Főmenü megnyitása

Heti Válasz

(2001-2018) megszűnt magyarországi hetilap

A Heti Válasz Magyarországon 2001 és 2018 között megjelenő konzervatív, polgári[3] hetilap volt, melyet a budapesti székhelyű Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. adott ki. A nevében a Válasz folyóiratot idéző lapot az első Orbán-kormány kezdeményezésére alapították, majd a kormányváltás után, 2004-ben magántulajdonba került. 2009-ben jelent meg tulajdonosai között az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt., 2013-ban pedig a MAHIR Magyar Hirdető Zrt-n keresztül Simicska Lajos, emiatt 2015-től, a G-nap után politikai harcok kereszttüzébe került. A 2018-as országgyűlési választás után Simicska kivonult a médiából, a Heti Választ pedig Nyerges Zsolt tulajdonos megszüntette.

Heti Válasz
Adatok
Típus hetilap
Formátum 210x275 mm[1]

Alapítva 2001. április 13.
Megszűnt 2018. augusztus 3.
Tulajdonos Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. (többségi)
MAHIR Magyar Hirdető Zrt. (kisebbségi)
Kiadó Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.
Főszerkesztő Borókai Gábor
Példányszám 22 394[2]
Nyelv magyar
Politikai ideológia
Székhely 1027 Budapest, Horvát utca 14-24.[1]
OCLC 610211455
ISSN
  • 1587-0804
  • 1587-298X
A Heti Válasz weboldala

TörténeteSzerkesztés

AlapításaSzerkesztés

A lap alapításának előzményei 1998-1999-ig nyúlnak vissza, amikor az Orbán-kormány meghirdette a médiaegyensúly politikáját.[4] A kormány 2000. szeptember 19-én kelt rendeletével, 100 millió Ft kezdőtőkével létrehozta a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt (TTFK), amelynek fő feladata egy új politikai hetilap létrehozása volt.[4][5]

A Heti Választ a TTFK alapította. Első száma 2001. április 13-án jelent meg.[5] A lapot újonnan alapították, nem volt közvetlen elődje, bár az első világháború idején létrejött egy újság Válasz címmel (Illyés Gyula volt az egyik alapító), ez megszűnt 1938-ban, 1946-ban újjáalakult, alapvetően népnemzeti ideológiájú lap volt. A Heti Válasz nem ennek a lapnak a folytatása sem ideológiai, sem szellemi infrastrukturális szempontból, azonban az egykori Válasz című lap miatt lett a címe Heti Válasz.[forrás?]

A kiadást két hónap után a közalapítvány átadta az általa létrehozott és 100%-os tulajdonában levő Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft-nek. A hetilap eleinte jelentős veszteségekkel működött, amelyeket a TTFK fedezett állami támogatásából.[5]

Az eladott példányszámot jelentősen megemelte, amikor Orbán Viktor a 2002-es országgyűlési választás kampányában – más lapok mellett – a Heti Választ is megemlítette az általa ajánlott sajtótermékek között.[5]

Magántulajdonba adásSzerkesztés

A kormányváltás után a közalapítvány állami támogatása jelentősen visszaesett, ezért nem tudta tovább finanszírozni a lap kiadását. A kuratórium 2003. január 16-i ülésén döntött a kiadó eladásáról. Erre végül csak 2004 áprilisában került sor, amikor a Sasliget Tanácsadó Kft. vásárolta meg a kft-t 5 millió forintért.[5]

2008. december 16-án a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó, addig 25%-os tulajdonrészt birtokló Csemgandó Kft. szerezte meg a lap tulajdonjogát. Az addig 75%-ot tulajdonló Csák János, Kékessy Dezső és Szabadhegy Péter a szerkesztőbizottság tagjai lettek. 2009. szeptember 2-án a Csemgandó Kft. továbbadta a kiadót az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt-nek, amely 51 százalékban Fellegi Tamás médiavállalkozóé, 49 százalékban pedig a koppenhágai székhelyű DEFAP Enterprises ApS nevű kockázatitőke-társaságé volt. 2010 májusában, miniszteri kinevezése után Fellegi eladta az Infocenterben lévő tulajdonrészét Stumpf István volt kancelláriaminiszternek és Nyerges Zsolt ügyvédnek.

