Wikipédia

Batthyány Tivadar

(1859–1931) magyar politikus, országgyűlési képviselő

Németújvári gróf Batthyány Tivadar (Zalaszentgrót, 1859. február 23. – Budapest, 1931. február 2.) magyar politikus, országgyűlési képviselő (Szabadelvű Párt, Nemzeti Párt, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt, Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt, Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt), király személye körüli miniszter az Esterházy- és később, néhány napig a harmadik Wekerle-kormányban. Az őszirózsás forradalom után a Károlyi Mihály-kormány belügyminisztere volt 1918 decemberéig.

Batthyány Tivadar
Magyarország király személye körüli minisztere
Hivatali idő
1917. június 15. – augusztus 18.
ElődRoszner Ervin
UtódZichy Aladár
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1918. október 31. – december 12.
ElődWekerle Sándor
UtódNagy Vince
Magyarország király személye körüli minisztere
Hivatali idő
1918. október 24. – október 31.
ElődZichy Aladár
Utódnem volt (a tisztség megszűnt)
Született1859. február 23.[1][2]
Zalaszentgrót[3]
Elhunyt1931. február 2. (71 évesen)[1]
Budapest[4]
PártSzabadelvű Párt
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Tivadar témájú médiaállományokat.

Családja és származása szerkesztés

A főnemesi németújvári gróf Batthyány család sarja. Apja gróf Batthyány Zsigmond (1829–1906), nagybirtokos,[5] anyja monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Johanna (1835–1915).[6] Az apai nagyszülei gróf Batthyány Károly (1799–1852), nagybirtokos,[7] és nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Karolina (1810–1896) voltak.[8] Az anyai nagyszülei monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy István (1813–1896), nagybirtokos és báró Justine von Müller-Hörnstein (1817–1845) voltak.[9]

Életútja szerkesztés

Középiskoláit Kalocsán és Fiúméban végezve, belépett a fiumei tengerészeti akadémiába. A fiumei Tengerészeti Akadémia befejezése után sorhajózászlós lett. 1877-ben tengerészeti hadapróddá neveztetvén ki, rövid idő múlva tanulmányútra kelt a »Dandolo« hajón Afrikába és Amerikába, később Kis-Ázsiába utazott a »Habsburg« páncélos hajón. 1879-ben letévén a tengerészeti vizsgát, egy ideig az "Andreas Hofer" nevű yachton szolgált, mely Rodich bárónak, Dalmácia helytartójának rendelkezése alatt állott. 1880-ban báró Sterneck tengernagynak segédtisztje, majd oktatótiszt volta »Novara« hadihajón. 1881-ben tette le Fiúméban a hosszújáratú kereskedelmi tengerészkapitányi vizsgát. 1882-ben a fiumei kikötőraktárak főfelügyelőjévé neveztetett ki. Gróf Széchényi kereskedelmi miniszter a központban tengerészeti osztályt óhajtván szervezni, e célra Batthyány Tivadar grófot hívta meg miniszteri titkári címmel, egyúttal kinevezvén őt az "Adria" igazgatósági tagjává. 1884-ben a római nemzetközi egészségügyi kongresszuson, melyen a magyar kormányt képviselte, nyelvismereteire való tekintettel ő reá bízták a titkári iroda vezetését. 1884-től az „Adria” hajóstársaság kormánybiztosa, majd 1892-ben országgyűlési képviselőnek választották szabadelvű párti programmal. 1903-tól a nemzeti pártot, majd 1904-től a függetlenségi és 48-as pártot képviselte. 1905–06-ban a koalíció vezérlő bizottsági tagja, 1909-ben pedig a képviselőház alelnöke lett. 1910-ben, amikor függetlenségi párt kettészakadt, a Justh-párt alelnöke és képviselője lett.[10]

1916-ban Károlyi Mihállyal együtt elhagyta a pártot, és átlépett Károlyi pártjába. 1917. június 15. és augusztus 18. között a királyi személye körüli, majd 1918. január 25-ig népjóléti és munkaügyi miniszter volt. 1918. október 24. és 31. között újból a királyi személye körüli miniszteri teendőket látta el.

Tagja volt a Nemzeti Tanácsnak a polgári demokratikus forradalom alatt, majd október 31. és december 12. között a Károlyi-kabinet belügyminisztere lett. A Tanácsköztársaság alatt a bécsi emigránsok ellenforradalmi szervezkedéséből is kivette részét, majd visszavonult. 1921-ben visszatért Magyarországra és újjászervezte a függetlenségi pártot. Később nem töltött be jelentősebb politikai szerepet.

Házassága és leszármazottjai szerkesztés

Batthyány Tivadar gróf 1886. december 6-án Köpcsényben feleségül vette a szintén gróf Batthyány családból való németújvári gróf Batthyány Olga Ludovika (*1869. október 17.–Budapest,1939. június 13.) kisasszonyt,[11] akinek a szülei gróf Batthyány József (1836–1897), császáris és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipót-rend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, nagybirtokos,[12] és gróf Batthyány Ludovika (1843–1882) voltak.[13] Batthyány Tivadar gróf és Batthyány Olga grófnő frigyéből született:

Fő műve szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  2. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  3. ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
  4. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Zsigmond
  6. ↑ Pesti Napló, 1915. december (66. évfolyam, 335–364. szám) 1915-12-08 / 342. szám
  7. ↑ Általános családtörténet Magyar nemzetségi zsebkönyv 1. Főrangú családok (Budapest, 1888)
  8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Károlyné gróf Nádasdy Karolina
  9. ↑ genealogy.eu Erdődy család 03
  10. ↑ 1901-1905. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 1901. Képviselőház - A) Magyarországiak - Batthyány Tivadar
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Tivadarné gróf Batthyány Olga
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány József
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Józsefné gróf Batthyány Ludovika

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Vikár Béla–Zboray Miklós–Bethlen Oszkár–Csuday Jenő–Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005
  • 1918. OKTÓBER: AZ EST FILM Batthyány Tivadar beszél, filmhiradokonline.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthyány_Tivadar&oldid=27060704”