Losonczy Dezső

(1891–1950) zeneszerző, karmester

Losonczy Dezső (Torontáltorda, 1892. július 26. vagy 1891. július 26.Budapest, 1950. június 8.) magyar karmester, zeneszerző.

Losonczy Dezső
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban 3. (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban 3. (1930)
SzületettSeffer Dezső István János

Torontáltorda[4][1]
Elhunyt1950. június 8. (57 évesen)[5][6]
Budapest[4][6]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiLosonczy Andor
SzüleiLosonczi Antal
Brettschneider Leopoldina
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1911–1917)
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34. parcella, 18. sor, 24. sír)

A Wikimédia Commons tartalmaz Losonczy Dezső témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Losonc[z]y Dezső sírja

Fia Losonczy Andor (1932–2018) zeneszerző, zongoraművész, lánya Marsovszky Lívia színésznővel kötött második házasságából Losonczi Lívia újságíró.

Élete szerkesztés

Édesapja tanító volt. 1917-ban kapott diplomát a Zeneakadémián.

1918-ban a Belvárosi Színház, majd az Andrássy úti Színház, 1919-1920-ban a bécsi Operabalett karmestere volt. 1921-től az Apolló Kabaré, 1924-ben a Blaha Lujza Színház tagja volt. 1925-1927 között a Király Színházban, aztán ismét az Andrássy úti Színházban volt karmester.

Daljátékokat, operetteket írt. Számos filmhez is szerzett kísérőzenét.

Színpadi munkái szerkesztés

Filmzenéi szerkesztés

  • Hölgyek előnyben (1939)
  • Párbaj semmiért (1939)
  • Muzsikáló május (1941, rövid)
  • Dr. Kovács István (1941)
  • 5-ös számú őrház (1942)
  • Szerető fia, Péter (1942)
  • Féltékenység (1943)
  • Tengerparti randevú (1943, magyar-bolgár)
  • Futóhomok (1943)
  • Vadon fia (1944, rövid)
  • Madách - Egy ember tragédiája (1944)
  • Éjféli keringő (1944)
  • Makkhetes (1944)
  • Házasság (1942)
  • A Benedek-ház (1943)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Magyar Hangosfilm Lexikon