Vastagh Pál
Vastagh Pál (Nagyszénás, 1946. szeptember 23. –) magyar jogász, egyetemi oktató, rektor, politikus, diplomata. 1990 és 2006 között országgyűlési képviselő, 1994 és 1998 között Magyarország igazságügy-minisztere, 2006 és 2010 között ottawai nagykövet.
| Vastagh Pál | |
 | |
| A Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere | |
| Hivatali idő 1994. július 15. – 1998. július 8. | |
| Miniszterelnök | Horn Gyula |
| Előd | Balsai István |
| Utód | Dávid Ibolya |
| Született | 1946. szeptember 23. (77 éves) Nagyszénás |
| Párt | |
| Szülei | Vastagh Pál Tomasovszki Mária |
| Gyermekei | 3 gyermek |
| Foglalkozás | jogász, politikus, egyetemi oktató |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem |
| Díjak | a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2010) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh Pál témájú médiaállományokat. | |
Életpályája szerkesztés
1966-ban vették fel a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1971-ben diplomázott. 1983 és 1986 között a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Társadalomtudományi Akadémiáján tanult.
1971 és 1973 között az egyetem KISZ-Bizottságának függetlenített titkáraként tevékenykedett, majd a jogi kar állam- és jogelméleti tanszékén kapott tanársegédi állást, 1977-ben adjunktussá nevezték ki. 1986-ban megszerezte az állam- és jogtudományok kandidátusa fokozatot, egy évre rá a tanszék docense lett. 1988 és 1989 között a kar dékánja volt. 1976 és 1981 között a Szegedi Akadémiai Bizottság tudományszervezője is volt. 1999-ben az újonnan alakult Általános Vállalkozási Főiskola főiskolai tanára lett, 2004-ben megkapta főigazgatói kinevezését. Ezidő alatt az ELTE ÁJTK Állam- és Jogelméleti Tanszéken óraadó tanárként is tevékenykedett. Nagyköveti megbízatása lejárta után rektorként tért vissza az főiskola élére.[1] Ezt a címet 2015-ig viselte. 2016 óta az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola nyugállományú professor emeritusaként tevékenykedik. Pályafutása során munkája elismeréseként több kitüntetésben részesült: 1979-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatában, 2006-ban a Magyarországért Európában Díjban részesült, valamint 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozták számára.[2]
Politikai pályafutása szerkesztés
1966-ban lépett be az Magyar Szocialista Munkáspártba. 1976-tól 1981-ig a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja volt. 1988-ban az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára lett, majd egy évvel később a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, majd a Politikai Intéző Bizottság tagja volt. Vastagh sokáig támogatta a kommunista rendszert, még 1989-ben is határozottan kiállt a Munkásőrség mellett, azt a nép hadseregének nevezte és a kötelék a párt és a testület között szerinte elszakíthatatlan.[3]
1989-ben a Magyar Szocialista Párt egyik alapító tagja, annak első vidéki titkára és az országos elnökség tagja. 1990-ben az országos választmány tagjává választották. Az 1990-es országgyűlési választáson pártja Békés megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Rövid ideig az MSZP-frakció titkára, majd 1994-ig a jogi és közigazgatási munkacsoport tagja volt. 1994-ben az Orosháza központú egyéni választókerületben szerzett országgyűlési mandátumot. Horn Gyula akkori miniszterelnök behívta kormányába igazságügy-miniszternek. Az ő minisztersége alatt alkottak meg több alkotmányos fontosságú kétharmados törvényt (például a népszavazásról szóló törvény vagy a választási eljárásról szóló törvény).
1998-ban pártja Békés megyei listájáról jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben az MSZP Békés megyei elnökévé választották, ezt a pozíciót 2002-ig viselte. Emellett 2000-ig az MSZP-frakció jogalkotási kérdésekkel foglalkozó helyettes vezetője. 2002-ben újra Orosházáról szerez mandátumot, a ciklusban az alkotmány- és igazságügyi bizottság elnöke. 2002-ben Szájer Józseffel az Európai Konvent tagja lett, melynek feladata az Európai Unió Alkotmányának kidolgozása volt. 2004-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közjogi és jogharmonizációs tanácsadó testületének elnöke lett. 2006-ban pártja országos listáján jutott be a parlamentbe újra az alkotmány- és igazságügyi bizottság tagja lett.
2006 októberében Magyarország ottawai nagykövetévé nevezték ki, emiatt lemondott országgyűlési mandátumáról és főiskolai főigazgatói posztjáról is. Tisztségét 2010 júniusáig viselte.
Családja szerkesztés
Nős, második házasságában él, jelenlegi felesége tanár. Első házasságából két, a másodikból egy gyermeke született.
Művei szerkesztés
- Bevezetés az állam- és jogtudományokba. Szemelvénygyűjtemény; szerk. Papp Ignác, Vastagh Pál; Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 1977
- A társadalom, a politikai rendszer, a szakszervezeti mozgalom a szocialista orientációjú országokban; Népszava, Bp., 1988 (Fórum)
- Az Európai Parlament és Magyarország; EUKK, Bp., 2004 (Magyar EU figyelő. Európai mindennapok)
Díjai, elismerései szerkesztés
- Munka Érdemrend ezüst fokozat (1979)
- Magyarországért Európában Díj (2006)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010)[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Nemzeti Emlékezet Bizottsága[halott link]
- ↑ Szegedi Tudományegyetem
- ↑ Vastagh Pál a Munkásőrség mellett, Index.hu, 2009. február 11.
- ↑ Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetések. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, 2010. március 15. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
További információk szerkesztés
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1166. old., ISSN 1787-288X
- Vastagh Pál országgyűlési adatlapja
- Vastagh Pál életrajza az MSZP honlapján