Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

a Magyarországi Evangélikus Egyház gimnáziuma

A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, közkeletű nevén Fasori Gimnázium a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik gimnáziuma. Épülettömbjének része a fasori evangélikus templom.

Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

Fasori Gimnázium.JPG
Alapítva 1823
Hely Magyarország, Budapest
Típus középiskola
Igazgató Hajdó Ákos
OM-azonosító 035261
Elérhetőség
Cím 1071 Budapest, Városligeti fasor 17–21
Elhelyezkedése
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium (Budapest)
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 04′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 31″, k. h. 19° 04′ 26″
A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium témájú médiaállományokat.

Az iskola 1823-ban kezdte meg működését a Deák téren. 1864-ben a Sütő utcába költözött, majd 1904-ben került végleges helyére, a Városligeti fasorba, ahonnan mai nevét nyerte. A XX. század első felében fiúiskola működött itt (a leányiskola a mai Deák Téri Evangélikus Gimnázium épületében volt). 1952-től beszüntették működését, majd a rendszerváltás után, 1989-ben Gyapay Gábor történész szervezte újjá az intézményt. A XX. század elején a világ egyik legjobb iskolájának számított, a hírnevét megalapozó kiváló pedagógusoknak és tanítványoknak köszönhetően.

Az iskola történeteSzerkesztés

Schedius Lajos akadémikus oktatási elvei alapján, 1823-ban indult el gimnázium. Kezdetben a mai Deák téren, majd 1864-től a Sütő utcában folyt a tanítás. Később ez a hely is szűknek bizonyult. Glosius Dániel és felesége, Artner Sarolta alapítványa, valamint a magyar állam támogatása tette lehetővé, hogy a gimnázium 1904-től új, tágasabb épületben működhessen a Városligeti fasorban.

Az 1945 után hatalomra kerülő kommunista diktatúra ellehetetlenítette az egyházi iskolák életét, így 1952-től a fasori gimnáziumban megszűnt a tanítás.

1989-ben az evangélikus egyház oktatási célra visszakapta az épületet. Ebben nagy szerepük volt az öregdiákoknak, köztük a Nobel-díjas Wigner Jenőnek. 37 év után nagy lendülettel indult meg az iskola felszerelése és az oktatás dr. Gyapay Gábor volt fasori tanár igazgatásával, valamint számos egykori fasori és Deák téri tanárral.[1]

Neves diákjai és tanáraiSzerkesztés

A gimnázium növendéke volt többek között báró Podmaniczky Frigyes politikus, író, országgyűlési képviselő, Neumann János matematikus, Harsányi János, a közgazdasági Nobel-emlékdíj (1994) díjazottja és a Nobel-díjas (1963) Wigner Jenő fizikus. Itt folytatta középfokú tanulmányait Faludy György, Kossuth-díjas költő, műfordítóíró is.

A gimnázium diákjai közül került ki számos tudós, köztük a Magyar Tudományos Akadémia több mint harminc tagja, továbbá kiváló orvosok, különböző művészeti ágak jeles képviselői és más kiemelkedő személyiségek.

Az iskola épületeSzerkesztés

A fasori épületegyüttes Pecz Samu tervei alapján készült.

A kapcsolódó díszes, neogótikus stílusú, kéthajós evangélikus templom nevezetessége a Benczúr Gyula által festett oltárkép, amely a napkeleti bölcsek hódolását ábrázolja a gyermek Jézus előtt. Az impozáns színes ablaküvegek – Róth Miksa alkotásai – a II. világháború alatt megrongálódtak, de a 2002-es felújítás óta ismét eredeti formájukban ékesítik a templomot.[2]

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. János, Csordás: A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium honlapja. www.fasori.hu. (Hozzáférés: 2016. október 15.)
  2. http://www.lutheran.hu/templomok/bp_fasoh.htm

GalériaSzerkesztés