Főmenü megnyitása

Spiegel Frigyes (Pest, 1866. április 24.Budapest, 1933. február 26.) magyar építész, a szecesszió kiemelkedő alakja. Jelentős alkotó volt az iparművészet, bútortervezés terén is.

Spiegel Frigyes
A Lindenbaum-ház külső dísze
A Lindenbaum-ház külső dísze

Született 1866. április 24.
Pest
Elhunyt 1933. február 26. (66 évesen)
Budapest
Munkái
Jelentős épületei Lindenbaum-házak
A Wikimédia Commons tartalmaz Spiegel Frigyes témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

 
A Lindenbaum-ház

1887-ben szerzett oklevelet a Királyi József Műegyetemen, majd Freund Vilmos építészeti irodájában kezdett el dolgozni. Részt vett a budapesti Kozma utcai izraelita temető halottasházának tervezésben, iparművészeti tervezéssel is foglalkozott.

1895-ben Weinréb Fülöppel nyitott építészeti irodát, számos fővárosi bérházat terveztek közösen, melyeken bátran alkalmazták a szecessziós díszítőelemeket. „Maison Modern” néven Spiegel bútorszalont nyitott az egykori Király Bazárban (Budapest, V., Károlyi utca 3-5.), majd 1912-ben a „Dáma, asszonyi ékességek boltja” elnevezésű üzletet a Váci utcában. Bútorterveit nemzetközi szinten is elismerték.[1]

Az építészet mellett számos más területen is tevékenykedett: tervezett babákat (Lotte Pritzl és Käthe Kruse részére), filmdíszleteket (Korda Sándor részére), az 1914-ben a Duna jegén tartott jótékonysági bál díszleteit.

1902-ben a Magyar Építőművészek Szövetsége alapító tagja, 1914–1917 között első mestere (azaz elnöke) volt. 1918-ban az Irodalmi és Művészeti Szaktanács, 1919-ben az Országos Lakásépítési Tanács tagja volt. 1920-ban emiatt emigrálni kényszerült, Nagyváradra települt, ahol több bérházat tervezett, tagja volt a magyar emigránsok baráti társaságának (Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Major Henrik).[2]

Épületei, munkásságaSzerkesztés

Budapest

  • VI., Izabella utca 94. és 96. Lindenbaum-házak 1896–1897. A két épület homlokzata a második világháborúban teljesen elpusztult, a 94-es számú ház homlokzatát az ezredforduló után felújították.
  • VI. Bajcsy-Zsilinszky út 63. Lakóház, 1897, Weinréb Fülöppel
  • IX. Üllői út 21. Lakóház 1897–1898, Weinréb Fülöppel
  • VI. Andrássy út 101. Schanzer-villa 1907–1908. A teljes berendezés is Spiegel munkája.

Szeged

  • Dózsa György utca 5. Regdon-ház, 1911
  • Arany János utca 1. Princz-ház 1912–1913
  • Stefánia 10. (Vajda-palota)

Nagyvárad

  • Szilágyi Dezső (ma Moszkva) utca 6, Sonnenfeld-nyomda, 1911–1912
  • Sonnenfeld-lakóház, 1899
  • Konrád-ház, 1909–1910
  • Nagyvárad, Weiszlovits Lajos-bérház, 1910–11
  • Markovits-Mathéser-bérház, 1911?
  • Magyar Általános Hitelbank-bérház, 1922–23
  • Magyar Általános Hitelbank-lakóház, 1923

Ezenkívül még


Pályázatai

  • Budapest, Nemzeti Színház, Englerth Károllyal, 1913
  • Budapest, Magyar Kereskedelmi Csarnok, Englerth Károllyal, díjazva, 1913
  • Békéscsaba, Iparostanonc-iskola, I. díj, 1914
  • Mezőtúr, Városháza, Englerth Károllyal, I. díj, 1914
  • Budapest, Rákóczi út ünnepi díszítése 1919. május 1-jén, Englerth Károllyal

