Laky Adolf utca

Budapest egyik közútja a XIV. kerületben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 22.

A Laky Adolf utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Thököly út és a Kacsóh Pongrác út között húzódik. Nevét Laky Adolf (1829–1910) ötvösművészről kapta 1910 decemberében.

Laky Adolf utca
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, XIV. kerület
VárosrészHerminamező
NévadóLaky Adolf
Korábbi neveiKorong utca (1910)
Irányítószám
  • 1142
  • 1145
Földrajzi adatok
Hossza1,2 km
Elhelyezkedése
Laky Adolf utca (Budapest)
Laky Adolf utca
Laky Adolf utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″47.517472°N 19.100889°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″47.517472°N 19.100889°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Laky Adolf utca témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

Eredetileg a Gyarmat utca és a Thököly út között húzódott. 1932-től tart a mai hosszában a Thököly úttól a Kacsóh Pongrác útig.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910. november 22-i határozatai alapján az Erzsébet királyné útjával párhuzamos és az Amerikai útat követő addig névtelen utca is a Korong utca nevet kapta a VII. kerületben. A téves elnevezést egy december 12-i határozatban oldották meg. Az utóbbi utca nevét Laky Adolf utcára változtatták. Laky Adolf két hónappal korábban hunyt el és az utcában volt a nyaralója.[1][2]

Az utca 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az utca egésze Herminamező városrészhez tartozik.

Híres lakói

szerkesztés

Épületei

szerkesztés
3. – Bérvilla

Helyi védettségű jellegzetes herminamezei villa.[4][5]

30. – Fricsay-villa

1900 és 1910 között épülhetett, melyben a Fricsay karnagycsalád több nemzedéke élt.[4]

38–40. – Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola

Elődje a Zsidó Gimnázium 1919-ben nyitotta meg kapuit az Abonyi utcában. Később több helyszínen működött az iskola, míg végül az 1990-es évekre az Anna Frank Gimnázium kinőtte a Bérkocsis utcai épületet. Az állam és a zsidó hitközség összefogásának köszönhetően 1998-ban adták át az iskola jelenlegi épületét. Napjainkban 13 évfolyammal működik, a hatosztályos elemi illetve gimnáziumi tagozat között nyelvi előkészítő évfolyammal.[6]

46. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 25.)

Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.[7][8]

51. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 27.)

Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtetett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.[7][9]

74. – Villa

Feltehetően 1850 körül épült. Első tulajdonosa Thaisz Péter (1826–1887) ügyvéd, 1848–49-es honvéd volt.[4][10]

  1. Rátonyi Gábor Tamás: A csudálatos Tarnács utca és egyéb mellényúlások, 2016. július 9. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  2. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 159. o. ISBN 963-04-1698-0  
  3. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. Adattár – 90. o. ISBN 963-04-1698-0  
  4. a b c szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 126–127. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  5. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Scheiber Iskola – Bemuatkozunk. scheiber.hu. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  7. a b szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 40–41. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  8. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  9. Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  10. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)