői Szabadegyetemnek.

Tudományos alapon kritizálta a marxizmust, a válasz azonban nem tudományos volt: az úgynevezett filozófusperben kizárták az MSZMP-ből,[3] elbocsátották az MTA Filozófiai Intézetéből és szilenciumra ítélték. Szabadúszó fordító lett, a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjaként fontos szerepe volt a rendszerváltást megelőző olyan nagy jelentőségű kezdeményezésekben, mint az 1981-ben megjelent Beszélő folyóirat, amelynek szamizdat korszakában vezető szerkesztője volt, 1990-91-ben már legálisan szerkesztőbizottsági elnöke. 1985-ben részt vett a monori találkozón és referátumot tartott „Korlátainkról és lehetőségeinkről” címmel.

Az 1980-as évektől kezdve külföldön és Magyarországon is aktív oktatói és tudományos tevékenységet folytatott. 1988–89-ben a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégtanára. 1996-ban a New York-i Egyetem vendégtanára volt. 1992-től a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára.

A napi politikában a rendszerváltás kezdetétől 2002-ig szerepelt. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózatának ügyvivője. Majd 1991-ig a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője.

1990–1991-ben az SZDSZ első elnöke, majd 1999-ig a párt országos tanácsának tagja. 2002-ben kilépett a pártból.

Gyakran publikál a Beszélőben és az Élet és Irodalomban.

Első felesége Hegedüs Zsuzsa szociológus volt.[4] Második felesége Fridli Judit szociológus, műfordító, a Társaság a Szabadságjogokért elnevezésű civil szervezet egyik alapítója.

Főbb művei

szerkesztés
  • Hogyan lehetséges kritikai gazdaságtan? (Bence Györggyel és Márkus Györggyel közösen) (1973)
  • A szovjet típusú társadalom marxista szemmel (Bence Györggyel közösen, Marc Rakovski álnéven) (1977)
  • Vannak-e emberi jogaink? (1986)
  • Politics In Hungary. For a Democratic Alternative (1989)
  • Az abortuszról. Érvek és ellenérvek (1992)
  • Az állam semlegessége, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997 (East-European Non-Fiction), ISBN 9637978917
  • Alkotmányos demokrácia (2000)
  • Vannak-e emberi jogaink? (2003)
  • A politika mint erkölcsi probléma (2004)
  • Időnk Eörsivel; összeáll., szerk. Kis János és Kőrössi P. József; Noran, Bp., 2007
  • Politics as a moral problem (A politika mint erkölcsi probléma); angolra ford. Miklósi Zoltán; New York–Bp., CEU Press, 2008
  • Mi a liberalizmus? Esszék, tanulmányok, 1985–2014; Kalligram, Pozsony, 2014 (Kis János válogatott művei)
  • Az állam semlegessége; 2. bőv. kiad.; Kalligram, Pozsony, 2015 (Kis János válogatott művei)
  • A politika mint erkölcsi probléma; Kalligram, Bp., 2017 (Kis János válogatott művei)
  • Alkotmányos demokrácia. Régebbi és újabb közelítések; Kalligram, Bp., 2019 (Kis János válogatott művei)
  • Szabadságra ítélve. Életrajzi beszélgetések Meszerics Tamással és Mink Andrással; Kalligram, Bp., 2021 (Kis János válogatott művei)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Nyilas Gergely. „Hegedüs Zsuzsa eddig leüvölthette Orbán fejét, most elővette a kormánypárti sajtó”, Telex.hu, 2022. július 28. (Hozzáférés: 2022. július 28.) 
  2. ↑ [1] Lásd a vele készült interjút: http://www.szombat.org/politika/%E2%80%9Ezsidonak-lenni-tenykerdes-1352771419
  3. ↑ Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988), 64. old, Budapest, 1995, ISBN 963-7977-81-3, [2]
  4. ↑ Ecsetvonások Kis János arcképéhez | Beszélő (magyar nyelven). beszelo.c3.hu. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)

Források

szerkesztés
  • Lehetséges. Kis Jánosnak tanítványaitól; szerk. Kovács Kriszta, Tóth Gábor Attila; Kalligram, Pozsony, 2013

Interjúk

szerkesztés

Tamás Gáspár Miklós

További információk

szerkesztés
Elődje:
(ügyvivői testület) 		Utódja:
Tölgyessy Péter
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kis_János_(filozófus)&oldid=27388410”