Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt

magyar politikai párt (1922-1945)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. június 25. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

A Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt 1922-ben alakult Batthyány Tivadar gróf és Nagy Vince vezetésével. Önmagukat a Tanácsköztársaság alatt betiltott és feloszlatott Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálták.

Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt
Adatok
Utolsó vezetőNagy Vince

Alapítva1922.
Feloszlatva1945. április 13.
ElődpártFüggetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(nem hivatalos)
UtódpártFKGP

Ideológiakonzervativizmus
Politikai elhelyezkedésjobboldal
Parlamenti jelenlét1922–1931, 1935–1939

Története

szerkesztés

A Függetlenségi 48-as Párt néven indult szervezet, ami önmagát az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt folytatásaként definiálta a Trianon utáni politikai zűrzavarban az elődjével kapcsolatos negatív asszociációk elkerülése végett (sok függetlenségi párti támogatta IV. Károly magyar király visszatérési kísérleteit) felvette Kossuth nevét is, jelezvén a demokratikus és függetlenségi („48-as”) hagyományokat kívánják továbbvinni. A hamar kiéleződő belső ellentétek hatására 1923-ban – a régi, függetlenségi párti képviselőkkel együtt, mint pl. P. Ábrahám Dezső – távozott Batthyány Tivadar, mely után jelentős szavazótáborra már nem számíthattak. A párt az 1926-os választásokon csupán öt, az 1935-ös választásokon csupán két önálló jelöltet tudott indítani.

Habár alkalmi helyi választási szövetségek révén ennél több jelöltjük is indulhatott, többek között a párt elnöke is, fennállása során választásonként egy-egy tagot sikerült delegálniuk az Országgyűlésbe. Az 1931-es választások kivételével 1922-ben, 1926-ban és 1935-ben is bejutott egy-egy képviselőjük. 1924-ben egy helyi időközi választáson Nagy Vince is bekerült, ő azonban 1926-ban elbukott.

Az 1935-ös választásokra a párt meglehetősen szétesett állapotban volt; két legnagyobb tagszervezete más-más néven állított jelölteket, igaz zárójelben megadták a Kossuth Párt címkét is. A sikeresebb a Kun Béla vezette, nem sokkal korábban az FKGP-ből kivált Nemzeti Agrár Ellenzék volt, ami egy tagot (Kunt) juttatta a parlamentbe, míg a párt hivatalos jelöltjei közül is bejutott egy képviselő, Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven, a Nemzeti Radikális Párttal választási szövetségben.

Az 1939-es választásokon önálló listát már nem tudtak állítani. A párt egykor volt elnöke és korábbi parlamenti képviselője, Rupert Rezső feljutott a Polgári Szabadságpárt listájára, illetve egyéniben is indult Polgári Agrárpárt megjelöléssel a devecseri választókörzetben. Ugyan egyéniben elbukott, a PSZP listáján mandátumhoz jutott, amit követően a parlamentben is a PSZP frakcióhoz csatlakozott.

A Kossuth párt és teljes tagsága – a pártot 1928 óta elnöklő Nagy Vince vezetésével – 1945. április 13-án beolvadt az FKGP-be.

Országgyűlési választási eredményei

szerkesztés
Választási eredmények Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
(össz.)
Mandátumok aránya
(össz.)
Parlamenti szerepe
1922-es 33 220 2,04% 1 0,41% ellenzék
1926-os 13 564 1,19% 1 0,41% ellenzék
1931-es 28 518 1,89% nem jutott be
1935-ös 5 648 0,29% 1+1A 0,41% ellenzék
1939-es nem indult B
  • A: Az egyik Országos Függetlenségi Kossuth Párt néven, a másik Nemzeti Agrár Ellenzék (lásd alább) néven
  • B: Önálló listát nem állítottak, de Rupert Rezső Polgári Agrárpárt pártmegjelöléssel indult a devecseri egyéni választókerületben (lásd alább)

A párt alegységeinek önálló eredményei

szerkesztés

Nemzeti Agrár Ellenzék

szerkesztés

A párt 1935-re szétesés-közeli állapotba került, több része is önálló listán indult. A hódmezővásárhelyi alapszervezet Nemzeti Agrár Ellenzék néven állított ki önálló listát, igaz zárójelben szerepelt a Kossuth Párt neve is. Kun Béla szerzett mandátumot ezen pártmegjelöléssel.

Választási eredmények Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
(össz.)
Mandátumok aránya
(össz.)
Parlamenti szerepe
1935-ös 5 320 0,27% 1 0,41% ellenzék

Polgári Agrárpárt

szerkesztés

A Kossuth Párt az 1939-es választásokra nem tudott önálló jelöltet kiállítani, de korábbi parlamenti képviselője, Rupert Rezső egyéniben Devecserben Polgári Agrárpárt megjelöléssel mégis indulni tudott. Ott ugyan elbukott, de a Polgári Szabadságpárt listájáról bejutott a törvényhozásba. A parlamentben aztán a szabadságpárt frakciójához csatlakozott.

Választási eredmények Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma
(össz.)
Mandátumok aránya
(össz.)
Parlamenti szerepe
1939-es 873 0,02% nem jutott be

További információk

szerkesztés