Főmenü megnyitása

G. Dénes György

dalszövegíró, zeneszerző, író, költő

G. Dénes György (születési neve: Guttman Dénes György, magyarosított neve: Gém Dénes György, becenevén Zsüti; Budapest, 1915. június 10.[2]Budapest, 2001. február 26.) Kossuth-díjas költő, dalszövegíró, zeneszerző. A nevében a „G” a családnevére utal.

Gém Dénes György
G. Dénes György emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 64. szám alatt
G. Dénes György emléktáblája egykori lakhelyén, a Columbus utca 64. szám alatt
Született Guttman Dénes György
1915. június 10.
Budapest
Elhunyt 2001. február 26. (85 évesen)
Budapest
Művészneve G. Dénes György
Beceneve Zsüti
Álneve G. Dénes György
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Sátori Antónia (h. ?–2001)
Gyermekei 1. Gém György (1949–)
2. Gém Zoltán vízilabdázó, musicalszerző
Foglalkozása dalszövegíró, zeneszerző
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (D-19-4)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Gém Dénes György témájú médiaállományokat.

Eredetileg „Guti”-nak becézték, de Karády Katalin franciásan mindig „Zsüti”-nek szólította, így ragadt rá közismert beceneve. Szerzői kódja az ISWC adatbázisában: 00143105517

Élete, munkásságaSzerkesztés

Budapesten, a Terézvárosban született Guttman Béla (1882–1940)[3] nagykereskedő és Knöpfler Aranka (1891–1951)[4] gyermekeként.[5] Apai nagyszülei Guttman Jakab és Bien Janka (1856–1937),[6] anyai nagyszülei Knöpfler Ignác Ozer kereskedősegéd és Weiss Terézia (Rézi) voltak.[7] A Fasori Gimnáziumban érettségizett. Már kisdiák korában jelentek meg versei a Színházi életben. Első dalszövegét 16 évesen írta Chopin zenéjére (Száz éve már). Húszéves korában adta közre első operettverseit, és 22 éves volt, amikor megírta első operettjét.

A második világháború utáni évektől sorozatban kerültek ki tolla alól a népszerű slágerek, 1945-ben a Durium-Pátria hanglemeztársaság tizenkét szerzeményét adta ki, 1946-ban nyolcat, 1947-ben 26-ot. Sokat Karády Katalin énekelt, ezért többen Karády házi szerzőjének tartották. Slágerei egy részét ma is ismerik, például a Csinibaba, a Megáll az idő, a Járom az utam, a Nekünk találkozni kellett, a Sajnos szeretem, a Haccacáré, az Ez történt Lellén.

Később az érdeklődése egyre jobban a musicalre irányult, sok külföldön futó musicalt lefordított, így a Hello Dollyt, a Hegedűs a háztetőnt, a West Side Storyt, a Kabarét, a Chicagót, a My Fair Ladyt.

Számtalan magyar filmhez és zenés darabhoz írt dalszövegeket (Majd a papa, Bekopog a szerelem, Köztünk maradjon, A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak), munkája annyira egyedi és jellegzetes volt, hogy műfajt teremtett: nevéhez fűződik a „Zsüti”-műfaj megteremtése. Hihetetlen termékenységgel ontotta a dalszövegeket, sokszor első hallásra. A Makin’ whoopee világslágerhez első nekifutásra írta az Ez történt Lellén szövegét Fényes Katónak,[8][9] majd ugyanezzel a címmel, de már majdnem fordítás jelleggel, Kazal Lászlónak, végül egy harmadik, még közelebbi változat hallható a Kern András rendezésében és főszereplésével készült Sztracsatella című filmben. Fényes Kató előadásában jelent meg az Egy őszhajú asszony. A lemez címkéjén a szövegíró Guthi György néven szerepel.[10]

A szakma imádta, a hivatalos elismerés azonban sokáig elkerülte. Nyolcvanéves korában kapta első komolyabb elismerését, egy EMeRTon-díjat. Ezután sorozatban követték egymást a kitüntetések, a posztumusz Kossuth-díjjal bezárólag.

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html
  2. Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1643/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  3. Guttman Béla halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1126/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  4. Knöpfler Aranka halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 182/1951. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  5. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1288/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  6. Guttman(n) Jakabné Bien Janka halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 3/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  7. Knöpfler Ignác és Weiss Rézi házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 346/1888. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  8. Első előadása 1946. május 2-án volt, zongorán Horváth Jenő kísért. 1965-ben a Magyar Televízióban még egyszer elénekelte a „Zsüti, a slágerkirály” című műsorban.
  9. Zsüti, a slágerkirály. premier.mtv.hu, 2010. (Hozzáférés: 2012. január 21.) Az ismétlés időpontja
  10. Lew Pollack, Guthi György; Fényes Kató (énekel): Jiddishe Mamme, 1940. (Hozzáférés: 2012. január 21.) Axioart műkereskedelem – Hanglemez, 163. tétel
  11. Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. okt. 14.)

ForrásokSzerkesztés