Főmenü megnyitása

Balla Aladár (Újvidék, 1867. április 4.Budapest, 1935. március 28.) ügyvéd, politikus, az ellenforradalmi (ennél fogva nem hivatalos) Nemzeti Kormány (avagy a harmadik Szegedi kormány) belügyminisztere.

Balla Aladár
Született 1867. április 4.
Újvidék
Elhunyt 1935. március 28. (67 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása ügyvéd,
politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

ÉletrajzaSzerkesztés

Ireghi Balla Aladár ősi nemesi családból származott, iskoláit Pécsett és Budapesten végezte, majd Cambridge-ben nemzetközi jogot és közjogot hallgatott. 1894-ben ügyvéd lett, majd 1902-1906 között Újvidék törvényhatósági főügyésze, majd 1906-1910 között főispánja. Ebben a minőségében sokat foglalkozott a nemzetiségi kérdésekkel, azok békés megoldására keresve megoldásokat. Egyik ilyen sikere a karlócai szerb ortodox patriarcha megválasztása volt 1908-ban, ahol is két eredménytelen szavazást követően végül a Magyarországhoz hű Bogdanovics Lucian püspök nyert. 1917-ben Komáromból került a Parlamentbe a Negyvennyolcas Függetlenségi Párt színeiben. 1918 novemberében zágrábi rendkívüli követ lett, hogy biztosítsa a hazatérő magyar katonák zökkenőmentes útját. Hamarosan lemondott e tisztéről, ugyanis a Károlyi-kormány nem teljesítette ide vonatkozó ígéreteit. A proletárdiktatúra alatt a fiát majdnem kivégezték a vörösök. A jugoszláv hatóságok támogatásával Szegedre került, ahol belépett a nemzeti kormányba.

A Friedrich-kormány megalakulása után Budapestre ment. Az új választásokon Békéscsabán nagy fölénnyel győzött és bejutott a Nemzetgyűlésbe. Az Országos Kisgazdapárt egyik alapítója lett, majd a parlament egyik legharcosabb ellenzéki alakja a Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt színeiben. Az 1920-ban alakult parlamentben a véderő- és számvizsgáló bizottság tagja volt.

ForrásokSzerkesztés