Főmenü megnyitása

Sebestyén Artúr (Pest, 1868Budapest, 1943. december 7.) magyar építész, a szecesszió mestere.

Sebestyén Artúr
Székács-villa, falikút (Városligeti fasor 31.)
Székács-villa, falikút (Városligeti fasor 31.)
Született 1868
Pest
Elhunyt 1943. december 7. (75 évesen)
Budapest
Foglalkozása építész
Sírhely Farkasréti temető (felszámolva)

PályájaSzerkesztés

 
A Gellért gyógyfürdő és a Gellért Szálló épületkomplexuma

Budapesten, a Műegyetemen végezte tanulmányait, egy ideig Hauszmann Alajos műtermében dolgozott. A Budai Napló 1927. szeptember 30-i számában például így részletezi pályáját:

„Már 23 éves korában a József-műegyetem tanársegédi állására hívatott meg. Mint ilyen, részt vett a New-York-Palota, a magyar királyi Kúria építésében. Tervezte többek között az Eskü-téri (ma: Március 15. tér) Osztálysorsjáték-palotát és a Magyar Általános Kőszénbánya palotáját.”

1894 és 1896 között bejárta európai tanulmányútra indult, olasz, német, francia, holland és belga példákon keresztül csiszolta tudását. Hazatérve önálló irodát nyitott, ekkoriban vett részt az Alpár Ignác által tervezett Osztrák-Magyar Bank homlokzatának kivitelezésében. Az 1905-re elkészült, a mai Szabadság tér 8-9. szám alatti épület a Magyar Nemzeti Bank 1924-es létrejötte óta annak központi székháza. 1897-ben önálló irodát nyitott, de 1900-ig Kőrössy Albert Kálmán társaként dolgozott, például a Városligeti fasor 47. sz. alatti Kőrössy-villa is közös tervezés. A már önállóan tervezett Városligeti fasor 31. szám alatti Székács-villa a szecesszió lechneri-népies vonulatát képviseli és méltán vetélkedik a fasori Vidor-féle villákkal. A Városligeti fasorban még egy villája áll, a 38. szám alatti, art déco stílusú Spitz-villa. Jelentős pályázatokon is indult, amelyek eredményeként több vidéki középületet is tervezett, de elsősorban a szálló- és fürdőépületek specialistája volt.

Önállósulása után eleinte neobarokk stílusban, majd Lechner Ödön szellemében tervezte épületeit (a budapesti Imperial, később Szabadság Szálló, iskolák és bérházak a fővárosban, középületek vidéken a Szigligeti Színház (Szolnok); mezőtúr városháza Bánlaky Gézával). Fő műve a Sterk Izidor és Hegedűs Ármin építészekkel együtt alkotott budapesti Gellért Szálló és fürdő homlokzatai (1909–1918), majd a Hullámfürdő, 1927-ben. Tervezett fürdőt Bukarestbe, Pancsovára, mozit Szófiába, Ruszéba.[1] Külföldön is több épülete került kivitelezésre (Moziépület Szófiában és Ruszéban, lakóházak Odesszában, termálfürdő Pancsován, hullámfürdő Bukarestben).[2][3]

Sírja egyike a Farkasréti temető felszámolt sírjainak.

IrodalomSzerkesztés

  • Sebestyén Artúr: A Szt. Gellért Gyógyfürdő hullámfürdő építkezése (Képzőművészet, 1927)
  • D. E.: A Szt. Gellért gyógyfürdő és szálló pezsgőfürdője (Tér és Forma, 1934)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Gerle János–Kovács Attila–Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990
  2. Régi fényében a Gellért (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2008. április 17. [2012. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  3. Gerle János–Kovács Attila–Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés