Laky Adolf utca

Budapest egyik közútja a XIV. kerületben

A Laky Adolf utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Thököly út és a Kacsóh Pongrác út között húzódik. Nevét Laky Adolf (1829–1910) ötvösművészről kapta 1910 decemberében.

Laky Adolf utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XIV. kerület
Városrész Herminamező
Korábbi nevei Korong utca (1910)
Irányítószám
  • 1142
  • 1145
Földrajzi adatok
Hossza1,2 km
Elhelyezkedése
Laky Adolf utca (Budapest)
Laky Adolf utca
Laky Adolf utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 19° 06′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Laky Adolf utca témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Eredetileg a Gyarmat utca és a Thököly út között húzódott. 1932-től tart a mai hosszában a Thököly úttól a Kacsóh Pongrác útig.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910. november 22-i határozatai alapján az Erzsébet királyné útjával párhuzamos és az Amerikai útat követő addig névtelen utca is a Korong utca nevet kapta a VII. kerületben. A téves elnevezést egy december 12-i határozatban oldották meg. Az utóbbi utca nevét Laky Adolf utcára változtatták. Laky Adolf két hónappal korábban hunyt el és az utcában volt a nyaralója.[1][2]

Az utca 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az utca egésze Herminamező városrészhez tartozik.

Híres lakóiSzerkesztés

ÉpületeiSzerkesztés

3. – Bérvilla

Helyi védettségű jellegzetes herminamezei villa.[4][5]

30. – Fricsay-villa

1900 és 1910 között épülhetett, melyben a Fricsay karnagycsalád több nemzedéke élt.[4]

38–40. – Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola

Elődje a Zsidó Gimnázium 1919-ben nyitotta meg kapuit az Abonyi utcában. Később több helyszínen működött az iskola, míg végül az 1990-es évekre az Anna Frank Gimnázium kinőtte a Bérkocsis utcai épületet. Az állam és a zsidó hitközség összefogásának köszönhetően 1998-ban adták át az iskola jelenlegi épületét. Napjainkban 13 évfolyammal működik, a hatosztályos elemi illetve gimnáziumi tagozat között nyelvi előkészítő évfolyammal.[6]

46. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 25.)

Az 1880-as évek elején építtette és tervezte Pucher József építési vállalkozó saját magának. 1890-től Laky Adolf (1829–1910) ötvösművész, mecénás tulajdona volt, aki jelentősen bővítette.[7][8]

51. – Lakóház (Erzsébet királyné útja 27.)

Az 1850-as években épült közösségi épület. Az 1890-es évektől Grauer Miksa szeszgyáros, a Pesti Izraelita Hitközség egyik világ vezetőjének a tulajdonában volt. Grauer zsidó karitatív intézményt működtett itt. Annak ellenére, hogy az épületet műemlékként tartja nyilván a szakirodalom, jelenleg már csak a romos homlokzata áll, a mögötte lévő részét 1999-ben lebontották.[7][9]

74. – Villa

Feltehetően 1850 körül épült. Első tulajdonosa Thaisz Péter (1826–1887) ügyvéd, 1848–49-es honvéd volt.[4][10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rátonyi Gábor Tamás: A csudálatos Tarnács utca és egyéb mellényúlások, 2016. július 9. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  2. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 159. o. ISBN 963-04-1698-0  
  3. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. Adattár – 90. o. ISBN 963-04-1698-0  
  4. a b c szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 126–127. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  5. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Scheiber Iskola – Bemuatkozunk. scheiber.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  7. a b szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 40–41. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  8. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  9. Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. október 26.)
  10. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)

ForrásokSzerkesztés