FordulópontokSzerkesztés

2004-től a Sasliget Kft. adta ki, amelynek egyik tulajdonosa Csák János (a MOL volt elnöke). Az új tulajdonosok törekvése komplex kulturális vállalkozás felépítése volt, amelynek keretében könyvkiadót is működtetnek (Helikon). A Heti Válasz ettől kezdve piaci termékként működött, így nem volt politikai elkötelezettsége sem.[6] Benchmark a 2004-es újrapozicionáláskor: Focus, Newsweek, Spectator, Time. Főszerkesztője 2007 januárjától Borókai Gábor lett, aki már 2005-től szerkesztőbizottsági elnök. 2007-ben indult a valasz.hu internetes oldal.

2009-ben jelent meg a Heti Válasz tulajdonosai között az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt., 2013-ban pedig a MAHIR Magyar Hirdető Zrt-n keresztül Simicska Lajos. A Fidesz a 2010-es országgyűlési választás után már gyanakodva tekintett az önálló műhelyként működő lapra; Orbán Viktor páldául 2009 után nem adott neki interjút; 2010 és 2014 között még egy-egy miniszter nyilatkozott a Heti Válasznak,[7] de később már kormánypolitikusok és köztisztviselők sem adhattak interjút neki.[3]

2015-től, a G-nap után politikai harcok kereszttüzébe került.[7][8] Februárban kormányzati körök zöldmezős újságalapításra biztatták a szerkesztőséget, akik ezt nem látták járható útnak.[8][3] A lapvezetés megpróbálta elérni az újság kivásárlását, de erre a tulajdonos nem volt nyitott, a tartalomba azonban továbbra sem szólt bele,[8][7] olyannyira, hogy például Borókai Gábor vezércikkben védte meg Orbán Viktort Simicska ügynökvádjától.[7] Július 30-án kiderült, hogy kormányzati körök meg akarták vásárolni a Heti Választ.[9]

A tulajdonosi struktúra változásaiSzerkesztés

Időszak eleje Időszak vége Kiadó Kiadó tulajdonosai Kiadó közvetett tulajdonosai
2001. április 12. 2001 Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Magyar Állam 100% [5][10]
2001 2004. április 30. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány 100% Magyar Állam
2004. április 30. 2008. január Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Sasliget Tanácsadó Kft. 100% Csák János, Kékessy Dezső, Szabadhegy Péter, Heti Válasz Alapítvány[10]
2008. január 2008. december 16. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Csemgandó Kft. 25%, Csák János 25%, Kékessy Dezső 25%, Szabadhegy Péter 25% Lantos Csaba (Csemgandó Kft.)[10]
2008. december 16. 2009. szeptember 2. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Csemgandó Kft. 100% Lantos Csaba (Csemgandó Kft.)
2009. szeptember 2. 2010. április 22. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. 100% Fellegi Tamás 51%, DEFAP Enterprises ApS 49%[10]
2010. április 22. 2010. november Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. 100% Nyerges Zsolt 48%, DEFAP Enterprises ApS 48%, Stumpf István 4%[11][12]
2010. november Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. 100% Nyerges Zsolt 48%, DEFAP Enterprises ApS 48%, Nagy Ajtony Csaba 4%[13]
2013. január 8. Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. (többségi[7])
MAHIR Magyar Hirdető Zrt. (kisebbségi)[14]
Nyerges Zsolt (Infocenter.hu), Simicska Lajos (B-Reklám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – MAHIR)[15][16]

MegszűnésSzerkesztés

A 2018-as országgyűlési választás után Simicska Lajos kivonult a médiából. Míg a Lánchíd Rádiót és a Magyar Nemzetet azonnal bezárta, a Heti Válasz április 9-től[3] néhány hétig eladó volt, de a potenciális vevők politikai nyomásra végül elálltak a megvásárlásától.[7][8] Simicska érdekeltségeit Nyerges Zsoltnak adta át.[7]

