Török Bankház

megszűnt bank Budapesten

A Török Bankház – hivatalos nevén 1906-tól: Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság – egyike volt azoknak a fővárosi pénzintézeteknek, amelyek egy korabeli szerencsejáték, az osztálylottó (osztálysorsjáték) szervezésével lett ismertek. A vállalkozást 1897-ben alapították, 1906 május 8-án alakult át részvénytársasággá,[1] és a második világháborút követően szűnt meg.

Török Bankház
Török bankhaz 01.JPG
Típus
Alapítva 1906
Megszűnt 1950
Székhely Budapest
Cím V. Szervita tér 3.
Forma részvénytársaság
Szolgáltatások osztálysorsjáték
Török Bankház (Budapest)
Török Bankház
Török Bankház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 03′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 03′ 09″
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Bankház témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Magyarországon 1897-ben váltotta fel a lottót az úgynevezett osztálysorsjáték szerencsejáték,[2] melynek lebonyolítását - a szelvények kibocsátását, forgalmazását és a nyeremények kifizetését - pénzügyi vállalkozásokra bízták. Az osztálysorsjáték hamar népszerű lett, különösen a szerény egzisztenciák körében. A vágyott nagy nyeremény sokakat ösztökélt szelvényvásárlásra, amelyekből ráadásul korlátozott mennyiséget bocsátottak ki, és a kibocsátásokat igen erős reklámkampány kísérte. A Török Bankház szlogene: TÖRÖK szerencséje ÖRÖK[3] számos korabeli sajtótermék oldalain szerepelt, később szállógévé vált. Idézték az Országgyűlésben,[4] bekerült a hétköznapi beszéd szójátékai közé,[5] 1924-ben még kabarédalocska is született belőle (Losonczy Dezső, Harmath Imre).[6]

 
Osztálysorsjáték-szelvények 1908-ból hírességek arcképével.

Azt, hogy ki volt a bank nevében szereplő Török A., nem tudjuk. Az sem kizárt, hogy nem létező személy volt, mivel az 1872-1906 közti időszak pénzügyi vállalkozói közül hasonló nevű személyről nem írtak a lapok (a bank nevének idegennyelvű fordításaiban a törököt mint nemzetiséget szokás megadni). 1906-tól, mikor a bank részvénytársasággá vált, és így a tulajdonosi kör a részvényesekből állt, csak a vállalkozás vezetőinek a neve maradt fenn. Dr. Kanizsai Sándor, Lindner Arnold, dr. Stein (Steiner?) Lajos, Stein Lászó, Steinkurt Edgár, Stein Mór (ügyvezető igazgató), Stux Hugó, Stein Mátyás neve maradt fenn az 1924-1941 között megjelent Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz kiadványaiből.[1] Közülük egyedül Stein Mátyásról (1852?–1919)[7][8] van információ: ő Hamburgból érkezett Magyarországra 1895 körül, kifejezetten azért, hogy az osztálysorsjáték szervezése terén szerzett tapasztalatait kamatoztassa. Feltehető tehát, hogy a Török Bankháznak a kezdetektől vezető tisztviselője, ha ugyan nem a tulajdonosa is volt. Halálakor már a bankház elnökeként emlegették.[9] A vállalkozás mindvégig igen nyereségesen működött, erről a nyilvános közgyűlési meghívók árulkodnak, amelyekben minden évben napirendi pont volt a nyereség felhasználásának kérdése.[10]

SzékházaSzerkesztés

A szerencsejátékra szakosodott bankok, mint a Benkő, a Dörge, a Kiss és Gaedicke bankház, valamint a Lukács Vilma és Fia cég neveivel ellentétben a Török Bankház neve az osztálysorsátékok 1950-es megszüntetése után is fennmaradt gazdagon díszített, ma is álló, Szervita tér 3. szám alatti banképülete révén.[11] A bank kezdetben a Váci körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) 4. szám alatt működött, majd átköltöztek a Teréz körút 46. szám alá.[12] A Szervita téri telket 1905-ben Stein Mátyás vásárolta meg, hogy az ott álló kétemeletes ház helyére a bank épületét felépíttesse. A kiírt pályázatot ugyan Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula nyerték meg, azonban mégis a második helyezett Böhm Henrik és Hegedűs Ármin páros tervei alapján építették fel a reprezentatív banki- és lakóépületet.[13]

A korábbi kétemeletes épületet lebontották, ám az erős pincét meghagyták. Erre épült a négyemeletes, szecessziós üzletház. Az épületben irodák voltak, felső oromzatán Róth Miksa hatalmas - Budapesten a legnagyobb - mozaikkompozíciója ad hangsúlyt a homlokzatnak. A középen ábrázolt Szűz Máriáról, a magyarok védőszentjéről leginkább csak Patrona Hungariaeként emlegetett homlokzatdísz fölött Atlasz és egy bibliai emberpár tartottak egy éjszaka kivilágítható földgömböt. Az üveggömböt és az azt tartó szoborcsoportot még 1939-ben távolították el, feltehetően állékonysági problémák miatt.[14]

A bankház 1950-es megszűnését követően az épületben jelentős átépítések történtek: a földszinten üzlethelyiséget és -portált, az emeleti irodákból lakásokat alakítottak ki,[15] a lakók mellett pedig beköltözött a Műszerügyi Intézet (MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézete).[16]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kallós János: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz: Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság. Budapest: Pesti Tőzsde. 1925. 403. o. (fizetős hozzáférés)  
  2. 1897. évi 7. törvénycikk a lottójövedékről szóló 1868. évi XV. törvénycikk módositása iránt  (Magyar nyelven) (Hozzáférés ideje: 2020. május 18.)
  3. Török szerencséje örök. Kiskunhalasi újság, III. évf. 45. sz. (1906. nov. 6.) 4. o.
  4. Nemzetgyűlési napló. XV Budapest: Athenaeum. 1922. 13. o.  
  5. Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora. In Bárth János (szerk.): Cumania 14. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. 1997. 69. o.  
  6. Alpár Ágnes: A cabaret - A fővárosi kabarék műsora, 1901-1944: 1901—1944. Budapest: Magyar Színházi Intézet. 1978. 272. o.  
  7. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  8. Stein Mátyás gyászhíre. Az Újság, XVII. évf. 143. sz. (1919. nov. 1.) 7. o. (fizetős hozzáférés)
  9. Stein Mátyás, a Török A. és Társa Bankház Részvénytársaság elnöke. Pesti Napló, LXX. évf. 143. sz. (1919. nov. 1.) 6. o. (fizetős hozzáférés)
  10. Meghívó a „Török A. és Társa Bankház Részvénytársaságinak XXXV. évi rendes közgyűlésére. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, LXXV. évf. 130. sz. (1941. jún. 10.) 5. o.
  11. Török Albert: Hollandi játék Pesten. Népszabadság, LVIII. évf. 243. sz. (2000. okt. 16.) 32. o.
  12. A Török Bankház hirdetése. Magyar vaskereskedő, VI. évf. 19. sz. (1906. máj. 13.) 32. o. (fizetős hozzáférés)
  13. Török Bankház. Urbface (2020) (Hozzáférés: 2020. máj. 18.)
  14. Varga István: „Elhűlni egy látománytól”: a Szervita téri volt Török-Bankház homlokzatának újjászületése. Építészfórum (2010. feb. 10.) (Hozzáférés: 2020. máj. 19.)
  15. Berényi Mária: Románok Budapesten. Barátság folyóirat (2009. feb. 15.) (Hozzáférés: 2020. máj. 19.)
  16. Konzultációs Szolgálat. Magyar Technika, VIII. évf. 1. sz. (1953. jan.) 63. o.