Hegedűs Ármin
Hegedűs Ármin, eredeti nevén Geiger Ármin (Szécsény, 1869. október 5. – Budapest, 1945. június 29.[1]) zsidó származású magyar építész. Böhm Henrikkel (1867–1936) irodája már a századfordulót követően jelentős épületeket tervezett. Munkásságukra a XIX. végétől a későhistorizmus, a XX. sz. elején a szecesszió, majd a két világháború között az új historizmus és az azt követő art deco építészet jellemző.
| Hegedűs Ármin | |
| Született |
1869. október 5. Magyarország |
| Elhunyt |
1945. június 29. (75 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyarországi zsidó |
| Munkái | |
| Jelentős épületei | Török-bankház, Újpesti városháza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs Ármin témájú médiaállományokat. | |
Tartalomjegyzék
ÉletrajzaSzerkesztés
Dr. Hegedűs (Geiger) Sámuel (1817–1906)[2] szécsényi születésű orvos és Gutfreund Rozália fia. 1892-ben építészmérnöki oklevelét a budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Előbb a főváros mérnöki hivatalában dolgozott, majd Böhm Henrikkel társult.
Házastársa Hoffer Ilona (1871–1964) volt, akivel 1895. szeptember 15-én Budapesten kötött házasságot.[3][4] Gyermekeik: Klára, Erzsébet, István, András.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.
MunkásságaSzerkesztés
Közös munkájuk közül kiválik a budapesti Szervita téren (Martinelli tér) épült egykori Török Bankház épülete (1906), mely pártázatos, díszes, hangsúlyos és a Pro Patria fürdőkórházat 1915-ben építették. Pöstyénbe tervezték az Irma-fürdő szecessziós hangvételű. A nagyszálló homlokzatán, de kivált reprezentatív belső terein - így a fogadócsarnokban és az étteremben is - a szecessziót követő neobiedermeier uralkodik. A pöstyéni, ún. Alexander-magánszanatórium már határozottan a barokk kompozíciók felé mutató eklektikában fogant. míg a Daruváron épített kisebb fürdőépület keleties hangvételű.
Sebestyén Artúrral és Sterk Izidorral együtt részt vett a legjelentősebb hazai fürdő és gyógyszálló, a budapesti Gellért Szálló építésében is, annak késő szecessziós stílusú terveit készítette (1911-1918).
Ilyen előzmények után a Böhm és Hegedűs iroda a húszas évekre a fürdő- és szálloda-építkezésekhez megfelelő tervezési tapasztalattal rendelkezett. A korábbiakkal szemben azonban ezek szinte mind neobarokk stílusban épültek. A kiskunfélegyházi Városi fürdő és szálloda kétemeletes fő tömbje a barokk kastélyra emlékeztet. Ettől a szimmetrikus alkotástól jellegében merően eltér a szolnoki Tisza fürdő és szálloda (1927) épülete, mely az ugyancsak erőteljes neobarokk formaalkotás mellett egészében jól kiegyensúlyozott, aszimmetrikus kompozíciót képez. Békéscsabán a Városi fürdő- és szállodaépület hegyes szögű saroktelekre épült. Az alaprajz és a homlokzat súlypontját a sarkon elrendezett bejáró, és a mögötte fekvő, centrális térhatású előcsarnok képezi. Egerben a Termálfürdő épülete barokk kúriára emlékeztető. A fővárosi kislakásépítés keretében a Böhm és Hegedűs iroda tervei alapján építették a Gyöngyösi úti ötszintes lakóépületet (1926). Az épület alaprajzában (függőfolyosós lakásmegközelítés) és homlokzataiban igénytelen.
Főbb alkotásokSzerkesztés
- Az Új köztemető bejárati épülete
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi állami halotti akv. 341/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Hegedűs Sámuel halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 1443/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 597/1895. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Hegedűs Árminné Hoffer Ilona halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 136/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
ForrásokSzerkesztés
- Szerk.: Kontha Sándor: Magyar művészet 1919-1945. (1-2. kötet, p. 327-367) - Akadémiai K. Bp.1985. - ISBN 963-05-2542-9.
- Dercsényi D.-Zádor A.: Kis magyar művészettörténet - Bp. 1980. Képzőműv. A. K. - ISBN 963-05-3240-9 és ISBN 963-336-128-1
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928.
- Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja (1928-1938) – Bp. 1972. Akadémiai K. – 71.71128. Akadémiai Nyomda (Bőséges hazai és nemzetközi forrás listájával)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
- PIM
- Millisits Máté: A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin. PestBuda (magyarul) (2019. dec. 14.) (Hozzáférés: 2019. dec. 29.)