2018. június 5-én a tulajdonos utasítást adott, hogy a kiadó kezdeményezzen csődeljárást magával szemben annak ellenére, hogy a pénzügyi helyzet ezt nem indokolta, az értékesített példányszám pedig növekvőben volt. A megszorítások miatt[7] Borókai Gábor főszerkesztő bejelentette, hogy a nyomtatott lap kiadása a 2018. június 7-i lapszámmal megszűnik, és a lap csak digitális változatban, a Digitalstandon jelenik meg.[17][3] A Heti Válasz ekkor a második legtöbb értékesített példánnyal rendelkező országos közéleti hetilap volt a HVG után.[7] A nyomtatott lap megszűnésének okairól Borókai a következőket mondta:

„A 2007 és 2015 között nyereséges újságunk a G-nap után 20 százalékot veszített vásárlóközönségéből, ellenben 82 százalékot a hirdetési bevételeiből. Amitől a második legkeresettebb politikai hetilapként és a legnagyobb konzervatív lapként is veszteségbe fordult.[8]

Utalt arra is, hogy a lap megszűnéséhez közvetlenül a tulajdonosi finanszírozás megvonása, közvetetten pedig a hirdetőket elriasztó politikai nyomás vezetett.[3]

Borókai június 20-i hatállyal lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetői posztjáról, ahol augusztus 3-án Kovács Ildikó váltotta.[18] Az ugyanerre a napra összehívott szerkesztőségi ülésen az új ügyvezető bejelentette, hogy a tartalomelőállítás megszűnik, ezzel a valasz.hu frissítése leállt, a XVIII. évfolyam 32. száma pedig félkész maradt (néhány cikk más felületen később megjelent). Az újságírókat a munkavégzés alól felmentették, de munkaviszonyuk csak 2019 februárjában szűnt meg.[7] A kiadó ügyvezetője október 11-től Bozóki János lett; a felszámolás november 7-én kezdődött.[7][14] Az újság archívumát és kiadói jogát Mészáros Lőrinc környezetébe tartozó szereplők szerezték meg.[7]

A szerkesztőség több tagja 2018. december 9-én elindította a Heti Válasz szellemiségét továbbvivő Válasz Online-t.[7]

TartalomSzerkesztés

CélokSzerkesztés

A lap célja a 2001-es alapításkor ideológiai természetű, egy adott eszmerendszer terjesztése volt. A 2004-es tulajdonosváltás és a működés piaci alapra való helyezése ezen gyökeresen változtatott. A szerkesztőség felismerte, hogy nem kell radikálisan fogalmazni, mert a tényeknél nincs radikálisabb. A Heti Válasz ma már véleményvezető, a közéleti-gazdasági hetilapok piacán meghatározó szerepet betöltő, tényszerűségre törekvő lap, a legjobb értelemben vett minőségi újságírást megvalósítva. A lap készítői úgy látják, hogy érvrendszert és témát kell nyújtani az olvasóknak. A témaválasztásnak kell beazonosíthatóvá tennie a lapot. Ez azt is jelenti, hogy az újságnak természetesen van egy világképe, ami a témaválasztásban szerepet játszik. A Heti Válasz világképe alapvetően konzervatív, de nem pártalapon, hanem értékalapon. Ez mutatkozik a gazdaságról vagy a család szerepéről alkotott véleményben. A lap készítői szerint ennek van piaci létjogosultsága, és ezt igazolják vissza a növekedő példányszám alapján az olvasói igények is.