MűveiSzerkesztés

  • Modern díszítő művészet az építészetben, In: Magyar Iparművészet 1897/98, 1 évfolyam, 2. szám 58-66. oldal, Online elérhető
  • A modern építészet és a budapesti bérházak, in: Művészet 1, 1902; Online elérhető

IdézetekSzerkesztés

Spiegel Frigyes így vallott a bérházak tervezésének budapesti problémáiról:

„A modern lakóház az alaprajzból indul ki, ennek megtervezését a célszerűség, illetve a modern ember életszükséglete határozza meg. Ma az ember élete sokkal bonyolultabb, mint az előbbi századokban, főképen kényelmi igényei változtak meg. Szeretjük napi munkánkat, az étkezést, az alvást és egyéb teendőinket külön-külön helyiségekben végezni, a mihez hozzájárulnak még a modern egészségtudomány elvei is, a melyek lehetőleg kevés ember együttlétét és mennél több levegőt és világosságot követelnek, így átlag véve ma lakásunkban sokkal több helyiséget követelünk meg, mint előbb, és ha ezek a helyiségek egyenkint kisebbek lehetnek is, mégis teljes mértékben szellőzhetőknek és direkt világításúaknak kell lenniök.

Nálunk, Budapesten, a telkek túl nagyra vannak szabva s ez okozza, hogy modern, de még csak észszerű bérházat sem lehet nálunk építeni. Ha Budapest építkezését ily szempontból tanulmányozzuk, ugyancsak szomorú eredményre jutunk. Nem ismerek, és azt hiszem, ezt a véleményemet minden logikusan gondolkodó építésztársam is aláírja, az egész földkerekségén fejlettlenebb, a kényelem, mint az egészség követelményeinek ellentmondóbb, esztétikailag alacsonyabb fokon álló és a mellett drágább építkezést, mint az átlagos budapesti bérház. Ehhez a talán kemény véleménynyilvánításhoz hozzá kell fűznöm, hogy a fönt-emlitett hibákért korántsem az építészeket okolom. Legnagyobb részük igen jól tudja, hogy a dolog tényleg így van, és ha alkalmuk nyílik családi kisebb lakóházak tervezésénél tehetségüket érvényesíteni, mindig magas színvonalú dolgokat is alkotnak; de mihelyt bérháztervezésről van szó, képtelenek az ár ellen úszni és teljesen a helytelen rendszer nyomása alatt állnak.[3]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország a XX. században III.: Kultúra, művészet, sport és szórakozás. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 423. o.
  2. Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi Kiadó – BONEX. 1990. ISBN 963-154-278-5   181-183
  3. Spiegel Frigyes: A modern építészet és a budapesti bérházak, in: Művészet, 1902 2. szám, Online elérhető: http://epa.oszk.hu/00000/00009/00002/muveszet_01_berhaz.htm (Hozzáférés: 2013. január 30.)

IrodalomSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon 1000–1900, Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Online elérhető: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html (Hozzáférés: 2013. január 30.)
  • Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi Kiadó – BONEX. 1990. ISBN 963-154-278-5  

Spiegel Frigyes tervpályázatai:

  • Budapesti Nemzeti Színház tervpályázata (Magyar Építőművészet 1913. 1. szám)
  • A magyar kereskedelmi csarnok tervpályázata (Magyar Építőművészet 1913. 5. szám)
  • A szegedi zeneiskolai épület tervpályázata (Magyar Építőművészet 1910. 6. szám)
  • Bérházak, villák (Magyar Építőművészet 1910. 9. szám)
  • Budapest székesfőváros építkezései. II. ciklus. (Magyar Építőművészet 1911. 2. szám)
  • A debreceni kereskedelmi és iparkamara bérházépülettel kapcsolatos székházépületének tervpályázata, (Magyar Építőművészet 1911. 7. szám)

Online elérhető: http://kolibri.omikk.bme.hu/digit/index.php?page=person&id=15109[halott link] (Hozzáférés: 2013. január 30.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés