Erzsébet királyné útja

Budapest egyik közútja a XIV. kerületben

Az Erzsébet királyné útja Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb útvonala. A Hermina út és a Szuglói Körvasút sor között húzódik. A Hermina útnál a Zichy Mihály útban folytatódik a Városligetben, a körvasútsornál a rákospalotai Kolozsvár utcában. Keresztezi a Rákos-patakot. Nevét Erzsébet királyné (1837–1898) után kapta 1879-ben.

Erzsébet királyné útja
Erzsébet királyné útja 45. (2019).jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XIV. kerület
Városrész Herminamező, Alsórákos
Korábbi nevei Erzsébet út (1870–1879)
Zrinyi Ilona út (1919)
Irányítószám
  • 1142
  • 1145
  • 1146
  • 1147
  • 1149
Földrajzi adatok
Hossza2,9 km
Elhelyezkedése
Erzsébet királyné útja (Budapest)
Erzsébet királyné útja
Erzsébet királyné útja
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 05′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet királyné útja témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az 1700-as évek végétől a mai Deák tértől észak felé tartó utak egyikének a része volt, amely a mai Király utcán, a fasoron és a ligeten át vezetett Rákospalota irányába, majd a Városliget kiépülése idején jött létre ez a fontos városi út.[1] Az út névadója Erzsébet királyné (1837–1898) osztrák császárné, 1867-től magyar királyné volt. A királyné gyakran lovagolt ki ezen az országúton Fót, Gödöllő felé a ligetből, ahol bizonyos években szinte minden nap megfordult. Útközben rendszeresen megpihent Andrássy Aladár Columbus utcai vadászházában.

Első neve 1870-ben Erzsébet út volt. 1873-ban Budapest létrejöttekor a VI. és VII. kerület határútja lett. 1879-től Erzsébet királyné útja a neve, ami csak 1919-ben a Tanácsköztársaság idején változott Zrinyi Ilona útra. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Hermina út és Nagy Lajos király útja közötti rész Herminamező, a további a szuglói körvasútsorig Alsórákos városrészhez tartozik.

1896-ban Frim Jakab az Erzsébet királyné útja 15–17. alatt nyitotta meg első pesti gyógypedagógiai intézetet, miután a rákospalotai intézetét anyagi gondok miatt az államnak adta át.

1937-ben nyílt meg az Erzsébet királyné útja egyetlen mozija Star néven a 36/b szám alatt, de jogvita miatt hamarosan Stand lett a neve. Az 1950-es évek elején Éva mozi néven üzemelt, majd az 1995-ben végleg megszűnt.

1954 és 1957 között az Erzsébet királyné útja – Uzsoki utcaDorozsmai utcaLaky Adolf utca által határolt területen új lakótömb épült 24 házzal, 257 lakással. 1958-ban készült el a telephez az új iskola, a mai Jókai Mór Általános Iskola.

1961. augusztus 6-án a HA-TSA lajstromjelű Malév sétarepülőgépe Zuglóban szenvedett balesetet, amikor a Lumumba utca 224-es számú lakóházára zuhant, egy háznyira az Erzsébet királyné útjától. A balesetben a személyzet, az utasok, és a földön tartózkodó három ember lelte halálát.[2]

1999. október 27-én az Erzsébet királyné útja 32. számú házban fogták el a szökésben lévő Ambrus Attilát.[3][4]

Híres lakóiSzerkesztés

ÉpületeiSzerkesztés

A Hermina út és a Francia út közöttSzerkesztés

1/a – lakóház

1911-től közel harminc évig ezen a telken működött a Jardin de Paris mulató színvonalas varietéműsorral. Legismertebb vezetője Goór Lajosné Wabitsch Lujza (1873–1964) volt, aki építtetője volt a jelenleg a telken álló épületeknek. A terveket Vágó Béla készítette. A kivitelezésre az 1920-as években került sor Spiegel Frigyes, Márkus Géza, Lipták Pál, Vágó László építészek és Lencs István építőmester közreműködésével. A bérvillák egy része a Hermina útra számozott.[7]

1/b – lakóház

1902-ben Steiner Bertalan nyaralóvillát építtetett ide a telken álló portás és cselédház helyére. A villa tervezője Fogl Emil volt. Majd 1941-ben Goór Lajosné kétemeletes bérházat építtet a telekre Szőke Sándor tervei alapján.[7]

1/c – Groupama irodaház

A telken az első házat Klemens János építtette, melyet Haggenmacher Henrik bővített reprezentáló palotává. Ennek helyén az 1960-as évek elején kezdték építeni a Vegyterv új székházát. 1962 végére készült el az alacsonyabb irodaház, míg a toronyépület 1966-ban került átadásra. Az 1980-as évek elejétől társbérlőként a Vegyépszer is ide költözött. 1995-ben a vegyipari cégek véglegesen kiköltöztek és helyüket biztosító társaságok foglalták el: a Hungária Biztosító, a Providencia, és az OTP. Napjainkban a Groupama Biztosító székháza.[7][8]

3. – egykori Menház

A Chevra Kadisa építette 1891-ben a Sínylők Menházát Freund Vilmos tervei alapján. Az 1924–25-ös emeletráépítés tervezői Schwarz Jenő és Fábián István voltak. A második világháború után szociális otthonként működött. Jelenleg az Uzsoki Utcai Kórházhoz tartozik és a Krónikus és Rehabilitációs Belgyógyászati Osztályok működnek itt.[7]

A Mexikói út és a Nagy Lajos király útja közöttSzerkesztés

5. – Trófea Grill Étterem Zugló

E helyen 1890-ben nyílt meg a Trieszti Nő vendéglő. Külteleki vendéglőnek számított, amely katonák és cselédek vasárnapi táncos helye volt. 1910-ben Neumann Jakab vásárolta meg, majd 1930-tól fia Viktor vette át az üzlet vezetését. 1945-ben Vadászkert néven államosították. Az 1950-es évek elején egy ideig munkásszállásként használták, majd újra vendéglő lett. 1987–88-ban bezárt és Seyferd Gusztáv tervei alapján teljes rekonstrukciót végeztek el a vendéglőn. 1988 júniusában Trófea étterem néven nyitott meg. Napjainkban Trófea Grill Étterem néven üzemel.[7][9]

8. – A kisföldalatti remíze

Az 1900-as évek elejétől az Erzsébet-királyné útja és a Mexikói út sarkánál lévő területen ügetőpálya működött több mint harminc éven át. A második világháború után az 1970-es évek elejéig sportpályák, teniszpályák voltak a területen. A kisföldalatti vonalhosszabbításával együtt új járműtelepet alakítottak ki ezen a helyen. A meghosszabbított vonalat 1973. december 30-án adták át és azóta is itt üzemel a csuklós Ganz motorvonatok remíze.

10/d–e – lakóházak

1958 és 1960 között az Országos Vízügyi Felügyelőség által építtetett lakóépület-együttes. A négy ház tervezője Mandel Tamás volt. A házakhoz bejárat van az Amerikai út 90/b-c és Edison köz 3-5 felől is.

11. – lakóház

E házban élt 1934-től haláláig Kemény Gábor (1883–1948) Kossuth-díjas pedagógus, szakíró. Veje Hamvas Béla (1897–1968) író, filozófus is itt élt 1945-től halálig feleségével Kemény Katalin (1909–2004) író, műfordítóval. A ház Columbus utcai részén lakott 1956-tól haláláig G. Dénes György (1915–2001) Kossuth-díjas költő, színpadi szerző.[7]

12. – lakóház

1891-ben építtette Kuncz Ferenc műkertész. Az 1920-as évek végétől Tolnai Simon (1868–1944) könyv- és lapkiadó volt a tulajdonosa.[7][10]

14/a–20. – Erzsébet királyné úti lakótömb

1954 és 1957 között épült lakótömb 24 házzal, 257 lakással. A házak az Erzsébet királyné útja, Dorozsmai utca között, északkeleten az Uzsoki utca mindkét oldalán, délnyugaton az Amerikai út, Laky Adolf utca közötti határvonallal behatárolt területen helyezkednek el. Az 1980-as években emeletráépítéssel növelték a lakások számát.[11]

15–17. – lakóházak

A 15-ös számú telken épült 1892-ben Gutwillig József építész saját családi háza. A 17-es telken 1896-ban Frim Jakab építtetett házat, mikor a 15-ös épületet is megvásárolta és itt működtette az első pesti gyógypedagógia iskolát. Az 1920-as évektől ismét családi villaként működött a két épület; a 17-es szám alatti ház Slachta Margit tulajdona volt.[7]

23. – lakóház

1890 és 1895 között épült villa a telken. A két világháború között Ruttkai Antal a Magyar Divatcsarnok tulajdonosa lakott itt. Külön figyelmet érdemel a villa kerítése és a földszinti terasz díszei.[7][12]

25. – lakóház (Laky Adolf utca 46.)

Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.[7][13]

27. – lakóház (Laky Adolf utca 51.)

Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.[7][14]

35–37. – Jókai Mór Általános Iskola

Az intézmény 1955-ben alakult Vámos Ilona Általános Iskola néven és a Mexikói úti mozgássérültek általános iskolájában kezdte meg a működését, majd 1958-ban költözött az Erzsébet királyné útján elkészült új iskolaépületbe. 1990-ben kapta mai nevét a Jókai Mór Általános Iskolát.[15]

A Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasút sor közöttSzerkesztés

36/b – egykori Éva mozi

1937-ben nyílt meg Star mozi néven, de jogvita miatt hamarosan Stand mozi lett a neve. 1942 óta Éva mozi. A második világháborúban bombatalálat érte és súlyosan megrongálódott. Az 1950-es évek elején nyílt meg újra. 1974-ben rossz állapota miatt lebontották, 1976-ban nyílt meg helyén az új Éva mozi, mely 1995. április 23-án zárt be végleg. Ezután a Dinasztia Könyvkiadó működött itt, majd élelmiszerüzleteknek adott helyet. Napjainak ruhaüzlet található itt.[16]

57. – Aluminiumárugyár

Az elődvállalatot Fischer József alapította 1898-ban. Először a Hungária körút 157. szám alatt működött, majd 1900-ban a Gizella út 51. szám alá költöztek. A gazdasági konjunktúra hatására 1906 ismét költöztek. Az Erzsébet királyné útján vásárolt telken 1910-ben már 25 tisztviselőt és 195 munkást foglalkoztattak. 1948. március 25-én a vállalatot államosították és az ALBART tröszthöz sorolták be. 1949-ben a gyár visszanyerte önállóságát Aluminiumárugyár néven. Európában elsőként itt gyártottak kisnyomású, hegesztett kivitelű alumínium gázpalackokat.[17][18]

112–114. – irodaépület

Az 1907-ben alakult Gróf Csáky László Prakfalvi Vas- és Acélgyár Rt. megvásárolta Rudolf Schmidt és Társa magyarországi cégét és a hozzátartozó zuglói ingatlanokat. Az acélgyár 1916-ban kezdte meg üzemelését. A prakfalvi alapgyár Csehszlovákia területéhez került és 1921-ben a Banca Slovenska segítségével nacionalizálták. Ezt követően az 1920-es évek elején a részvénytársaság a zuglói telken új irodaépületet és üzem-épületegyüttest építtetett. Főépülete a részvénytársaság központjaként funkcionált. Később a cég neve Gróf Csáky László Ajax Acélművek Rt.-re változott. 1948-ban a gyárat államosították. A ház a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékében szerepel.[7][19][20]

118. – egykori Kovács Vendéglő és Zuglói étterem illetve Disco

1912-től az 1950-es évekig itt működött Kovács Gyula (1887–?) vendéglője, amely híres volt kiváló halételeiről és jó borairól. Átalakítás után Zuglói étterem néven nyílt meg újra. A Korál együttes 1980-as bemutatkozó albumának borítófotóját is itt készítették. 1982 és 1991 között itt működött a Zuglói Disco, amely 1987-től Audio’87 néven várta a vendégeket. Napjainkban pékség működik az épületben.[21][22][23]

122. – egykori vámház

Budapest határában épült Vámház a Rákospalotára vezető út mellett. A ház a főváros helyi védettségű értékeinek jegyzékében szerepel.[7][24]

125. – Ravak Irodaház

1970-es évek végétől itt működött a Merkur egyik használtautó-telepe.[25][26] Napjainkban a Ravak Business Center található a telken.

KözlekedéseSzerkesztés

Az Erzsébet királyné útját két helyen is metszi vasútvonal: az elején a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal a Hungária körgyűrű mentén a Mexikói út és a Francia út között (napjainkban gyalogosaluljáró köti össze a két részt), valamint az 1889 körül átadott körvasút vonalában Rákospalota határánál. 1903-ban az Öv utcához ért a későbbi 67-es villamos vágánya a Keleti pályaudvar felől. 1913-ban megkezdődött a szuglói körvasút második vágányának építése, és egyes szakaszokon a töltés megemelése. A Kolozsvár utcai aluljáró Rákospalota felé közel tíz évig épült és 1925-re lett kész. Részben az első világháború hatására húzódtak el a munkálatok. 1947 előtt az Öv utcáig jártak a szerelvények, utána megindult a villamosközlekedés Rákospalota MÁV-telep felé. 1949. december 21-én indult a 70-es trolijárat az Erzsébet királyné útja aluljáró és a Kossuth Lajos tér között. 1964-ben készült el az új vágány a Nagy Lajos király útján összekötve a Bosnyák teret Rákospalotával. 1973-ban a kisföldalatti új végállomásától új villamosjárat indult. A járat a Mexikói úton épített új vonalrészen haladva kanyarodott az Erzsébet királyné útjára. 2000-ben új vágánykapcsolat készül a Nagy Lajos király útjánál a Mexikói út felől.[27]

Csomópontok
# Kereszteződés Közlekedési lámpa BKK megállók Keresztező BKK járatok
1. Hermina út nincs   70   72, 74
2. Hungária körút van   70   1
  901, 918
3. Mexikói út van   5
  3, 69
  973
4. Laky Adolf utca nincs   5
  3, 69
  973
5. Róna utca van   82
6. Nagy Lajos király útja van   5
  3, 62, 62A, 69
  973
  32
7. Fűrész utca nincs   5
  62, 62A, 69
  973
8. Rákospatak utca van   5
  62, 62A, 69
  973
9. Miskolci utca van   5
  62, 62A, 69
  973
10. Öv utca nincs   5
  62, 62A, 69
  973
  124, 125

VillamosokSzerkesztés

65-ös villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érintette Státusz
65 1911–1930 a Mexikói út és az Öv utca között megszűnt
1954–1970 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
65A 1965–1970 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

A BKVT 1911 végén helyezte üzembe a 65-ös villamosjáratot, amely a Károly körút és az Erzsébet királyné útja között közlekedett a Rákóczi és a Thököly úton át. 1919–20 fordulóján rövid időre megszűnt a járat. A BSzKRt megalakulása (1923) után a társaság leghosszabb viszonylatának számított ez a járat több mint 15 kilométeres útvonalával. Az évek folyamán az útvonala folyamatosan változott, majd 1930. szeptember 15-én megszüntették. 1954. október 25-én az FVV indította újra Rákospalota, Bajcsy-Zsilinszky út és a Thököly út–Mexikói út kereszteződése között. 1965. december 1-jén betétjárata indult 65A jelzéssel a Thököly út és Rákospalota (ma: Rákospalota, MÁV-telep) között. 1970. április 3-án a 65-ös útvonala a Rákospalota, Czabán Samu tér–Rákospalota szakaszra korlátozódott, ennek következtében a 65A betétjárat megszűnt.

67-es villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érintette Státusz
67 1915–1997 a Mexikói út és az Öv utca / a Szuglói körvasútsor között megszűnt
67A 1946–? a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
1970–1972 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

A 67-es villamosjárat 1915 körül indult az Erzsébet királyné útja és a régi Lóversenytér között (a mai Puskás Ferenc Stadion környéke). A második világháború alatt 1944. novemberétől szünetelt a járat. 1945 júniusában indult újra hosszabb vonalon, az Apponyi tér és az Öv utca között. 1946. december 11-étől elindult a 67A villamos a Keleti pályaudvar – Öv utca útvonalon. 1947. augusztus 2-án a 67-est és a 67A-t Rákospalota, MÁV-telepig hosszabbították, de a betétjárat 1948 áprilisától ismét az Öv utcáig járt. 1970-ben a 2-es metró első szakaszának átadásával újra elindult a 67A, a Keleti pályaudvar és Rákospalota, MÁV-telep között. 1972. december 22-én a 2-es metró meghosszabbításával megszűnt a Rákóczi úti villamosközlekedés, ezért a 67-es villamos a Keleti pályaudvarig rövidült, míg a 67A megszűnt. Az 1990-es években mivel a járat jelentősége csökkent, a pályára is egyre kevesebb gondot fordítottak, így mind a Thököly úton, mind pedig a Mexikói úton egymást érték a 20–25 km/h-s sebességkorlátozások. 1997. március 11-én megszűnt a 67-es villamosjárat. Az elöregedett Mexikói úti villamosvágányokra hivatkozva pótlóbuszt indítottak helyette.[28]

62-es villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
62 1964– a Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasútsor között közlekedik
62A 2008– a Nagy Lajos király útja és a Szuglói körvasútsor között közlekedik

1964. május 11-én a Nagy Lajos király útja Bosnyák tér és az Erzsébet királyné útja közötti szakaszán újonnan létesített kétvágányú vonalszakasz átadásával az FVV új járatot indított 62-es jelzéssel a Rákospalota, Pestújhely és a Kerepesi úti lakótelep között a Kolozsvár utcán és az Erzsébet királyné útján. 2008. augusztus 21-étől a 62-es meghosszabbítása miatt közlekedik a 62A betétjárat annak korábbi vonalán, Rákospalota, MÁV-telep és Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) között.[29]

Napjainkban a 62-es járat Rákospalota, MÁV-telep és a Blaha Lujza tér között közlekedik, a 62A betétjárat Rákospalota, MÁV-telep és a Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) között jár.

69-es villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
69 1973– a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között közlekedik
69A 1997 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

1973. december 29-én az M1-es metróvonal meghosszabbításával együtt indult el az új 69-es villamos.[30] A járat a Mexikói úton épített új vonalrészen haladva rákanyarodott az Erzsébet királyné útjára, innen pedig a 67-es villamossal párhuzamosan haladva érte el a rákospalotai MÁV-telepi villamos-végállomást.[30] Majd az újonnan épített szakaszon haladva érte el újpalotai végállomását, amelyet az Erdőkerülő utcai kereszteződésnél alakítottak ki.[30] 1997. március 11-én a 67-es villamos megszűnése miatt a 69-es betétjáratot kapott 69A jelzéssel, ami a Mexikói út – Rákospalota MÁV-telep útvonalon közlekedett. A betétjárat nem közlekedett sokáig, 1997. szeptember 30-án a BKV megszüntette.[31]

Napjainkban is a Mexikói út és Újpalota, Erdőkerülő utca között közlekedik.[32]

63-as villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érintette Státusz
63 2000–2001 a Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között megszűnt

2000. szeptember 4-étől járt 63-as jelzéssel: az új 3-as villamos terveinek köszönhetően új vágánykapcsolat épült a Nagy Lajos király útja–Erzsébet királyné útja kereszteződésében, így lehetővé vált ideiglenesen új járat létesítése. 2001. október 2-án szűnt meg, másnap már a hosszabb útvonalon közlekedő 3-as villamos járt helyette.[33]

3-as villamos
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
3 2001– a Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között közlekedik

2001. október 3-án az Örs vezér tere elkészültekor a 13-as és a 63-as villamosvonal összevonásával jött létre a mai 3-as viszonylat.

Napjainkban a Mexikói út és a Gubacsi út / Határ út között közlekedik.[34]

TrolibuszokSzerkesztés

70-es trolibusz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
70 1949– a Hermina út és a Francia út között közlekedik

A 70-es trolibuszvonalat 1949. december 21-én, Sztálin 70. születésnapján adta át Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter.[35] Napjainkban is a Kossuth Lajos tér és az Erzsébet királyné útja, aluljáró között közlekedik.