A nagyobb interjúkat, külföldi riportokat be kell időzíteni, így vannak olyan cikkek, amelyek kb. egy hónap alatt készülnek el. A lapzárta pénteken, hétfőn és kedden van. Ekkor derül ki az is, hogy pontosan mi lesz a következő számban. A nagyobb lélegzetű cikkek több hétig készülnek, de alapvetően két- három nap a jellemző. Ha valamilyen váratlan esemény történik, akkor ez a menetrend természetesen felborulhat. A legfrissebb információkat megpróbáljak a lapzárta utolsó napján, azaz kedden feldolgozni. A Heti Válasz csütörtökön jelenik meg. Azon a kérdésen, hogy mi kerüljön a következő szám címlapjára pénteken a lapértékelőn kezdenek el gondolkodni. Mindenki foglalkozik ezzel, a művészeti vezető hoz végleges döntést. A címlap nemcsak címlap, hanem egyben plakát is: a marketing-szabályok érvényesek rá, ki kell tűnnie a többi termék közül.

A lap készítői nem használják fel egy az egyben a hírügynökségi híreket. Minden internetes lapot, napi-hetilapot figyelemmel kísérnek, a széles körű tájékozottság érdekében, főleg a saját témákról igyekeznek minden lehetséges információt összegyűjteni. Ezt segíti az adatbázis. A különböző híreket a világkép alapján szelektálják, így azokat a témákat dolgozzák fel, amelyeket fontosnak tartanak. Ez eredményezi azt is, hogy vannak olyan témák, amiket nem emelnek ki, míg másokkal részletesebben foglalkoznak Bódis András véleménye az újságírás egy iparág, teljesítménykényszer működik benne. Fegyelemre van szükség, így annyiban van szabad tér, hogy az újságíró személyesen maga építheti ki a kapcsolatrendszereket, és persze szabadság az is, hogy ő dönti el, hogy hová akar beilleszkedni. A Heti Válasznál az újságíró témát javasolhat és hozhat, de érvelnie kell, hogy az miért lehet fontos, megjelenésre alkalmas. (Bódis, 2007)

SzerkesztőségSzerkesztés

A szerkesztőség és kiadó 2007-ben 35 főből állt, ezek a munkatársak mind a négy részleggel foglalkoznak. Ebből huszonöten újságíróként, tördelőként dolgoznak, és mellettük kb. tíz ember foglalkozik a pénzügyekkel, marketinggel, terjesztéssel, hirdetésszervezéssel, informatikával. Tíznél több külsős újságíró nincs, és ezek sem feltétlenül hivatásos újságírók, vannak köztük szociológusok, politológusok. Köztük vannak, akik Washingtonból, illetve Hollandiából küldik a cikkeket. (Bódis, 2007)

MegjelenésSzerkesztés

A Heti Válasz megjelenik minden csütörtökön, 64+4 A/4-es oldalon, 30 000 példányban. Kiadja a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft.[1]

TerjesztésSzerkesztés

A lap az olvasókhoz az újságárusokon keresztül, és előfizetéses terjesztés útján jut el. A 2007-es általános, az egész piacot sújtó, előfizetéses terjesztési gondok ellenére (MediaLOG belépése a terjesztési piacra) megőrizte előfizetőszámát, és ezen a területen is lendületes növekedés indult meg 2008 elején a terjesztőcég által végre stabilizált szolgáltatás hatására. A kiadó másik fontos bevétele a hirdetésekből áll (print, online és konferenciatámogatás). 2004 végétől sikeresen építette fel csapata a hirdetési üzletágat a nulláról.[forrás?]

Megjelenésenkénti átlagos nyomott és terjesztett példányszám:[2]

Félév Nettó nyomott Összes terjesztett
2001/2 20 476 9 282
2002/1 27 990 20 377
2002/2 52 818 32 724
2003/1 39 038 24 870
2003/2 32 874 20 066
2004/1 28 722 15 240
2004/2 18 587 13 673
2005/1 27 025 23 188
2005/2 28 776 20 556
2006/1 31 089 23 072
2006/2 33 222 24 163
2007/1 33 450 23 519
2007/2 33 985 24 198
2008/1 34 538 24 409

OlvasókSzerkesztés

A hetilap olvasói jellemzően „20-59 éves, kiemelkedően magas vásárlóerővel rendelkező, vezető beosztású, előnyös vagyoni helyzetű, gazdasági, illetve szellemi foglalkozású értelmiségiek alkotják.” 46%-uk a legmagasabb, ESOMAR A státuszú. A lap olvasóit magas lojalitás jellemzi.[20]

Működési területekSzerkesztés

2008-ban a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. öt területen működik, ezek a könyvkiadás, a hetilap kiadása, konferencia-szervezés, újságíróképzés, valamint a honlap működtetése. A honlapra 70%-ban a lapban megjelenő cikkek kerülnek, de egyre növekszik az exkluzív online tartalom (napi publicisztikák) szerepe is. Az oldal látogatottsága folyamatosan nő, 2007 októberi megújulása óta megtízszerezve napi látogatószámát, 21-23 000 egyedi látogatót fogad naponta. (Median Webaudit).

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Technikai adatok/árlista 2008. január 1-jétől (magyar nyelven) (pdf). Heti Válasz. [2009. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 18.)
  2. a b Publikus adatok (magyar nyelven). MATESZ. [2008. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  3. a b c d e f Nagy József: Borókai Gábor: Én csak egy tisztességes lapot szerettem volna csinálni (magyar nyelven). 24.hu, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
  4. a b Juhász Gábor: A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003 (magyar nyelven). Médiakutató Alapítvány, 2004. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  5. a b c d e f Magyar Narancs – Heti Válasz: az alapítástól a magánkézbe adásig: Végkiárusítás (2006. november 11.) – Dátum nélküli, a szöveg alapján 2004-es cikk
  6. (Bódis András, a lap belpolitikai rovatszerkesztője közlése)
  7. a b c d e f g h i j k l m Borbás Barna: Hogyan lett vége? A Heti Válasz egy évvel ezelőtti bezáratásának igaz története (magyar nyelven). Válasz Online, 2019. augusztus 5. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  8. a b c d e Borókai Gábor: Korszakzárás a Heti Válasznál (magyar nyelven). Heti Válasz, 2019. június 6. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
  9. „Nyolc hónapos a nyílt Simicska-Orbán-harc”, Népszava, Népszava Lapkiadó Kft., 2015. október 8., 12-13. oldal. ISSN 1418-1649 (Hozzáférés ideje: 2015. október 25.) 
  10. a b c d [Eladták a Heti Választ, Borókai marad a főszerkesztő (magyar nyelven). Origo, 2009. augusztus 31. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
  11. Tulajdonosok (magyar nyelven). Infocenter.hu Média Befektetési Zrt.. [2011. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 23.)
  12. Megszűnik az Infocenter holdingcége (magyar nyelven). Index.hu, 2010. december 2. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  13. Stumpf kiszállt az Infocenterből (magyar nyelven). HVG, 2010. november 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  14. a b Heti Válasz Kiadó Kft "f. a." (magyar nyelven). Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat, 2019. június 30. (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)
  15. Szalay Dániel: A Fidesz hozta létre és a Fidesz tette tönkre? Így rogyott meg a csődeljárás alá került Heti Válasz (magyar nyelven). 24.hu, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  16. MAHIR Zrt. (magyar nyelven). Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat, 2018. augusztus 5. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  17. http://kreativ.hu/cikk/borokai_gabor__aki_nem_barat__az_ellenseg
  18. A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye. valasz.hu (2018. aug. 3.) (Hozzáférés: 2018. szept. 1.)
  19. Impresszum (magyar nyelven). Heti Válasz, 2007. (Hozzáférés: 2008. december 17.)
  20. Médiaajánlat (magyar nyelven). Heti Válasz. (Hozzáférés: 2008. december 17.)

További információkSzerkesztés

  • valasz.hu archívum (magyar)
  • Médiakutató – Juhász Gábor: A jobboldali hetilapok piaca 1989-2003
  • mediainfo.hu – Török Diána: Érzelmek nélkül nem megy (2008 január)
  • FigyelőNet – Nyomárkay Kázmér: A Heti Válasz felvásárolná a konkurenseket
  • Bódis András (2007). Szóbeli közlés. Beszélgetés Bódis Andrással, a Heti Válasz belpolitikai rovatszerkesztőjével, 2007. október 25. Készítették: az ELTE BTK Kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatói.