Korong utca

Budapest egyik közútja a XIV. kerületben

A Korong utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Mexikói út és a Róna utca között húzódik. Nevét 1910-ben kapta.

Korong utca
Korong utca 6. (2019)
Korong utca 6. (2019)
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XIV. kerület
Városrész Herminamező
Korábbi nevei Belső Kerékgyártó utca (1932)
Irányítószám 1145
Földrajzi adatok
Hossza0,75 km
Elhelyezkedése
Korong utca (Budapest)
Korong utca
Korong utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 19° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 02″, k. h. 19° 06′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Korong utca témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1910. november 22-i határozatai alapján az Erzsébet királyné útjával párhuzamos és az Amerikai útat követő addig névtelen utcák a Korong utca nevet kapták a VII. kerületben. A téves elnevezést egy decemberi határozatban oldották meg. Az utóbbi utca nevét Laky Adolf utcára változtatták. Laky Adolf két hónappal korábban hunyt el és az utcában volt a nyaralója.[1]

1932. június 14-én – az utcában lakók akarata ellenére – Belső Kerékgyártó utcára változtatták a nevét. A heves tiltakozások miatt november 15-én hivatalosan visszakapta a Korong utca nevet.

Az utca 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. Az utca egésze Herminamező városrészhez tartozik.

Nevének eredete bizonytalan. Egyes források szerint a ma Szlovéniában található, egykori Vas vármegyei Korong település a névadó, de erre nincs bizonyíték. Buza Péter szerint nincs semmilyen magyarázat a Korong elnevezés okára.[2]

Híres lakóiSzerkesztés

ÉpületeiSzerkesztés

2–4. – Mozgásjavító általános iskola és nevelőotthon (Mexikói út 59–60. is)

1905 és 1908 között épült Weschelmann Ignác és Neuschloss Zsófia hagyatékából, Lajta Béla terve alapján a Vakok Intézetének. 1952 óta a Mozgásjavító általános iskola és nevelőotthon működik benne.[3][4][5]

6. – Ház

1933 és 1936 között a kertre néző manzárd lakásában lakott József Attila (1905–1937). Ugyanebben a házban élt Arany Dániel (1863–1944) matematikus.[6]

15. – Krisztián Sándor műteremháza

Az 1910-es években épült Krisztián Sándor (1876–1940) szobrász családi és műteremháza.[6][7][8]

27. – Bérvilla

Helyi védettségű bérvilla.[9]

29. – Villa

1910-es években épült villa Virág Sándor MÁV főellenőr számára. A villa helyi védettségű.[6][10]

32–34. – Ikervilla

1903-ban épült ikervilla Somogyi László megbízásából. Az 1910-es években Balla Aladár és Virágh Gyula ügyvédek tulajdonában volt. 1928-ban jelentősebb átépítésen esett át. A ház helyi védettségű.[6][11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rátonyi Gábor Tamás: A csudálatos Tarnács utca és egyéb mellényúlások, 2016. július 9. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  2. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 159. o. ISBN 963-04-1698-0  
  3. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 136–137. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  4. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 143. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  5. Mozgásjavító általános iskola és nevelőotthon. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  6. a b c d szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 75. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  7. Krisztián Sándor műteremháza. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  8. Társasház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  9. Bérvilla. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  10. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
  11. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 27.)

ForrásokSzerkesztés