Főmenü megnyitása

Preisich Gábor

magyar építész, urbanista

Preisich Gábor (Budapest, 1909. május 12. – Budapest, 1998. április 21.) magyar építész, urbanista.

Preisich Gábor
000b Preisich Gábor.jpg
Életrajzi adatok
Született1909. május 12.
Budapest
Elhunyt1998. április 20. (88 évesen)
Budapest
Ismeretes mint építész, várostervező
Nemzetiség magyar
Házastárs Lichter Rut
Gyermekek Preisich Anikó, Preisich Katalin, Váradi Júlia
Pályafutása
Szakterület építész, várostervező
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Preisich Gábor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Preisich Gábor 1909. május 12-én született Budapesten (szülei Preisich Kornél, Wessel Margit). 1926-ban egy évet tanult Karlsruhéban a Technische Hochschulén. Egyetemi tanulmányait 1927 és 1930 között a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be, közben Sebestyén Arthur[1] és Bauer Emil építészek irodájában dolgozott, itt ismerkedett meg későbbi társával Vadász Mihállyal. Már a Műegyetemen találkozott a modern építészet eszméjével. Az egyetemen az utolsó két évben Rácz György[2] kollégája vitte el Ligeti Pál[3] műtermébe, ahol akkor a modern építészet hívei találkoztak és beszélgettek építészetről és politikáról. Ehhez a körhöz tartozott Molnár Farkas és Fischer József is. Ott látta meg először Ernst May[4][5] Frankfurtban megjelent lapját, a Das Neue Frankfurtot. 1931-ben lehetősége volt arra, hogy részt vegyen a CIAM kiállításán és berlini kongresszusán. Ott találkozott Le Corbusier-vel és Walter Gropiusszal. Victor Bourgeois[6][7] ajánlására Liège-be. Joseph Moutschen[8] irodájába került és egy évet dolgozott ott.

1933-ban Vadász Mihállyal[9] megalapították a Preisich és Vadász irodát. Erre az időszakra tehetők legjobb modernista épületeinek megvalósulásai, amelyeket Vadász Mihállyal közösen épített. 1933-ban tervezték és épült fel a Budapest, II. Káplár utca 7. sz. alatti bérház, majd 1934-ben a Budapest, XI. Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 62-64. sz. alatt a Simplon mozi és bérház. „Ez volt Budapesten az első – építészeti stílusában is modern – mozi, ugyanakkor az első mozi-bérház is, melyet eleve mozinak terveztek. A mozit a tervezők – Preisich Gábor és Vadász Mihály – a hegyesszögű saroktelken álló hatszintes bérház alagsori szintjén süllyesztve helyeztek el. Ma mindez csak fotókon látható, mert a Simplon – később Bartók-mozi megszűnt”.[10] Részt vetettek az OTI Köztársaság téri - Budapest első modern - bérházcsoportjának tervezésében 1934-35-ben. A második világháború előtti időkben még több lakóház és bérház tervezése fűződik nevéhez, amelyeket részben Vadász Mihállyal, illetve Gerle Györggyel együtt tervezett. Ezek közül kiemelkedik a volt Budapest, I. Koronaőr u. (ma: Kosciuszkó Tádé utca és Márvány utca sarkán megvalósult – ma is jó állapotban található – bérház, melyet sógorával Gerle Györggyel együtt tervezett, 1941-ben.

1940-ben Harrer Ferenc hatására városrendezési kérdésekkel is kezdett foglalkozni, ami a második világháború utáni tevékenységére is kihatott.

1945-ben részt vesz az újjáépítési munkákban és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alkalmazásába lép. 1948-ban az ÉTI, majd annak 1949-es átszervezése után a MATI munkatársa, ahol fő feladata az Általános Rendezési Terv (ÁRT) továbbfejlesztése. Hivatali munkája mellett Gádoros Lajossal[11] több pályázaton nyertek. Így tervezték másokkal együtt 1947-49-ben a volt Belügyminisztérium épületét a Széchenyi rakparton, (tervezőtársak: Benkhard Ágost, Gábor László, Lévai Andor és Rudnai Gyula), és 1948-50-ben a volt MÉMOSZ székházat a Dózsa György úton (tervezőtársak: Gádoros Lajos, Perényi Imre, Szrogh György).

1949-ben a BUVÁTI jogelődjének, a FŐTI-nek szervezésével és irányításával bízták meg. Néhány éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékét is vezette. 1950-ben a Fővárosi Tanács Városrendezési Osztályának vezetője, és 1953-55 között Budapest főépítésze volt. Az MTA Építészetelméleti, Építészettudományi és Településtudományi Bizottságainak tagja is volt. Szakmai karrierjének csúcsán azonban sorozatos kudarcok is érték, az ÁRT jóváhagyásának többszöri meghiúsulása és a megmerevedő politikai légkör miatt. 1956-ban a BUVÁTI főépítésze, majd városrendezési irodájának vezetője lett. Újból foglalkozni kezdett épületek tervezésével, számos pályázaton indult. 1961-ben – Kiss Alberttel és Mester Árpáddal együtt – tervezte a XII. Kékgolyó utca 1. sz. alatti bérházat, és a lágymányosi lakótelepen egy iskolát. 1964-ben tervei szerint valósult meg a II. ker. Cseppkő utcai volt Münnich Ferenc gyermekotthon. Budapest városépítészetének történetét feldolgozó könyve „Buda visszavételétől a II. világháború végéig” tekinti át a város történetének alakulását.

1970-ben lemondott a BUVÁTI városrendezési irodájának vezetéséről, és 1975-ben nyugdíjazták. Nyugdíjazása után még éveken keresztül folytatja szakmai publikációs tevékenységét. 1998. április 21-én halt meg, közel 89 éves korában.

„1998-ban elhunyt Preisich Gábor szinte évszázadon átnyúló pályafutását idézi fel az 1999-ben a Kijárat Kiadó gondozásában megjelent „Architektúra” sorozat hetedik kötete. A könyv olyan háttér-információk, viták, beszélgetések emlékét őrzi, mint a két világháború közötti modernista építészeti irányzat problémái, az újjáépítés, majd az ötvenes évek városépítési gondjai. S mindeközben legendássá vált építészportrék révén az ország történelmének különös évtizedei rajzolódnak ki Preisich Gábor vallomásában”.[12]

Gyermekei: Preisich Anikó, belsőépítész (1938), Preisich Katalin, építészmérnök (1940), Váradi Júlia, újságíró (1948).

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

Megvalósult épületeiSzerkesztés

  • 1932. Budapest I., Gellérthegy utca 6. bérház (Münnich Aladárral)
  • 1933. Budapest II., Káplár utca 7. bérház (Vadász Mihállyal)
  • 1933. Budapest XIV., Erzsébet királyné útja 30/b lakóépület, üzletekkel (Vadász Mihállyal)
  • 1933-34. Budapest XI., Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 62-64. bérház és Simplon-, később Bartók-mozi (Vadász Mihállyal). A mozi megszűnt és átalakították.
  • 1934-35. Budapest, VIII. Köztársaság (régen Tisza Kálmán) tér 14., 15., 16. és Vay Ádám utca 2. bérházcsoport (tervezőtársak: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móricz, Vadász Mihály)
  • 1935. Budapest XII., Városmajor utca 26/b. bérvilla (Vadász Mihállyal)
  • 1935. Budapest XIV., Örs vezér út 52. családi ház (Vadász Mihállyal)
  • 1936. Budapest XII., Bazin utca 20. családi ház (Vadász Mihállyal)
  • 1936. Budapest XII., Rácz Aladár út 46. családi ház (Vadász Mihállyal)
  • 1936. Budapest XII., Tusnádi utca 34. családi ház (Vadász Mihállyal)
  • 1937. Budapest I., Krisztina krt. 69. bérház (Vadász Mihállyal)
  • 1937. Budapest II., Margit krt. 65. bérház (Vadász Mihállyal)
  • 1937-38. Budapest I., Csalogány utca 4/d. bérház (Vadász Mihállyal)
  • 1937-38. Budapest V., Balassi Bálint (régen: Személynöki) utca 2-4. Markó utca 1. Széchenyi rkp. 12-13. és Kossuth tér 18. bérháztömb ( Vadász Mihállyal). Az egységes homlokzatot Wellisch Andor építész tervezte.
  • 1940-41. Budapest XII., Városmajor utca 52. bérvilla (Gerle Györggyel)
  • 1941. Budapest I., Kosciuszkó Tádé utca (volt: Koronaőr u.) 14. és Márvány utca 1/b bérház (Gerle Györggyel)
  • 1942. Budapest XII., Hegyalja út 105. családi ház (Gerle Györggyel)
  • 1942. Budapest II., Endrődi Sándor utca 18/a családi ház (Gerle Györggyel)
  • 1947. Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 24. – Arany János utca 35. üzletportál (Gádoros Lajossal)
  • 1947-49. Budapest V., Jászai Mari tér 1. - Széchenyi rakpart 19. Belügyminisztérium (majd MSZMP KB. székháza, ma Képviselői irodaház) (Benkhard Ágosttal, Gábor Lászlóval, Gádoros Lajossal, Lévai Andorral, Rudnai Gyulával)
  • 1948-50. Budapest VI., Dózsa György út 84/a. MÉMOSZ székház. ma Liget-Center (Gádoros Lajossal, Perényi Imrével és Szrogh Györggyel)
  • 1954. Budapest XII., Béla király út, a VIII. Kerületi Tanács gyermekotthona
  • 1961. Budapest XII., Kékgolyó u. 1. hatemeletes bérház (Kiss Alberttel, Mester Árpáddal)
  • 1961. Budapest XI., Lágymányosi út. Négyemeletes bérházcsoport
  • 1961. Budapest XI., Lágymányosi úti lakótelep, iskola (Kiss Alberttel, Mester Árpáddal)
  • 1964. Budapest II., Cseppkő utca 69. Bp. Fővárosi Önkormányzatának Cseppkő utcai gyermekotthona (volt Münnich Ferenc gyermekotthon)
  • 1969 és 1974 Szigliget nyaraló

Könyvei [14]Szerkesztés

  • PREISICH – SÓS A .- BRENNER J.: Budapest városépítészeti kérdései, Budapest, 1954
  • PREISICH – REISCHL – VADÁSZ: Városi családi ház, Budapest, 1959
  • Budapest városépítésének története I. Buda visszavételétől a kiegyezésig, Budapest, 1960
  • Budapest városrendezési problémái [szerk.], Budapest, 1963
  • Budapest városépítésének története II. A Kiegyezéstől a Tanácsköztársaságig, Budapest, 1964
  • Budapest városépítésének története III. A két világháború közt és a felszabadulás után, Budapest, 1969
  • Walter Gropius, Budapest, 1972 (1981-ben lengyel, 1982-ben német kiadás)
  • Budapest jövője (szerk.), Budapest, 1973
  • Ernst May, Budapest, 1983
  • Vélemények-viták a városépítésről [szerk.], Budapest, 1984
  • Budapest városépítésének története 1945-1990, Budapest, 1998
  • Építészeti, városépítészeti pályafutásom története. Lapis angularis VII. Szerk. Fehérvári Zoltán - Prakfalvi Endre, Budapest 2009.

Válogatott írásai [14]Szerkesztés

  • A CIRPAC és a modern építészet, Magyar Szemle, 1931/9.
  • Milyen lesz a jövő művészete, Független Kritika, 1935. március 1.
  • A háború utáni újjáépítés feladatai, Új Építészet, 1946/1.
  • Hozzászólás Fülep Lajos: Egy nagy lehetőség Budapest újjáépítésében c. cikkéhez, Fórum, 1948
  • Az építészeti forma kérdéséhez, Építés-Építészet, 1949/4.
  • Feladataink az új Budapest felépítésében, Világosság, 1951. augusztus 17.
  • A budapesti földalatti gyorsvasút városrendezési jelentősége, Magyar Építőművészet, 1953/3-4.
  • Budapest városrendezési problémái, Magyar Építőművészet, 1953/5-6.
  • A korszerű lakóház, Élet és Tudomány, 1954. október 13.
  • Városépítés a Szovjetunióban, Magyar Építőművészet, 1954/10-12.
  • Építőművészetünk problémái, Csillag, 1955/6.
  • Budapest tíz éve, Magyar Építőművészet, 1955/3-5.
  • Ízlés az építészetben – ízlés az utcán, Természet és Társadalom, 1955/11.
  • A jövő Budapestje, Élet és Irodalom, 1961. október 25.
  • Le Corbusier, a várostervező, Városépítés, 1965/5.
  • A budapesti település-agglomeráció növekedése és az ebből adódó problémák, Demográfia, 1968/2.
  • Az elismerés és a kritika hangján a METRÓ-ról, Budapest, 1973/3.
  • Nyílt levél Bernáth Aurélhoz, Magyar Nemzet, 1973. március 6.
  • A METRÓ esztétikája, Művészet, 1973/10.
  • Modernség (Hozzászólás a tulipán-vitához), Élet és Irodalom, 1975/11.
  • Gondolatok a tömeges lakásépítés esztétikai kérdéseiről, Magyar Építőművészet, 1975/3.
  • Elavult tömbök felújításos átépítése, Városépítés, 1975/1.
  • Kételyeim (Hozzászólás a tulipán-vitához), Magyar Építőművészet, 1972/2.
  • A Hilton-szálló a városképben, Budapest, 1977/3.
  • Lakótelepek esztétikája, Budapest, 1977/3.
  • Még mindig – Gropius?, Magyar Építőművészet, 1983/4.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sebestyén Arthur 1868-1962) építész, Lechner Ödön stílusában dolgozott. Fő műve a Gellért szálló és fürdő. (Hegedüs Árminnal és Sterk Izidorral).
  2. Rácz György (1907-1988) építész a CIRPAC alapító tagja.
  3. Ligeti Pál (1885-1941) építész a CIAM magyar csoportjának egyik alapítója.
  4. Ernst May (1886-1970) német építész és városrendező.
  5. Ernst May oldala a német nyelvű Wikipédián
  6. Victor Bourgeois (1897-1962) belga építész és városrendező.
  7. Victor Bourgeois oldala a francia Wikipédián
  8. Joseph Moutschen modernista belga építész (1895–1977); oldala a francia Wikipédián
  9. Vadász Mihály (1900-1967) építész
  10. Szalai András: Moziépítészet.
  11. Gádoros Lajos. [2009. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 15.)
  12. Idézet ÖNKÓRKÉP. Főépítészek az Önkormányzatokban
  13. A Hild János-díjat a Magyar Urbanisztikai Társaság 1968-ban alapította, az első átfogó fővárosi rendezési terv készítője emlékére.
  14. a b Szilágyi Gábor összeállítása

ForrásokSzerkesztés

  • Tér és Forma (1934/1. sz. 36. old., 1934/10. sz. 279-285. old., 1935/ .sz. 185-195. old., 1937/10. sz. 304-305. old., 1939/2. sz. 33. old., 1943/1. sz. 36. old.)
  • Magyar Építészet 1945–1955 (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 1955)
  • Szilágyi Gábor: Preisich Gábor (HIK,
  • Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995 (Gerle Györggyel: 43., 110., 496. Vadász Mihállyal: 25., 46., 167., 207., 323., 490.)
  • Ferkai András, Branczik Márta, Hajdú Virág, Mónos Attila, Oláh Éva: Pest építészete a két világháború között. Budapest 2001 (3,1-5., 3,5., 194., 504., 548.)
  • Major Máté: Preisich Gábor 75 éves (Építés és Építéstudomány. Akadémia Kiadó, 16. évf. 3-4 sz./1984, 513. old.)
  • Preisich Katalin. Preisich Gábor életrajza és munkássága (Építés és Építéstudomány. Akadémia Kiadó 16. évf. 3-4. sz./1984 514-528. old.)
  • Preisich Gábor (Szerk. Bojár Iván András) Architectura - Vallomások, Budapest, 1999
  • Haba Péter: Bartók mozi. In: Budapesti mozik (Szerk. Fehérvári Zoltán) Budapest 2001. pp. 111–126.
  • PREISICH GÁBOR építész (1909–1998) emlékkiállítása [1][halott link] HAP Galéria 2009. május 20. – június 12.

További információkSzerkesztés

  • Merényi : 1867-1965 CENTO ANNI DELL'ARCHITETTURA UNGHERESE. Római Magyar Akadémia, 1965. 112., 146., 192., 195. kép)
  • Rados Jenő: Magyar Építészettörténet (Műszaki Könyvkiadó, 334., 343., 352., 376. old).
  • Művészeti kislexikon (Akadémia Kiadó, 1973, 497. old.)
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 250–251. o. ISBN 963-10-1780-X  
  • Jékely Zsolt - Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki Könyvkiadó, 1980, 91., 92., 148. old.)
  • Ki kicsoda (Kossuth Kiadó, 1981, 559. old.)
  • Pamer Nóra: Magyar Építészet a két világháború között (Műszaki Könyvkiadó, 1986, 111-112., 114., 183., 184. old).
  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 101. o. ISBN 963-9257-14-1  

Tallózás az internetről: