Torkos Béla

(1895-1971) magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő

Torkos Béla (Nagyszénás, Békés vármegye, 1895. június 8.Orosháza, 1971. április 7.)[1] ügyvéd, országgyűlési képviselő (1939–1944).

Torkos Béla
Született1895. június 8.
Nagyszénás
Elhunyt1971. április 7. (75 évesen)
Orosháza
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SírhelyeOrosháza
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Evangélikus vallásban született, régi nemesi család leszármazottjaként; felmenői elsősorban Győr és Pozsony vármegyékben rendelkeztek kiterjedt birtokokkal, leginkább az 1500-as években. Ő maga a Békéscsabán végzett középiskolai tanulmányai után jogtudományi területen tanult tovább; jogi és államtudományi doktori diplomát szerzett, ami mellé 1930-ban letette az ügyvédi és bírói vizsgát is.

Az első világháborúban a 2. gyalogezred honvédjeként megfordult az olasz, a román és az orosz harctereken is, több ütközetben is részt vett, így például a Bruszilov-offenzívában vagy a Milken-Okna környéki harcokban. Egy időben volt román hadifogságban is. Háborús tetteiért elnyerte a kisezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet is.

A háború végeztével elvégzett egy csendőrtiszti tanfolyamot, melynek oklevele birtokában a csendőrség szolgálatába lépett, ám időközben az ügyvédi oklevelet is megszerezte. Így bár 1927-ben még elfogadta csendőrszázadosi előléptetését, de kevéssel ezután kilépett a testület soraiból és ügyvédi irodát nyitott. Egyúttal bekapcsolódott Békés vármegye politikai és társadalmi életébe, mint a vármegye törvényhatósági bizottságának, valamint Orosháza városi képviselő-testületének tagja.

Sokat foglalkozott munkás-, iparos- és gazdakérdésekkel; mint ügyvéd, kisemberek problémái kapcsán is többször exponálta magát. Orosházán megszervezte a frontharcosok egyesületét – amely az 1930-as évek végére a város egyik legerősebb civil szervezete lett –; a Nemzeti Egység Pártjának már a megalakulásakor a kerületi titkára, majd orosházi elnöke lett, illetve főszerepet játszott a helyi pártszervezet későbbi megújulásában is. Az 1939. évi parlamenti választáson az orosházi választókerület képviselője lett a Magyar Élet Pártja (MÉP) színeiben.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Halálozás. Magyar Nemzet, XXVII. évf. 87. sz. (1971. április 14.) 6. o.

Források szerkesztés