A római katolikus nemesi származású zadjeli Slachta család sarja. Vezetékneve lengyelül a lengyel nemesi osztály megnevezése (szlachta), ami vélhetően nagyban hozzájárult ahhoz, hogy neve hol németes (Schlachta), hol magyaros (Slachta) kiejtés szerinti (át)írásban fordul elő (később álnévként is ezért választotta a Nemes vezetéknevet).
Lengyel származású felvidéki nemesi családba született. Öt leánytestvére közül négyen érték meg a felnőttkort. Apja, zadjeli Slachta Kálmán (1857–1936),[5][6] a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, anyja, sárosi Saárossy Borbála (1855–1936[7]). Apai nagyszülei zadjeli Slachta Miksa (1820–1893), hites ügyvéd, Nyitra vármegye fő-pénztárnoka,[8][9] és apaji Szászy Antónia (1821–1905) voltak.[10][11] Anyai nagyszülei sárosi Saárossy Ferenc, kassai magyar királyi bányatanácsos, és Klempay Mária (1821–1884) voltak.[12][13]
Miután a felső leányiskolát szülővárosában, a tanítóképzőt Kalocsán elvégezte, németországi tanulmányútja után a győri polgári leányiskolában tanított 1906–1907-ben, majd Budapesten, a II. kerületi tanítóképzőben. Amikor apja, 1908-ban meggondolatlan üzletpolitikája miatt válságba került, több gyermekével együtt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Margit itthon maradt, de abbahagyta a tanítást, hogy a szociális munkának éljen. Az év elején az Országos Katolikus Nővédő Egyesület Berlinbe küldte „munkásnőtitkári” tanfolyamra, ahonnan visszatérve már maga is egy nővédő szociális tanfolyam előadója lett. November 19-én az elsők között lépett be a Farkas Edith (1877–1942) által alapított Szociális Missziótársulatba.
1915-ben szociális iskolát nyitott, majd 1915. március 25-tőlA Keresztény Nő című katolikus egyesületi lapot szerkesztette. 1918 márciusában a lap neve Magyar Nőre változott, ami alcíme szerint A keresztény feminizmus lapja volt. Maga is cikkek sorozatát publikálta az újságban. A Keresztényszocialista Párt tagja volt, amikor az a Katolikus Néppárttal egyesülve 1918 februárjában létrehozta a Keresztényszociális Néppártot; az új pártnak szintén tagja lett, de október 28-tól már az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt.
1920. február 26-án a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) vezetése a kiírt időközi választásra abszolút többséggel elfogadta a párt hivatalos jelöltjének, aminek tagja is lett.[14]1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották. Ő lett az első női képviselő Magyarország történetében. 1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak, s ezzel egyelőre az ő képviselői pályafutása is megszakadt. A KNEP és az Országos Kisgazda- és Földműves Párt egyesüléséből ekkor létrejött Egységes Pártba már nem lépett be, inkább nőmozgalmával foglalkozott a továbbiakban. 1923-ban néhány társával együtt elhagyta a Szociális Missziótársulatot; és megalapították saját társulatukat, a Szociális Testvérek Társaságát.
1931-től a munkásnők szervezésén fáradozott. 1934-ben lapot indított A Lélek Szava címmel, amelyben több írása is megjelent. 1933-ban megalakította a Szentlélek Szövetséget, 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képző nevű szociális munkás-oktató intézetet.
2010. május 12-én avatták a Szociális Testvérek Társasága és Slachta Margit-emléktáblát a 11. kerület Ulászló u. 15. ház falánEmléktábla a Berkeley Springs-i Alba Regia-kápolna altemplomában (középen felül)Slachta Margit sírköve 2009-ben a Lackawanna-i Szent Kereszt temetőben
Mozgalmát, a Keresztény Női Tábort 1944 júliusában a Sztójay-kormány betiltotta, ami az év végétől a Demokrata Néppárton (DNP) belül működött azonos néven tovább. A második világháborút követően a DNP-vel és a Polgári Demokrata Párttal (PDP) kötött hármas választási szövetség révén pártonkívüli jelöltként 1945-ben ismét nemzetgyűlési képviselő lett, ahol a parlament alakulásakor még csak ő és a választási szövetség listáján bejutott másik politikus, Szent-Iványi Sándor (a PDP elnöke) vagyis a 409 képviselőből mindössze ketten voltak csupán hivatalosan ellenzékiek, a kommunisták ténykedéseinek okán azonban az ellenzékiek száma hamar gyors növekedésnek indult.
Nőmozgalmát az 1947-es magyarországi országgyűlési választásra azonos néven önálló politikai párttá szervezte, amelynek első (és egyetlen) elnöke lett. A nagymértékű csalások ellenére is a Keresztény Női Tábor négy mandátumot nyert. 1947. október 28-án elhangzott parlamenti felszólalását kommunista nyomásra külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették és ezért hatvan napra kizárták az Országgyűlésből. Utolsó felszólalását 1948. június 16-án tartotta az egyházi iskolák államosítása ellen. Amikor ez megtörtént (a törvényt elfogadták) a kormánypárti képviselők elénekelték a Himnuszt, amit ő ülve hallgatott végig. Ezért a mentelmi bizottság kétszer hat hónapra kitiltotta és mentelmi jogát is felfüggesztette, ami magyarországi politikusi pályája végét is jelentette.
Indulni akart az 1949-es magyarországi országgyűlési választáson is, de a letartóztatástól tartva végül csak a május 15-i szavazáson vett részt. Június 22-én éjjel két rendtársa (Molnár Klementin[15] és Palágyi Natália) kíséretében[16] illegálisan Ausztriába távozott, majd szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba érkezett. Onnan Nemes Margit néven levelezett az itthon maradottakkal, illetve a Szabad Európa RádióbanNemes Borbála néven szerepelt.
1951-ben, a hazatérés reményében visszajött Bécsbe, ahonnan, mivel hazatérése meghiúsult, 1953. május 5-én már igazi nevén az USA-ba utazott és végleg ott telepedett le. Az emigrációban is aktív maradt, megpróbált segíteni 56-os menekülteknek is. A Szociális Testvérek Társaságának egyik rendházában hunyt el, Buffalóban.
Tiszteletére az amerikai magyarok a nyugat-virginiai Berkeley Springsben, az Alba Regia-kápolna altemplomában emléktáblát állítottak.[17]
Sírja eredetileg a New York állambeli Lackawanna (Buffalo-tól délre fekvő kisváros) Szent Kereszt temetőjében volt.[18] Onnan 2021. október 26-án exhumálták, és földi maradványait Budapestre szállították. Ünnepélyes újratemetését 2021. december 7-én a Fiumei Úti SírkertbenErdő Péterbíboros celebrálta.
1969. február 18-án Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Jad Vasem kertjében.[19]
1995. március 15-én ő és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól; május 7-én posztumusz a Magyar Köztársaság Bátorság Érdemjele kitüntető elismerésben részesítették.
2010. június 3-a óta Budapesten az Árpád híd és Margit híd közötti budai rakpart rész viseli nevét.[2]
2021. április 29. óta szervezet is viseli nevét: Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet [3]
2021. december 7-én szülőhazájában ünnepélyes állami és egyházi újratemetésben részesült a Fiumei Úti Sírkertben.
2022 februárjában A legmodernebb magyar nő címmel kiállítást rendeztek tiszteletére a Terror Háza Múzeumban.[20][21]
Elkapott sugarak; Testvér-Szövetség, Budapest, 1928 (útiélmények az Egyesült Államokból)
Elkapott sugarak; 2. bőv. kiad.; Testvér Szövetség, Budapest, 1928
Captured sunbeams (Elkapott sugarak); Society of the Sisters of Social Service, Buffalo, 1980
A puszták rejtekéből az élet centrumába; Testvérszövetség, Budapest, 1929
From the hermitage of the desert to the center of life(A puszták rejtekéből az élet centrumába); Sisters of Social Service, Buffalo, 1973
A Katholikus Női Szociális Képző; Szociális Testvérek Társasága, Budapest, 1938
Pünkösdi tűz; fel.szerkesztő: Slachta M.; Szentlélek Szövetség, Budapest, 1944
Slachta Margit nyughelye a Fiumei Úti Sírkertben.A megszentelő szeretet küldetésében. Kiadó: Szociális Testvérek Társasága Erdélyi Kerülete. Nyomda: Minerva. Kolozsvár, 1944
In the mission of sanctifying love. Manuscipt. An anthology of the spiritual confrences given to the members of the society between 1933–1938; Sisters of Social Service, Tonawanda, 1973
A megszentelő szeretet küldetésében. Válogatás Slachta Margit tanításaiból (szerk. Berkecz Franciska). Szociális Testvérek Társasága, Salkaházi S. Alapítvány, Budapest, 2019
Sugárzó élet. Válogatás Slachta Margit testvér gondolataiból; vál. Söjtöry Ágota; Szociális Testvérek Társasága Magyarországi Kerülete, Budapest, 1993
Slachta Margit beszédei a magyar parlamentben. (Szerk.: Petrás Éva – Schlachta Boglárka Lilla – Szabó Róbert): Gondolat Kiadó, 2021. ISBN 9789635562138. Online: [4]
↑Slachta Margit kemény beszédben szólalt fel 1947. április 16-án a Parlamentben az iskolák államosítását előkészítő „fakultatív hitoktatás”-t bevezető törvényjavaslat ellen. Ezután a beszéd után mondotta Parragi György Független Magyar Demokrata Párt-i képviselő a később híressé vált mondatot: Slachta Margit „az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben.” (Mona Ilona: Slachta Margit és az iskolák államosítása. In: Magyar Egyháztörténeti vázlatok. 1991. 3. kötet 127-132. old. [1]
↑Molnár Klementin (1896.04.15. − 1979.03.20) keresztneve a különböző forrásokban Klementina és Clementin formában is előfordul.
↑ Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Budapest, 1997. 191. old.
↑https://www.hungarianfreedomfighters.org/history (Hozzáférés: 2022. január 31.) Az Alba Regia kápolna 1980-ban épült, és a szovjet elnyomás elleni 1956-os magyarországi forradalom 25. évfordulóján szentelték fel. Kőből és bronzból állítottunk emléket a hősöknek, valamint a háborúk és az azt követő nemzeti, vallási és politikai üldöztetések áldozatainak.
↑The Western New York Catholic, Thursday July 24, 1975. page 7.
Palkó Magda: Slachta Margit. In: Politikuspályák. Kossuth Kiadó. 1984. 146-154. old. (Ez az életrajz eredetileg a Társadalmi Szemle 1983/4-es számáan jelent meg, a 89-94. oldalakon)
Balogh Margit: Slachta Margit és a keresztény nőkép. In: Rubicon, 2009. (20. évf.) 4. sz.
Balogh Margit: Slachta Margit. RUBICONline, 2009. [2016. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
Slachta Margit szócikk. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány. [2016. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
Slachta Margit, az első magyar nőképviselő politikai működése; Keresztény Női Tábor, Budapest, 1922
The spirit of Margaret Slachta lives on. 1884–1974; Sisters of Social Service, Buffalo, 1984
Szerencsés Károly: Tizenhárom életrajz. Barankovics István, Kádár János, Kéthly Anna, Kovács Imre, Mindszenty József, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Slachta Margit, Sulyok Dezső, Szakasits Árpád, Tildy Zoltán, Veres Péter; Tankönyvkiadó, Budapest, 1990
Mona Ilona: Slachta Margit; Corvinus, Budapest, 1997
Mona Ilona: Slachta Margit (.hlp, .txt). Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, 1997. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
Anicia Mona: Sister Margaret Slachta’s Christian Public Life. Society of the Sisters of Social Service, Buffalo, NY 14214 (2003.)
Slachta Margit lelki öröksége, 1-3.; szerk., szöveggond. Berkecz Franciska; Salkaházi Sára Alapítvány–Szociális Testvérek Társasága, Budapest, 2011–2013
Carol Rittner; Stephen D Smith; Irena Steinfeldt; Yehuda Bauer: The Holocaust and the Christian world : reflections on the past, challenges for the future. New York : Paulist Press, 2019. ISBN 9780809153640
Maria Schmidt: Margit Slachta’s Activities in Support of Slovakian Jewry 1942–1943. In: Holocaust Genocide Studies. Band 5, 1990, Heft 1, S. 67–72.
Schlachta Boglárka: Slachta Margit, az első magyar képviselőnő. In: Parlamenti Szemle, 2020. (5. évf.) 1. sz. 173–178. old.
Majsai Tamás: Egy epizód az észak-erdélyi zsidóság második világháború alatti történetéből : Slachta Margit fellépése a Csíkszeredáról kiutasított zsidók érdekében. In: Medvetánc, 1989. (9. évf.) 1988/4-1989/1. sz. 3-33. old.
Kiss Mária Rita: „Mások sorsát fogadd szívedbe!” Slachta Margit keresztény közéletisége. In: A modern magyar katolikus politizálás arcképcsarnoka, Gondolat Kiadó, 2019, ISBN 9789636939878, 51–75. oldal
