Főmenü megnyitása

VisszaemlékezéseSzerkesztés

„Miután az első világháborúban elvesztettem Édesapámat, majd rövidesen Édesanyámat is és bár a kétági rokonság gondoskodott rólam, élelemről, ruházatról, fedélről és szeretetben sem szenvedtem hiányt, sőt még arra is volt gondjuk, hogy mérnök Nagyapám, vaskohómérnök Édesapám sorát én is mérnökként folytathassam, - mégis, Apa nélkül nőttem fel. Azt pedig, amire mindenkinek szüksége van a felnőtté váláshoz: a tartásra, a kötelességtudásra, a felelősségtudatra és jó iránytűre az életben, azt itt és éppen Kotsis professzor Úrtól mind megkaptam, s akit éppen ezért, ilyen értelemben nevelő Apámként is tisztelek”[1]

ÉletpályájaSzerkesztés

Szrogh György 1915. január 23-án született Csömörön. Hamarosan árvaságra jutott és rokonai nevelték fel. 1932-ben beiratkozott a Királyi József Nádor Műszaki Egyetem Építészmérnöki karára, melyet 1938-ban fejezett be. Egyetemi évei után – 1938-1944 között – Hidasi Lajos magán tervező-irodájában dolgozott.

A második világháború után 1945-1948 között a MÉMOSZ Építőipari Vállalatnál dolgozott. Erre az időszakra tehető a Bányaipari Dolgozók Szakszervezet Székházának tervezése (1946-47) a Városligeti (volt Gorkij) fasor 46-48 alatt, valamint a MÉMOSZ Székház (1945-1950) új épülettömbje a Dózsa György út 84/a alatt. Ezen utóbbi épületet, több pályázó társával – Gádoros Lajos,[2] Perényi Imre, Preisich Gábor – együtt nyerték és kapták meg a megbízást.

1948-tól rövid ideig a Városépítési Tudományos Intézetnél (VÁTI), és a Lakóépület-tervező Irodánál (LAKÓTERV) dolgozott. Legtöbb alkotása már a Középület Tervező Irodához (KÖZTI) kötődik. Ebben az időben tervezte a Piszkéstetői csillagvizsgálót, a Nagyszénási Szociális otthont, a Salgótarjáni Művelődési otthont és a Budapest Szállót a Fogaskerekű vasútnál. „Legtöbb alkotását szerkezeti meggondolásokon alapuló ötletes és nemes formálás jellemezte.”[3]

1966–67 között – UNESCO-ösztöndíjasként – Angliában, USA-ban és Mexikóban – járt, ahol az új iskolaépítési elveket és módszereket tanulmányozta. 1966-tól a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára volt, és 1966 -1986 között az Építészeti Tanszéket vezette.

Idős korában Vác számára tervezett kulturális célú épületeket. Szenvedélyesen fotózta a régi és modern építészet kiemelkedő emlékeit. 1999. november 29-én halt meg.

"Győztes ember vagy a magad szerény módján, mert a betegség, halál ellenében is képes voltál befejezni az új műfajt teremtő Barangolás az építészet világában című könyvedet. Alig néhány hete a könyved bemutatójára már a kórházból érkeztél. Csak a tested volt fáradt és beteg, a szellemed ragyogott, sziporkázott - örökkévalóan szép pillanatokkal ajándékoztál meg bennünket, akik körülültünk Téged, az európait."[4]

KitüntetéseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • 1947-1948 Budapest, VI. Városligeti (volt: Gorkíj) fasor 46-48. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Székháza
  • 1948-1950 Budapest, VI. Dózsa György út 84/a. – Építők Rózsa Ferenc Kultúrháza (MÉMOSZ Székház) – műemlék (Gádoros Lajossal, Perényi Imrével, Preisich Gáborral)
  • 1951-1952 Sztálinváros (ma: Dunaújváros) Dózsa György tér 1. Dózsa mozi centrum.(műemlék)
  • 1951 Oroszlány, Orvosi rendelő
  • 1951 Komló, Orvosi rendelő
  • 1952-1953 Budapest, XXI. Szent Imre tér 23. Csepeli rendőrkapitányság (műemlék)
  • 1955-58 Budapest, III. Szépvölgyi út 3/b Lakóház [1]
  • 1957-1958 Budapest, II. Frankel Leó út 8. OTP lakóház
  • 1958-1961 Dunavarsány és Mogyoród általános iskola
  • 1962-1964 Nagyszénás, Táncsics utca 3. Szociális otthon.
  • 1955-1963 MátraPiszkés-tető, Csillagászati obszervatórium (I. ütem)
  • 1962-1966 Salgótarján. József Attila Művelődési Központ
  • 1964-1967 Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor 47. Budapest szálló
  • 1975 Szigliget nyaraló
  • 1982-1983 Vác. Hincz Gyula gyűjtemény
  • 1985. Vác. Fototechnikai Történeti Múzeum (Görgényi Judit belsőépítésszel)
  • 1988. Vác. Városi Tanács
  • 1995. Pápai Református gimnázium könyvtára. (Görgényi Judit belsőépítésszel)

Fontosabb írásaiSzerkesztés

  • 6 tantermes iskolák. (Magyar Építőművészet. 1965/1)
  • Apropos nyersbeton…, (Magyar Építőművészet. 1967/1)
  • Budapest szálló. (Magyar Építőművészet 1968/1)
  • Mai magyar művészet. (Budapest, 1976)
  • Vallomás az építészetről (elhangzott 1998. április 15.-én a Műegyetem kertjében Kotsis Iván szoboravatása alkalmából)
  • Barangolás az építészet világában. Építészeti képeskönyv. (TERC Kft. Kiadó 1999)

KépgalériaSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Preisich G.: Két szakszervezeti székház Budapesten, (Új Építészet, 1948/11-12.)
  • Gyárfás István: A középületek tervezésének fejlődése a Sztálin Vasmű városépítésének tükrében (Építés-építészet, 1951/11-12. p. 605-619.)
  • 1951 Dr. Borbíró Virgil Magyar Építészet, 1951/3. p. 130-137.
  • Weiner Tibor: G. M. Orlov tanácsai (összeállítás Magyar Építőművészet, 1952/2. p. 59-66)
  • Magyar építészet 1945-1955 (szerk.: Szendrői J. Budapest, 1955)
  • Weiner T.: Három „romantikus” alkotás, (Magyar Építőművészet, 1955/2.)
  • Gádoros Lajos:Tíz év építészete a középületek kritikájának tükrében (Magyar Építőművészet, 1955/3-5. p. 97-103.)
  • Penczel Dénes: Salgótarjáni kultúrház (Magyar Építőművészet, 1962/6.)
  • Zalaváry L.-Detre L.: Csillagvizsgáló és kutatóház Piszkéstető, (Magyar Építőművészet, 1964/1.)
  • Zdravics János: Nagyszénási Szociális Otthon (Műszaki Tervezés, 1966/11. p. 17-19.)
  • Dezső J.-Szűcs E.: Budapest Szálló, (Műszaki Tervezés, 1966/11)
  • Zradovics J.: Nagyszénási szociális otthon,( Műszaki Tervezés, 1966/11)
  • Farkasdy Z.: Művelődési ház és megyei könyvtár, Salgótarján, (Magyar Építőművészet, 1967/2.)
  • Mányoki L.: Szállodaépítésünk másfél évtizede,( Magyar Építőművészet, 1968/4.)
  • Pogány F.: Salgótarján új városközpontja, (Budapest, 1973)
  • Turjányi-Papp M.: Szrogh György, (Budapest, 1976)
  • Osskó Judit: Unokáink is látni fogják RTV-Minerva
  • Évek, művek, alkotók. Ybl-díjasok és műveik 1953-1993 (szerk.: Schéry G. Budapest, 1995)
  • Dr. Praznovszky Mihály Hild-érmes városok sorozat Salgótarján Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft.
  • Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959 (kat., szerk.: Hajdú V.- Prakfalvi E., Magyar Építészeti Múzeum, 1996)
  • Prakfalvi E.: Szocreál, (Budapest, 1999)
  • Vallomások... - Szrogh György (az „Architektúra” sorozat kötete Szrogh György pályáját mutatja be.Kijárat Kiadó.1999.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Idézet Szrogh Györgynek a Műegyetem kertjében 1998. április 15-én Kotsis Iván szoboravatása alkalmából elhangzott beszédéből.
  2. Gádoros Lajos. [2009. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
  3. Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 298. o. ISBN 963-10-1780-X  
  4. idézet Kerényi József 1999. december 16.-án elhangzott búcsúztatójából
  5. A Neufeld Anna Alapítványt Hincz Gyula alapította 1984-ben, néhai felesége emlékére, Vác városában. Kezelését a mindenkori tanácselnökre, ill. polgármesterre ruházta. Célja elismerésben részesíteni mindazokat, akik a képzőművészeti és zenei kultúra fejlesztése terén eredményeket értek el. A díjazottaknak Pest megye területén kell élniük.

ForrásokSzerkesztés

  • Prohászka László: Szrogh György ARTPORTAL [2]
  • Architeca Hungarica [3][halott link]
  • Liget Center. Volt MÉMOSZ Székház [4][halott link]
  • József Attila Művelődési Központ Salgótarján
  • Reimholz Péter: Szrogh György 1915-1999. (Építész évkönyv 1999. 115-116. old)
  • Kerényi József: Szrogh György építész 1915-1999. (Új magyar építőművészet 2000/1. 6. old.)

További információkSzerkesztés