Batthyány Tivadar
Németújvári gróf Batthyány Tivadar (Zalaszentgrót, 1859. február 23. – Budapest, 1931. február 2.) magyar politikus, országgyűlési képviselő (Szabadelvű Párt, Nemzeti Párt, Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt, Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt, Függetlenségi 48-as és Kossuth Párt), király személye körüli miniszter az Esterházy- és később, néhány napig a harmadik Wekerle-kormányban. Az őszirózsás forradalom után a Károlyi Mihály-kormány belügyminisztere volt 1918 decemberéig.
Batthyány Tivadar | |
![]() | |
Magyarország király személye körüli minisztere | |
Hivatali idő 1917. június 15. – augusztus 18. | |
Előd | Roszner Ervin |
Utód | Zichy Aladár |
Magyarország belügyminisztere | |
Hivatali idő 1918. október 31. – december 12. | |
Előd | Wekerle Sándor |
Utód | Nagy Vince |
Magyarország király személye körüli minisztere | |
Hivatali idő 1918. október 24. – október 31. | |
Előd | Zichy Aladár |
Utód | nem volt (a tisztség megszűnt) |
Született |
1859. február 23.[1][2] Zalaszentgrót[3] |
Elhunyt | 1931. február 2. (71 évesen)[1] Budapest[4] |
Párt | Szabadelvű Párt |
Foglalkozás |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Tivadar témájú médiaállományokat. |
Életútja szerkesztés
A fiumei Tengerészeti Akadémián tanult, ezután sorhajózászlós volt. 1884-től az „Adria” hajóstársaság kormánybiztosa, majd 1892-ben országgyűlési képviselőnek választották szabadelvű párti programmal. 1903-tól a nemzeti pártot, majd 1904-től a függetlenségi és 48-as pártot képviselte. 1905–06-ban a koalició vezérlő bizottsági tagja, 1909-ben pedig a képviselőház alelnöke lett. 1910-ben, amikor függetlenségi párt kettészakadt, a Justh-párt alelnöke és képviselője lett.
1916-ban Károlyi Mihállyal együtt elhagyta a pártot, és átlépett Károlyi pártjába. 1917. június 15. és augusztus 18. között a királyi személye körüli, majd 1918. január 25-ig népjóléti és munkaügyi miniszter volt. 1918. október 24. és 31. között újból a királyi személye körüli miniszteri teendőket látta el.
Tagja volt a Nemzeti Tanácsnak a polgári demokratikus forradalom alatt, majd október 31. és december 12. között a Károlyi-kabinet belügyminisztere lett. A Tanácsköztársaság alatt a bécsi emigránsok ellenforradalmi szervezkedéséből is kivette részét, majd visszavonult. 1921-ben visszatért Magyarországra és újjászervezte a függetlenségi pártot. Később nem töltött be jelentősebb politikai szerepet.
Fő műve szerkesztés
- Beszámolóm, Szépmíves Könyvek, 2017, ISBN 9786155662386
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk szerkesztés
- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987–1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Vikár Béla–Zboray Miklós–Bethlen Oszkár–Csuday Jenő–Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Bp., 1905. Révai és Salamon ny.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Bp., Kassák Kiadó, 1999-
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
- Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005
- 1918. OKTÓBER: AZ EST FILM Batthyány Tivadar beszél, filmhiradokonline.hu