Wikipédia

Lajta Béla

(1873–1920) magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 11.

Lajta Béla, születési és 1907-ig használt nevén Leitersdorfer Béla (Óbuda, 1873. január 23. – Bécs, 1920. október 12.) zsidó származású 20. századi magyar építész. Korai művei szecessziós, illetve népies stílusúak, a későbbiek az art déco jellemzőit viselik magukon.[7]

Lajta Béla
Született1873. január 23.[1][2][3]
Budapest[4][3]
Elhunyt1920. október 12. (47 évesen)[5][1][2][6]
Bécs[4][3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKáldor Klára
Foglalkozásaépítész
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1896)
Sírhelye
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (részben)
Zsidó Vakok Intézete (ma: Mozgásjavító Általános Iskola)
Chevra Khadisa Szeretetházra (ma: Idegsebészeti Klinika)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajta Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az Új Színház bejáratának részlete
Bp. VIII., Vas u. 9–11. szakiskola

Életpályája

szerkesztés

Leitersdorfer Dávid és Ungár Terézia gyermekeként született. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. 1896-ban kapott építész diplomát, és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Hauszmann Alajos-jutalomdíjat. Rövid ideig Hauszmann Alajosnál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött Olaszországban, főként Rómában. Ebben az időszakban festőművészettel és szobrászattal is foglalkozott. Ezután Berlinben A. Messelnél,[8] 1898-ban R. N. Shaw-nál[9] dolgozott Londonban. Még onnan küldte haza tervét a pesti – volt Valeró gyár előtti térre elképzelt – zsinagóga tervpályázatára, amellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.

1899-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája 1900-ban. 1902–1904 között épültek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a zentai tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt Lechner Ödön, akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott (pl. A Kozma utcai izraelita temető[10] Schmidl sírboltja vagy egy kastély Szirma községben (ez utóbbit 1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották).

1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905–1907 között (ma a román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a Zsidó Vakok Intézetére (1905–1908. Budapest XIV., Mexikói út 60.) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909–1911. Budapest XIV., Amerikai út 57., ma: Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató a Budapest VI. kerület, Paulay Ede utca 35. szám alatt és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.

 
Sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 3 jobb-74-41. Kozma Lajos alkotása

1909 után tervezett épületeire az egyszerű, „geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki”.[11] Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest VIII., Vas utca 9–11. alatti Kereskedelmi Iskola (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest V., Szervita tér 5.), a Budapest VIII., Népszínház utca 19. sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).

Az 1913–14-ben (Budapest XIV., Cházár András utca 10.) tervezett Pesti Izraelita Hitközség Alapítvány Gimnáziumát (ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola) Hegedűs Ármin fejezte be 1923-ban. 1911–1914 között – Szabó Ervinnel együttműködve – a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. A méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a Kozma utcai és Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.

Súlyos betegsége következtében elméje megbomlott, fivére 1919-ben gyámság alá helyezte.[12] Fiatalon, 47 évesen 1920. október 12-én Bécsben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri zsidó temető (X., Kozma u. 6.) 3/J-74-41 sz. sírjában helyezték örök nyugalomra. Síremlékét Kozma Lajos, egykori tanítványa és munkatársa tervezte, aki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902-1903 körül Málnai Béla, 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905-1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még Román Miklós, Szőke Imre és Nagy Sándor (nem tévesztendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.

Házastársa Káldor Klára volt.[13]

Alkotásai

szerkesztés

Épületek

szerkesztés

Síremlékek

szerkesztés

A nagyobb épületeken kívül Lajta számos síremléket tervezett. Ezek közül napjainkban a következők azonosíthatóak be:[22]

Salgótarjáni utcai zsidó temető

szerkesztés

Cím: 1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.

  • 1904 k.: Lederer Béla síremléke
  • 1908: Bródy József és családja síremléke
  • 1908: Guttmann Emil és családja síremléke
  • 1908 k.: Beimel Jakab és felesége, Sauer Cecília síremléke
  • 1909: Sváb Jakab fiai és családjuk síremléke
  • 1910 k.: Deutsch Frigyesné Bodansky Hermina síremléke
  • 1913: Herzman Bertalan síremléke
  • 1913 k.: kántorjánosi Mándy Ignác síremléke
  • 1914: gavosdiai Sváb Sándor síremléke
  • 1914: szászbereki báró Kohner család síremléke
  • 1918: Bacher Vilmos síremléke

Kozma utcai izraelita temető

szerkesztés

Cím: 1108 Budapest, Kozma utca 6.

  • 1902–1904 (vagy 1906–1907). Gries család sírja[23]
  • 1902–1904. Schmidl család sírja[24][25]
  • 1903 k.: Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke
  • 1904: Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke
  • 1904 k.: Epstein Sándor és családja síremléke
  • 1906-1908: özv. Griesz Benjáminné sz. Weisz Anna és családja síremléke
  • 1907 k.: Steiner Zsigmondné Leitersdorfer Sarolta síremléke
  • 1908: Schwarcz Lajos és családja síremléke
  • 1908: Greiner Emánuel és családja síremléke
  • 1910 k.: Mezey Albert síremléke
  • 1911: Szabolcsi Miksáné síremléke
  • 1911–1912: Deutsch Zsigmond és neje Stauber Borbála síremléke
  • 1912: Kudelka Jakab síremléke
  • 1912: A régi Váci úti zsidó temetőből exhumált halottak síremléke
  • 1912 k.: Steiner Zsigmond síremléke
  • 1913: Lukács Zsigmond síremléke
  • 1913: A régi Váci úti temetőből exhumált 1848-49-es pesti zsidó honvédek síremléke
  • 1913: Klein Nándor és családja síremléke
  • 1913 k.: Mezey Ede és felesége Mezey Laura síremléke
  • 1913 k.: Vágó Mihályné és Vágó Mihály síremléke
  • 1914: Káldor Lacika síremléke
  • 1914: Propper Samu és családja síremléke
  • 1918 k.: Lamm Mór és családja síremléke

Egyéb temetőkben

szerkesztés
  • 1908 k.: Hirsch Józsefné Herman Jozefa síremléke – dátum és helyszín bizonytalan
  • 1913: Klein Mór síremléke – ismeretlen helyen
  • 1913: Herman Lipótné síremléke – ismeretlen helyen
  • 1913: sztapári Récsey Ede családjának síremléke – Kula (ma Szerbia), zsidó temető

 

Első elhelyezési tervpályázat (I. díj), 1911.
Nemzeti Színház távlati kép
   
Elhelyezési helyszínrajz Helye (Astoria) 2009-ben

Egyéb pályázatok

szerkesztés
  • 1898. Lipótvárosi zsinagóga pályázat. III. díj.[26]
  • 1899. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde palotájának pályaterve.[27]
  • 1901. Zágrábi Posta- és Távírda-igazgatóság székházának pályaterve[28]
  • 1901. Honvéd téri zsidó imaház pályázat. I. díj
  • 1901–1902. Kossuth-mauzóleum, Telcs Edével és Tóth Istvánnal
  • 1901–1902. Vörösmarty Mihály szobra, Róna Józseffel
  • 1901–1902. Erzsébet királyné-emlékmű, Róna Józseffel[29]
  • 1902. Szent Gellért-szobor
  • 1903. A Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve. I. díj[30][31]
  • 1903. Pozsonyi Posta és távírda épülete, Lechner Ödönnel[32]
  • 1905. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium épületének pályaterve. III. díj[33]
  • 1911. Fővárosi Könyvtár és Művelődési Központ
  • 1911. Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet tervpályázat. II. díj[34]
  • 1911. A budapesti Nemzeti Színház elhelyezési tervpályázata. I. díj
  • 1912. Budai zsinagóga épületének tervpályázata. I. díj.[35]
  • 1912. Új Nemzeti Színház épületének tervpályázata. IV. díj[36]
  • 1913. Magyar Kereskedelmi Csarnok tervpályázat. Megvétel.[37]

Szakírói tevékenysége

szerkesztés
  • Der Schöpfer der modernen ungarischen Baukunst (Bildende Künstler, Bécs. 1911)
  • A temető művészete (Magyar Iparművészet, 1914)

Képgaléria

szerkesztés
  •  
    Vakok Intézete 1905-1908
    Bp. XIV., Mexikói u. 60.
  •  
    Vakok Intézete 1905-1908
    Bp. XIV., Mexikói u. 60.
  •  
    Újszínház 1908-1909
    Bp. VI., Paulay Ede u. 35.
  •  
    Újszínház kapu részlet
    Bp. VI., Paulay Ede u. 35
  •  
    Idegsebészeti Klinika 1909-1911
    Bp. XIV., Amerikai u. 57.
  •  
    Idegsebészeti Klinika 1909-1911
    Bp. XIV., Amerikai u. 57.
  •  
    Szakközépiskola. 1909–1912
    Bp. VIII.. Vas u. 9–11.
  •  
    Szakközépiskola
    Bp. VIII., Vas u. 9–11.
  •  
    Rózsavölgyi-ház, 1910–1912
    Bp. V., Szervita tér 5.
  •  
    Rózsavölgyi-ház. 1910–1912
    Bp. V., Szervita tér 5.
  •  
    Bérház 1911–1912
    Bp. VIII., Népszínház u. 19.
  •  
    Bérház 1911–1912
    Bp. VIII., Népszínház u. 19.
  •  
    Ma: Gázművek épülete 1911–1912
    Bp. VII., Rákóczi u. 18.
  •  
    Ma: Gázművek épülete. Részlet
    Bp. VII., Rákóczi u. 18.
  •  
    Radnóti gimnázium 1913–1914
    Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
  •  
    Radnóti gimnázium részlet
    Bp. XIV., Cházár A. u. 10.
  •  
    A Salgótarjáni utcai zsidó temető bejárati épülete
  •  
    A Salgótarjáni utcai zsidó temető beomlott kupolájú ravatalozó épülete

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ a b Lajta [Leitersdorfer], Béla, Béla Lajta [Leitersdorfer]
  3. ↑ a b c http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1179-lajta-bela, 2023. május 7.
  4. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лайта Бела, 2015. szeptember 28.
  5. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Лайта Бела, 2015. szeptember 27.
  6. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/AzEst_1920_10/?query=%22Lajta+B%C3%A9la%22&pg=102&layout=s
  7. ↑ Nagy, i. m., 76–77. o.
  8. ↑ A. Messel (1853–1909) német építész.A historizmus idejében kezdte működését, de áruházai a modern építészet úttörő alkotásai.
  9. ↑ R. N. Shaw (1831–1912) angol építész, a modern angol lakásépítészet úttörő mestere.
  10. ↑ Séta a Kozma utcai zsidó (izraelita) temetőben.. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 3.)
  11. ↑ Csáki Tamás: Lajta Béla (ARTPORTAL)
  12. ↑ https://obudaianziksz.hu/150-eve-szuletett-lajta-bela-a-magyar-modern-epiteszet-elofutara/
  13. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1929/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  14. ↑ Lajta Béla Virtuális archívum. [2017. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
  15. ↑ Malonyai villa átalakítás előtt 1908-ban. [2007. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  16. ↑ Pesti Izraelita Szeretetház 1911-ben. Magyar Építőművészet 1911.IX. évf. 6.sz[halott link]
  17. ↑ Europa Nostra-érem két magyar műemlék helyreállításáért, nefmi.gov.hu – 2007. április 26.
  18. ↑ Európa Nostra-érem 1997[17]
  19. ↑ VIII. ker. Vas utcai felső kereskedelmi iskola homlokzata. Magyar Építőművészet.1909. VII. évf. 11. sz.[halott link]
  20. ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/alkotasok/pesti-chevra-kadisa-menedekhaza-es-felnott-vakok-otthona
  21. ↑ https://www.kitervezte.hu/epuletek/egeszsegugy/amerikai-uti-szeretetkorhaz-zsinagoga
  22. ↑ Archivált másolat. [2022. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  23. ↑ https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/11315
  24. ↑ Lechner Ödönnel együtt
  25. ↑ Schmidl-család sírja
  26. ↑ Archivált másolat. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  27. ↑ Archivált másolat. [2021. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  28. ↑ Archivált másolat. [2022. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  29. ↑ Erzsébet-emlékmű modellfotó (Magyar Építőművészet 1903/I/6.)[halott link]
  30. ↑ Archivált másolat. [2022. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  31. ↑ A X. ker. Izraelita temető Árkád sírjának pályázata (Magyar Építőművészet 1903/I./12)[halott link]
  32. ↑ Pozsonyi posta és távírda épület homlokzata (Magyar Építőművészet 1903/I.7.)[halott link]
  33. ↑ Archivált másolat. [2021. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 5.)
  34. ↑ Községi nyilvános könyvtár és közművelődésügyi intézet távlati képe. Magyar Építőművészet 1911. IX. évf. 8. sz.[halott link]
  35. ↑ Archivált másolat. [2019. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  36. ↑ A budapesti Nemzeti Színház távlati képe. Magyar Építőművészet 1913. XI. évf. 1.sz[halott link]
  37. ↑ Magyar Kereskedelmi csarnok távlati kép. Magyar Építőművészet. 1913. XI. évf. 5.sz[halott link]

Források

szerkesztés
 
Bp. VIII., Vas u. 9–11. Szakközépiskola (részlet)

További információk

szerkesztés

Könyvek, cikkek

szerkesztés
  • Nádai Pál: Lajta Béla életműve In: Ars Una, 1924
  • Vámos Ferenc: Lajta Béla In: Magyar Építőművészet, 1956
  • Vámos Ferenc: Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970
  • Gerle János–Csáki Tamás: Lajta Béla, Holnap Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-3490-40-2 (Az építészet mesterei sorozat)
  • Nádas Pál: Magyar és magyar zsidó történelem – Lajta Béla és Lovag Wechselmann Ignác szecessziós épületében, Múlt és Jövő Alapítvány, 2024
  • Csáki Tamás: Lajta, Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2023 (10 + 1-sorozat)
  • (szerk.) Csáki Tamás: Lajta Béla 150 – budapesti épületsorsok. Béla Lajta 150 – Fates of Budapest Buildings (A Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok kiállítás kísérő kiadványa), Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 2024, ISBN 978-615-6667-07-6

Elektronikus cikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lajta_Béla&oldid=27590309”