Nagyszénás

magyarországi nagyközség Békés megyében

Nagyszénás nagyközség Békés megye Orosházi járásában.

Nagyszénás
A Március 15. tér a Kulturális Központtal
A Március 15. tér a Kulturális Központtal
Nagyszénás címere
Nagyszénás címere
Nagyszénás zászlaja
Nagyszénás zászlaja
Nagyszénás neve rovásírással
Nagyszénás neve rovásírással
Becenév: Szénás
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásOrosházi
KistérségOrosházai
Jogállás nagyközség
Alapítás éve1090 körül
Polgármester Nyemcsok János (Polgári Egyesület Nagyszénásért)[1]
Jegyző Füvesi Gábor
Irányítószám 5931
Körzethívószám 68
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség4634 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség48,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület95,56 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKörös–Maros köze[3]
Földrajzi kistájBékési-hát[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszénás (Magyarország)
Nagyszénás
Nagyszénás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′, k. h. 20° 40′Koordináták: é. sz. 46° 41′, k. h. 20° 40′
Nagyszénás (Békés megye)
Nagyszénás
Nagyszénás
Pozíció Békés megye térképén
Nagyszénás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszénás témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Körös–Maros közében, Szarvas és Orosháza között terül el, utóbbi településtől mintegy 14 kilométernyire északra.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton négy irányból is megközelíthető: északról, Szarvas felől és délről, Orosháza irányából a 4404-es úton, keletről, Kondoros felől és nyugatról, Gádoros irányából pedig a 4642-es úton.

A település a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonala mentén helyezkedik el, amelynek itt két megállási pontja van: a központban Nagyszénás vasútállomás, az északkeleti határban pedig Kiscsákó megállóhely. Az állomást a 4404-esből kiágazó, rövidke 44 308-as számú mellékút szolgálja ki, Kiscsákó megállóhely csak önkormányzati utakon érhető el. (Korábban két másik megállóhelye is volt a vonalnak Nagyszénás területén: Pálmatér, nem messze attól a ponttól, ahol a vasútvonal eléri a 4404-es utat, annak 21. kilométerénél, valamint Hajdúvölgy, a település déli határszéle közelében.)

TörténeteSzerkesztés

[4]

A település az 1990-es években ünnepelte fennállásának 900. évfordulóját. Alapításának pontos dátuma nem ismert, hiszen a létezéséről tanúskodó első írásos emlék csak évszázadokkal később kelt, viszont a helyiek úgy gondolták: a millecentenárium éve kiváló alkalmat kínál a visszatekintésre. Arra, hogy itt már a XI. század végén is volt élet, már régóta utaltak bizonyos jelek, azonban a bizonyosság 1994-ben született meg: a község helytörténeti munkacsoportjába tömörült lelkes lokálpatrióták kezdeményezésére folytatódott az a régészeti feltáró munka, amely az 1940-es évek végén abbamaradt. Ennek során egy román kori templomot, illetve egy hozzá tartozó temetőt találtak a szakemberek a település határában, mely a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a XI. század második, illetve a XII. század első felében épülhetett. A templomot két-három évszázaddal később újjáépítették, majd a XVI-XVII. század fordulóján elpusztították.

Az első említések a falurólSzerkesztés

A településről szóló első írásos emlék 1403-ból való: ekkor mint a gyulai uradalomhoz tartozó község fordul elő, de még nagyon jelentéktelen hely lehetett, mert az oklevél az utolsók közé sorolta.[5] Zsigmond király ebben az évben (1403) ajándékozta Maróthi János macsói bánnak Fehérváron Zenaseghazt. A beiktatást az aradi káptalan végezte egy esztendővel később.

A Zenaseghaz / Szénásegyház nevének eredetére több elképzelés is létezik. Ezek közül a legvalószínűbb, hogy a templom építtetőjét nevezték Szénásnak. Ugyancsak elképzelhető lehetőség, hogy – utalva megélhetésükre és hitükre – a széna és az egyház szót használták névadásra a korabeli lakosok. Néha, például 1574-ben Gyula-Szénásnak is nevezték a falut [5] (mivel a gyulai várhoz sorolták).

