Főmenü megnyitása

Nagy Lajos király útja

közterület Budapest XIV. kerületében

A Nagy Lajos király útja Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb, legforgalmasabb útvonala. A két vége az Örs vezér tere, illetve a Kassai tér, ahol beletorkollik az M3-as autópálya fővárosi szakaszába (Kacsóh Pongrác út). Mai nevét I. Lajos magyar király után kapta 1936-ban.[1]

Nagy Lajos király útja
Az út a Kassai tér felől a Bosnyák tér felé
Az út a Kassai tér felől a Bosnyák tér felé
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XIV. kerület
Városrész Rákosfalva, Nagyzugló, Kiszugló, Alsórákos, Herminamező
Korábbi nevei Hajtsár út (1870–1936)
Földrajzi adatok
Hossza3,9 km
Elhelyezkedése
Nagy Lajos király útja (Budapest)
Nagy Lajos király útja
Nagy Lajos király útja
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Lajos király útja témájú médiaállományokat.
A Gyarmat u. sarka ködben

TörténeteSzerkesztés

Az utat korábban Hajtsár (avagy Hajcsár) útnak hívták.[2] Pontos kialakulásának idejéről nincs adat, de a Magyarország második katonai felmérésekor készült térképen már felismerhető a nyomvonala nagy része[3] (az Örs vezér tere felől elindulva).

Útvonala egy időben a Városliget szélétől, a mai Vágány utca - Hungária körút sarkától indult és kifelé táguló félköríves alakban az akkor még névtelen Örs vezér terén végződött.

Az idők során nyomvonala rövidült, a Városliget és a mai Kassai tér közti szakasz (pontosabban kicsivel előtte fordult el élesebben a belváros felé) nagy részét elbontották a Körvasút, illetve a Kacsóh Pongrác út kialakításakor (ez ma az M3-as autópálya kezdete). Az út itteni, erősen íves nyomvonalát kiegyenesítették a mai sztráda felé, így került a vége a Kassai térre. Az út átnevezésekor a kiegyenesített részt keresztelték át, így az egykori „eredeti” útvonal rövidke maradéka mind a mai napig Hajcsár út néven létezik.

Az út a történelmi Zugló fejlődésével lett egyre inkább forgalmas. Miután a környéket XIV. kerület néven 1935-ben[4] önálló kerületté szervezték, nem sokkal később az ekkor már az egyik főútként szolgáló Hajcsár utat is átkeresztelték a kor dicső múltba révedő szellemében - feltehetően Gallina Frigyes javaslatára[5] - I. (Nagy) Lajos magyar király után Nagy Lajos király útjává. (Ekkoriban született az Örs vezér tere, illetve a többi hasonló elnevezés is a kerületben)

Később a gépkocsik elterjedésével a növekvő forgalom kiszolgálására a két mai végénél kétszer két, illetve kétszer három sávosra bővítették. Nyomvonalát több nagyforgalmú út is keresztezi, amik az Örs vezér terétől indulva a Fogarasi út, a Mogyoródi út, az Egressy út, a Thököly út (ez a kereszteződés a Bosnyák tér) és az Erzsébet királyné útja, illetve a két végén a Kerepesi út (ez a kereszteződés az Örs vezér tere) valamint a másik végén a Kacsóh Pongrác út (azaz az M3-as autópálya).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
  2. Budapest térkép 1930 körül Archiválva 2013. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, csaladfakutato.hu (hozzáférés: 2012. június 22.)
  3. Magyarország második katonai felmérése (térkép, összevetve a jelenkori helyzettel), arcanum.hu (Hozzáférés: 2012. június 22.)
  4. Fodor Béla Buza Péter: Zuglói lexikon. 2015. 45. o.  
  5. Rátonyi Gábor Tamás: Névadók: Gallina Frigyes. Utcák, terek blog, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2017. június 4.)

ForrásokSzerkesztés