BuszokSzerkesztés

25-ös busz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
25 1929–1972 a Mexikói út / Amerikai út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
1972–2008 a Rákospatak utca és a Szuglói körvasútsor között megszűnt

1929. november 30-án indult a 25-ös busz az Aréna út és az István út kereszteződésétől a Városliget – Erzsébet királyné útja – Körvasút sor – Rákospalota – Pozsony utca útvonalon a BART üzemeltetésében. 1940 és 1946 között a második világháború miatt a busz közlekedése többször szünetelt. Az útvonal és a két végállomás többször változott időközben, de az Erzsébet királyné útját többnyire a Mexikói úttól vagy az Amerikai úttól a körvasútsorig érintette a járat. 1972 márciusától az Erzsébet királyné útja átépítése miatt az Amerikai út helyett kifelé Kacsóh Pongrác út – Rákospatak utca útvonalon, befelé a Mexikói út helyett Rákospatak utca – Ungvár utca útvonalon közlekedtek. 2008-ban a jelenlegi 25-ös busz jelentősen új útvonalat kapott.[36][37][38]

5-ös busz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
5 2008– a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között közlekedik

2008. szeptember 6-án az 5-ös autóbuszjáratot összevonták a 67V villamospótló, és a 25-ös buszokkal, így útvonala egészen Rákospalota, Kossuth utcáig hosszabbodott.[39]

173É / 973-as busz
# Időszak az Erzsébet királyné útját érinti Státusz
173É 1980–2005 a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között megszűnt
973 2005– a Mexikói út és a Szuglói körvasútsor között közlekedik

1980. október 1-jén elindult a 173-as éjszakai busz a Baross tér, Keleti pályaudvar és Újpalota, Erdőkerülő utca között az éjszakai 69-es villamos helyett. Később a 173É jelzést kapta. 2005. szeptember 1-jén megszűnt, helyette a 973-as buszok közlekednek, melyek a Szentmihályi út és Nagytétény között járnak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Buza Péter, Mészáros György, Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Budapest: Dinasztia Kiadó, 135. o.. 963-657-176-7 (1998) 
  2. Egy „elátkozott” repülőgép tragédiája. iho.hu, 2011. augusztus 6. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  3. Elfogták a Whiskyst: szellem a palackban. index.hu, 2000. március 27. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  4. Ambrus Attila elfogása 1999-ben. hvg.hu, 2011. október 28. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  5. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. Adattár – 83. o. ISBN 963-04-1698-0  
  6. Budapest XIV., 1956. ápr. 7., 337/1956. familysearch.org. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  7. a b c d e f g h i j k l m szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 40–41. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  8. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 214–215. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  9. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 198–199. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  10. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  11. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 122. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  12. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  13. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  14. Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  15. Jókai Mór Általános Iskola – Bemutatkozás. jokailapja.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  16. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 42-43. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  17. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 12–14. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  18. Aluminiumárugyár. alurt.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  19. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 49-50. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  20. Volt vámház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  21. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 75-76. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  22. Korál – Korál (1980). discogs.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  23. Zuglói Disco ’82–’91. zugloi.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  24. Üzemi épületegyüttes. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  25. MERKUR használtautó telepe. egykor.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  26. Cipőt a cipőboltból – Merkur-történet. totalcar.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  27. Rátonyi, Gábor Tamás: A Kolozsvár utcai aluljáró története. bpxv.blog.hu, 2015. április 22. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
  28. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 268–271. o. ISBN 9786155009150  
  29. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 256–257. o. ISBN 9786155009150  
  30. a b c Számos 2010 279. oldal
  31. Az elmúlt időszak változásai Budapest villamosközlekedésében 1990–1999 (1997). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
  32. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 279. o. ISBN 9786155009150  
  33. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 258–259. o. ISBN 9786155009150  
  34. Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 26–27. o. ISBN 9786155009150  
  35. Átadták a forgalomnak a trolibuszokat (mti.hu), 1949. december 21. [2008. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 8.)
  36. A 25-ös busz indulása. Ujság c. napilap, 1929. november 30. (Hozzáférés: 2017. február 15.)
  37. A 25-ös buszok története. BPO-700; Blöky (Index fórum). (Hozzáférés: 2016. október 2.)
  38. Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától. Budapesti Közlekedési Zrt.. [2016. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  39. Bánhidai Viktor, Nemecz Gábor, Szedlmajer László, Takács-Boér Gyula, Unzeitig Ákos, Zsigmond Gábor: A fővárosi autóbusz-közlekedés 100 éve. Budapest: Műszaki. 2016. ISBN 9789631666076  

ForrásokSzerkesztés