1461-ből származó leírások szerint a Maróthy család az akkor meglévő Zeleméres községet próbálta meg visszaszerezni. A krónika azt is feljegyezte, amikor viszály tört ki a megye két birtokos családja, a Maróthyak és az Ábránffyak között, 1468-ban szénási jobbágyok is részt vettek (Oláh, Nemze, Szabó, Bakócz, Kompolár, Szénási, Csiszár és Baka nevűek) a korabeli Kétsoprony éjszakai lerohanásában és feldúlásában.[5] 1471-ből ismeretes Szénás első bírája, Bánya Lukács, aki jelen volt a szentetornyai iktatáson.[5]

Amikor 1476-ban kihalt a Maróthy család, a falu a király tulajdonába került, majd 1490 táján Corvin János Várkonyi Mihálynak adományozta. Később a föld – nem tudni, milyen körülmények között – visszakerült az udvarhoz, 1506-ban pedig II. Ulászló Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak és lányának, Corvin Erzsébetnek ajándékozta. Haláluk után Brandenburgi György lett az új földesúr.

Török korSzerkesztés

A feltárt adatok egyértelművé teszik, hogy a 16. században a gyulai várhoz tartozó Szénás volt a térség legjelentősebb faluja, 1559-ben például közel száz jobbágy és húsz zsellér élt itt családostól. Azt is tudjuk, hogy a földeken búzát, árpát és kölest termesztettek, sőt Szénás úgynevezett asztagrakó hely volt, vagyis ide hordták a környékről is az összeszedett gabonatizedet, s a falu bírája volt a felelős ezért.

A török uralom kezdetén Szénást, mint a többi gyulai várhoz tartozó községeket a magyar király Eger várához csatolta.[5] 1572-ben a király a Pozsony megyei Felsőszécsényből származó Szénásy Istvánnak adományozta a falut. Szénásy (aki pozsony megyei, s nem a békés vármegyei Szénásról származó ember volt) mindjárt ki is adta a jobbágyoknak, hogy mit kíván tőlük: nemcsak a kilencedet és tizedet követelte meg az új földesúr, hanem még azt is, hogy az ő számára külön is vessenek egy-egy köböl búzát és egy köböl árpát; továbbá egy hétig tartó kaszálást, egy hétig tartó fahordást követelt tőlük és még 30 fél hordó bor kiárulását.[5]

Két évvel később a régi tulajdonos egyik leszármazottja, Várkonyi Aba Gáspár jelentkezett jussáért, melyet a király meg is ítélt a számára. Hosszú pereskedés kezdődött, amelynek a török dúlása vet véget.

Az utolsó feljegyzés 1578-ból származott, ekkor még Szénás létező település volt, tehát sem a keletkezéséről, sem elpusztításáról nem állnak rendelkezésre hiteles források, ugyanis az utolsó feljegyzés még létező településről ír. Történetírók egybehangzó véleménye szerint a tizenöt éves háborúval (15931606) hozható kapcsolatba a hanyatlás és a pusztulás: 1596-ban Szolimán pasa seregei hatalmas pusztítást vittek végbe a Körös déli oldalán, később tatár segédcsapatok is csatlakoztak a török seregekhez. Minden bizonnyal ezekben az években néptelenedett el Szénás.

1665-ben Fráter István birtokolta, mint pusztát, s a szentandrási és halásztelki lakosoknak adta ki haszonbérbe.[5] A hosszú lakatlanság idején templomának tégláit úgy széthordták, hogy már a 18. század elején sem volt nyoma.[5] Csak 1745-ben említenek Szente-Tornya felé eső részén egy: »két kápolna halom« nevű helyet, hol a kincskutatók kerestek régi pénzeket.[5]

A 18. századtólSzerkesztés

A falut a 1718. században, de még a 19. század elején is pusztaként emlegették.[6]

1720-ban – a többi Békés megyei pusztával együtt – az uralkodó báró Harruckern János Györgynek adományozta, aki bérlőknek adta ki a földet. 1788-ban az egész egykori Szénás legelő volt.[5]

1798-ban a Harruckern család tagjai közel 20 ezer hold földet adtak át a Károlyi-családnak és csak mintegy 1500 holdat tartottak meg maguknak. Később ez a föld is gazdát cserélt: 1860-ból már a Bolza családot jegyezték tulajdonosként.

SZÉNÁS. Szabad puszta Békés Várm. földes Urai B. Rudnyánszky, és több Uraságok, fekszik Sz. Andráshoz közel, mellynek filiája.  
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, Buda, 17961799)

Az új Szénás alapítása a Károlyiak nevéhez fűződik: 1818-ban a régi, úgynevezett mihálytelki gazdaság területén 200 telekből álló napszámos falut alapítottak.[5] Minden telek 825 négyszögöl belső jobbágytelekből és tizenkét hold szántóföldből állt. 1854-ben alakult meg a mai Nagyszénás, amely húsz évvel később, 1874-ben váltotta meg magát. 1850-ben alakult meg Kisszénás, másként Lajosszénás, mely a későbbiekben beolvadt az akkor még Nagykurtics (Nagy Kurtyts) néven emlegetett Nagyszénásba. Fennmaradt viszont régi pecsétje, melyen sarló és búzakalász látható, illetve az 1879-es évszám. Ebben az időszakban alakultak ki Nagyszénás határrészeinek elnevezései: Apponyiráta, Cifra, Érparti major, Geszti-major, Malmos, Mihálytelek.

 
A régi iskola. Ma a Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola alsó tagozata

Arról, hogy a szénásiak miként és milyen számban vettek részt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, kevés adat áll rendelkezésre. Irattári források szerint Nagy- és Kisszénásról együttesen 19 legény állt be honvédnak. Más Békés megyeiekhez hasonlóan ők is Hódmezővásárhelyre kerültek, a 30. honvéd zászlóaljhoz. Az ezt követő időszakra a meghatározó helytörténeti munkákban is csak feltételezéseket találunk. Egyedül annyi vehető bizonyosra, hogy a szénási újoncok nem maradtak együtt, különböző alakulatokhoz osztották szét őket. Egy részük valószínűleg Kiss Ernő tábornok valamelyik hadosztályában harcolt a magyar szabadságért. A forradalom és szabadságharc leverése után Károlyi Györgyöt is elfogták és súlyos pénzbüntetésre ítélték hazafias magatartásáért.

A már említett napszámosfalu alapítói között számos olyan családot fedezhetünk fel, akik Orosházáról települtek át. Ekkor még a vallásgyakorlásnak nem alakultak ki a megszokott formái, azaz az itteni embereknek nem volt papjuk és templomuk sem. Annyi azonban bizonyos, hogy az itt élőket Orosházán anyakönyvezték, amiről a gondosan megőrzött iratok tanúskodnak.

1832-ben alakult meg az orosházi anyaegyház kisszénási filiája, azaz leányegyháza, lehetőséget nyújtva a hit helyben történő gyakorlására, illetve a születési és a halálozási adatok települési szintű regisztrálására. A bejegyzések szerint az első, így bejegyzett újszülöttet Birkás Mihálynak hívták, míg az elhunytak listája egy testvérpárral kezdődik: Sándor Juliannával és Sándor Gyulával. Hogy mi okozta halálukat, az sajnos nem derül ki a feljegyzésekből. Fennmaradt az első szénási egyházi szolga neve is, amit ezért szintén érdemes megjegyezni: Győri Imrének hívták, akivel később olyan elégedettek voltak elöljárói, hogy a szomszédos Bánfalva (ma Gádoros) filiáját is ő irányíthatta. Fontos róla tudni, hogy ő volt a település első tanítója is. Sajnos a helyi oktatás kezdeteiről nem állnak rendelkezésre megfelelő források, azonban egy dokumentum 1841-ben Győri Imre nevét már tanítóként is említi. Azt nem tudhatjuk, hogy volt-e egyáltalán iskola a régi Szénáson, az viszont egyértelmű, hogy a napszámosok gyermekei megismerkedhettek a betűvetés világával. Győri Imre viszonylag fiatalon, 1848-ban halt meg, őt Hanzel Mihály követte.

Igazi iskoláról csak évtizedekkel később, már az áttelepített Szénáson beszélhetünk: a fennmaradt írott források szerint 1877-ben merült fel először vasárnapi ismétlő iskola felállításának gondolata, majd a következő év elején megszületett a beleegyező egyházi döntés is. Az 1879-es első osztályt húsz-huszonöt kisdiák kezdte meg. 1884-ben épült fel az új iskola, melynek épülete ma is áll. Az 1890-es évek elején felmerült, hogy az iskolát át kellene adni a községnek. Erre azért került sor, mert a helyi gyülekezet elé kitűzték az anyaegyházzá válás célját, ami komoly megtakarítást igényelt. A község ugyan elutasította az egyház kérelmét, ám a közigazgatási bizottság határozatára mégis kénytelen volt átvenni az iskolát, oly módon, hogy az épület egyházi tulajdonban maradt. A falu elöljárósága viszont nem tudta fenntartani az intézményt, így az 1898-ban állami kezelésbe került.

A falunak az 1880-as években már mintegy 2300 lakosa volt.[7] Az I. világháborút követően pedig már több mint hatezren éltek a településen.[forrás?]

1930-ban négy állami és két katolikus népiskola, három állami és két katolikus általános továbbképző, egy állami gazdasági továbbképző, valamint egy iparostanonc iskola működött itt, a kisebb gyermekeket pedig két óvodában készítették fel a tanulóévekre. Ezek túlnyomó része tanyasi iskola volt, melyek az évtizedek alatt becsukták kapuikat. Mára egy intézménybe tömörültek az iskolák, az óvodák száma pedig kettő.

 
Az 1900-ban megépült Evangélikus Templom
 
Az 1926-ban felszentelt Nagyboldogasszony Római Katolikus Templom

Az anyaegyház vágya a 19. század utolsó éveiben teljesült, s részben ennek gyümölcseként 1900-ban felépült az evangélikus templom. A katolikusoknak saját templomuk 1926-ig nem volt a községben, csak imaházuk. 1908-ig a Cifra majorban található kastélykápolnát használták a katolikus templom céljaira, lelkészségi templomként. A Károlyi család katolikus volt, ezért a Cifra majori birtok akkori tulajdonosa Károlyi Gyula (18371890), 1889-ben a katolikus lakosság kívánságára, egy nyilvános kápolnát hozott létre a kastélyban. Első lelkésze Toldy Péter ferences szerzetes lesz. Addig az anyakönyvezés Orosházán történik, de innentől kezdve helyben anyakönyveznek a lelkészek.

A Cifra majori különálló kápolna építési idejét nem tudjuk. Ez egy nyolcszögletű, kupolás épület volt, amely a birtok szélén, egy tisztáson állt. Neoklasszicista stílusban épült, Rudolf Kolbe tervei alapján. Ez a kápolna 1942-ig állt, akkor lebontották, mivel a birtok is megszűnt. A faluban lévő templom, 1908 után vágya lett a katolikusoknak. Széchenyi Miklós nagyváradi püspök tervezteti meg az első templomot, amelyet azonban halála miatt nem tudtak felépíteni. Ez egy kéttornyos templom lett volna. Végül 1925. október 18-án teszik le az új templom alapkövét. Nem kisebb személyiség, mint József nádor, főherceg, aki egyben az I. világháborús emlékművet is felavatta. Az építkezés ezután közadakozásból kezdődik el, illetve a nagyváradi székeskáptalan támogatásával. A templomépítést Horváth József lelkész indítja el és 1926. augusztus 15-én szentelik fel. A katolikus közösség legismertebb lelkésze Aranyi Imre apát-plébános, aki közel 43 évig szolgál majd a községben. Ez idő alatt a katolikus közösség gyarapodik, egy időben meghaladja az evangélikus közösség lélekszámát is. A történelmi egyházak mellett nazarénus, Hit Gyülekezete, Jehova Tanúi és adventista közösségek is működnek.

Nagyszénás gazdaságának története szorosan összefügg a majorok történetével egészen e század derekáig. Mára már szinte nyomtalanul eltűntek ezek az egykori népes gazdasági központok. Szám szerint nyolc majort jegyeznek: Cifra, Malmos, Székes, Pálmatér, Mihálytelek, Lajosszénás, Kismajor és Kisszénás. Pálmatér és Kisszénás neve annak köszönhetően maradt fenn, hogy vasúti megállóhely őrzi nevüket. Lajos-majorban az utolsó cselédházakat is lebontották az utóbbi évtizedben, egyedül egy kút emlékeztet a hajdani gazdálkodás színhelyére. Közülük kiemelkedett a Cifra-major, mely a gróf Károlyi család pihenőhelyéül is szolgált (a kétszintes kastélyt ifj. Rimanóczy Kálmán tervezte) gyönyörű parkkal és erdővel övezve.

A korabeli szénásiak elsősorban földműveléssel foglalkoztak, a gabona és a kukorica mellett meghatározó növény volt egyebek mellett a kender és a dohány is. Állattartásukról feljegyezték, hogy koruk legmodernebb technológiáját alkalmazták, például az önitatót és a tejmennyiség szerinti takarmányozást. A tulajdonviszonyokat elsősorban a nagybirtok jellemezte, de jellemző volt a törpebirtokosság is. A téeszesítést követően négy szövetkezet kezdte meg működését a faluban, melyek a hetvenes években egyesültek. 1944-ben szűnt meg a szénási aszalóüzem, majd az államosítás után a tégla- és cserépgyár, így számottevő iparról nem beszélhetünk.

NapjainkbanSzerkesztés

 
Polgármesteri Hivatal
 
A Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola felső tagozatának felújított épülete

Napjaink legfontosabb megélhetési forrása a mezőgazdaság: a legnagyobb munkaadó a holdingszerűen működő Október 6. Szövetkezet, illetve az azon belül működő korlátolt felelősségű társaságok. Ugyancsak jelentős munkaadó a TOOLEX Kft.,[8] a Tsz. volt vágóhídi épületében kialakított pulykafeldolgozó-üzem,[9] illetve természetesen a nagyközségi önkormányzat. Számos gazda élt a kárpótlás adta lehetőségekkel és mára saját földjén gazdálkodik.

A községtől északra található a Nagyszénás repülőtér, mely legfőképpen permetező repülőgépeket foglalkoztat.

A település ellátásában mind több egyéni vállalkozó veszi ki részét. A helyiek közül többen a közeli Orosházán vállalnak napi bejárással munkát.

A föld mélyén rejlő termálvizet 1954-ben tárták fel a kőolajkutatók, majd az akkori tanács 1959-ben fogott hozzá a gyógyfürdő megépítéséhez. A Parkfürdő 2015-ben nyitott újra. A létesítmény ma is az önkormányzat tulajdona.

1966-ban adták át a Szrogh György Ybl-díjas építész tervei alapján épült[10] Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum nagyszénási idősek otthonát, majd a 2000-es évek végén a szenvedélybetegek otthonát, melyek jó pár embernek adnak megélhetést.

Az egészségügyi ellátásra nincs panaszuk a helyieknek: a központi orvosi rendelőben három háziorvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos és védőnői szolgálat áll a betegek rendelkezésére.

A települést 1962 és 1998 között Kaczkó Mihály irányította, 1970-ben, az ő vezetése alatt kapott nagyközségi rangot. Az országban elsők között élt a helyi településvezetés a lakossági erő bevonásának lehetőségével még a hatvanas években, s ez a gyakorlat a mai napig eredményes Nagyszénáson. Beruházásaik sikeressége köszönhető még eredményes részvételeiknek a különböző központi pályázatokon.

Az infrastruktúra is sikeresen kiépült: a belterületi utaknak szinte száz százaléka szilárd burkolattal fedett, villany-, gáz-, víz-, szennyvíz- és telefonhálózatok szolgálják a helyiek komfortját.

A helyi vezetésnek azzal a jelenséggel is meg kell birkóznia, hogy láthatóan csökken a lakosságszám: az 1950-es csúcsponthoz képest, amikor valamivel többen, mint nyolcezren éltek a faluban és a környező tanyavilágban, tíz évvel később már csak 7442-en éltek itt, s a folyamat – azaz a tíz évente ötszáz fős csökkenés – továbbra is meghatározó. Az önkormányzat úgy próbálja meg a kedvezőtlen tendenciákat ellensúlyozni, hogy kedvezményekkel teszi vonzóvá a fiataloknak a fészekrakást.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során [12] a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallási megoszlásSzerkesztés

A vallási megoszlás a 2011-es népsz. során a következő volt :[12]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kaczkó Mihály (független)[13]
  • 1994–1998: Kaczkó Mihály (független)[14]
  • 1998–2002: Czeglédi Mihály (független)[15]
  • 2002–2006: Czeglédi Mihály (független)[16]
  • 2006–2010: Nyemcsok János (Fidesz–Polgári Egyesület Nagyszénásért)[17]
  • 2010–2014: Nyemcsok János (FideszKDNP)[18]
  • 2014–2019: Nyemcsok János (Polgári Egyesület Nagyszénásért)[19]
  • 2019-től: Nyemcsok János (Polgári Egyesület Nagyszénásért)[1]

Híres nagyszénásiakSzerkesztés

Itt laktakSzerkesztés

Itt születtekSzerkesztés

DíszpolgáraiSzerkesztés

  • Hegyi Lajos, jegyző, evangélikus egyházi felügyelő, a sportkör alapítója (1933)
  • Gotthold Schur, a botek Präzisionsbohrtechnik GmbH társalapítója (2008)
  • Kaczkó Mihály, Nagyszénás polgármestere 19901998 (2008)
  • Kulcsár Lászlóné, tanár (2008)
  • Gonda Anna, óvónő, naiv festő (2009)
  • Hári József, iskolaigazgató (2009)
  • Aranyi Imre, apát-plébános (posztumusz, 2011)
  • Fábián Rózsa, festő, tűzzománckészítő (2011)[21]
  • Fecske Pál, evangélikus lelkész (posztumusz, 2011)
  • Szénási Mihály, festő (2011)[22]
  • Dr. Soós Attila, orvos (2011)
  • Dr. Baja János, orvos (2012)
  • Dr. Nagy Gábor (2014)
  • Hidvégi Béla, világvadász (2017)[23]
  • Gyenge Antal, tanár, helytörténész (2019)[24]

A település elismeréseiSzerkesztés

 
A Humanitárius település díjról megemlékező márványtábla
  • A birkózás városa (2014)
  • Humanitárius település (2017, 2018, 2019)[25]

LátnivalókSzerkesztés

A nagyközségen belülSzerkesztés

 
Az épület, melyben Czabán Samu tanított 19111914 között a Kossuth Lajos utca 35. alatt
 
A Kecskeméti Úti Iskola emlékműve (Taraj)
 
A Békési Úti Iskola emlékműve
 
A Vasútmenti Iskola emlékműve
 
Pálmatér major és a pálmatéri iskola emlékműve
 
Székes major és az Érparti Iskola kopjafája
 
Lajosszénás major és a lajosszénási iskola emlékműve
 
A Székács-féle iskola emlékműve
 
Cifra és Malmos majorok, a malmosi iskola és az ős Szénásegyháza emlékműve

A nagyközség külterületénSzerkesztés

A Helytörténeti Csoport emlékműveiSzerkesztés

  • Taraji iskola emlékműve
  • Békési Úti Iskola emlékműve
  • Vasútmenti Iskola emlékműve
  • Pálmatér major és a pálmatéri iskola emlékműve
  • Székesi iskola emlékműve
  • Lajosszénás major és a lajosszénási iskola emlékműve
  • Székács major és a Székács-féle iskola emlékműve
  • Cifra és Malmos majorok, a malmosi iskola és az ős Szénásegyháza emlékműve

EgyébSzerkesztés

A környékenSzerkesztés

SportéleteSzerkesztés

 
A Hegyi Lajos Sporttelep

A Nagyszénás SE jelenleg három szakosztállyal rendelkezik:

OktatásSzerkesztés

  • 1901-ben itt alakult meg Békés megye első állami óvodája, melynek első hivatásos, okleveles óvónője Bucskó Gizella volt. Az évek során három óvoda működött a községben, mely előbb az általános iskolával együtt, majd külön szervezetként üzemelt. Napjainkban már csak két intézményben működik, az I. sz. óvodaépületben ma az evangélikus egyház Fecske Pál Gyülekezeti Háza kapott helyet.
  • 1927-ben épült fel a Hősök útján a ma is álló Állami Elemi Iskola épülete. 1968-ban vette fel az egykor (19111914) itt tanító Czabán Samu nevét. 198182 között épült fel a kétszintes új épület, így különbontva az alsó, illetve a felső tagozat működését.[33]
  • Rövid ideig ugyan, de volt gimnáziumi képzés is a községben. Ugyan csak két tanévet ért meg, terveztek egy korszerű gimnáziumi épületet a mai Hegyi Lajos Sporttelep helyére.
  • Jelenleg a Báthori István Gimnázium esti iskolája működik a Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola felső tagozatán.[34]

Címer leírása[35]Szerkesztés

 
Az új címer

Az 1996-ban elfogadott községi címer alapját a múlt században elkészített úgynevezett „ős-címer” adta meg.

A címer leírása a következő: a címer álló, csücskös tárcsapajzs, 2/3-1/3 vízszintes pólyával vágott: felső kék mezejében arany színű álló kéve, vörös színű átkötéssel, előtérben heraldikailag jobbra forduló vörös ruhás hajlított kar, mely ezüst sarlót markol. A tárcsapajzs alsó, piros mezejében ezüst sávval keretezett fekete ekevas, heraldikailag balra mutató csúccsal. Az oromdísz: három ágú, arany színű leveles korona, grafikailag egyszerűsített változatban.

A címer színei: a vörös, kék, fekete, ezüst és arany. Ezek a színek az Árpád-házi királyok címereiben is megtalálhatók. A vörös szín az erőt, a ezüst szín a hűséget, a kék szín a békét jelképezi. A vörös ruhás kar az erőt, a sarló és búzakéve a mezőgazdaságot, az ekevas az összefogást jelképezi. Az arany színű, három ágú korona a megyéhez való tartozást szimbolizálja. Az ezüst sáv a település elődjének az Árpád-korból való eredeztetését fejezi ki.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Archivált másolat. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 21.)
  5. a b c d e f g h i j k Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. kötet (1896)
  6. Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
  7. Magyar Lexikon 15. Szénás (Budapest, 1884) |. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021)
  8. Archivált másolat. [2019. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Archivált másolat. [2018. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. https://www.idosekoldala.hu/intezmenyek/ad/onkormanyzati-1/bekes-megyei-koros-menti-szocialis-centrum-nagyszenas-420
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. a b Nagyszénás Helységnévtár
  13. Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  15. Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  16. Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  17. Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  18. Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  19. Nagyszénás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  20. A nagyszénási evangélikus gyülekezet története
  21. Gyászhír – Elhunyt Fábián Rózsa
  22. Gyászhír – Elhunyt Szénási Mihály
  23. oroscafe.hu
  24. hir6.hu
  25. beol.hu
  26. Nagyszénási Parkfürdő
  27. http://www.kgycsillagda.wordpress.com
  28. Rózsa Galéria[halott link]
  29. Hidvégi Béla vadászkiállítása[halott link]
  30. Nagyszénás-Gádorosi Evangélikus Egyházközség honlapja
  31. Nagyboldogasszony Plébánia
  32. Archivált másolat. [2017. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 12.)
  33. http://nszenas-iskola.hu/
  34. https://www.bathoriestigimi.hu/tagintezmenyeink
  35. Archivált másolat. [2018. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 18.)

További információkSzerkesztés