Köpcsény

község Ausztriában, Burgenland tartományban

Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gijeca) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban, bár területének egy részét a második világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták.

Köpcsény (Kittsee)
A kastély épülete.
A kastély épülete.
Köpcsény címere
Köpcsény címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásNezsideri járás
Alapítás éve1291
PolgármesterDr. Gabriele Nabinger (SPÖ)
Irányítószám2421
Körzethívószám1 07 11
Forgalmi rendszámND
Népesség
Teljes népesség3630 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség96 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület19,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′, k. h. 17° 04′Koordináták: é. sz. 48° 04′, k. h. 17° 04′
Köpcsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köpcsény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A név etimológiája szerkesztés

A kék melléknév kicsinyítőképzős alakja.

Fekvése szerkesztés

Nezsidertől 32 km-re északkeletre a szlovák határ mellett, Pozsonnyal átellenben fekszik.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. A falutól nyugatra menő út mentén földmunkák során a wieselburgi kultúrához tartozó sírok kerültek elő. A római korban Köpcsénytől délre vezetett a Carnuntumot Gerulatával összekötő út. A középkorban erre vezetett a legrövidebb út Bécsből Magyarország belseje felé.

Kőpcsényt 1291-ben említik először (Chuzthu, UrkBurg. 2: 232), 1390 Koeche néven szerepel, egyesek szerint neve magyar eredetű és eredeti alakja Küccse volt. 11. századi besenyő határőrtelepülés. Mint a Duna kapujában álló település mindig fontos védelmi szerepet kapott. A településen királyi határvár épült, egyes források szerint talán már a 12. században. A várat 1363-ban „Castrum Kuchhe” néven említik.

1198-ban itt táborozott I. Frigyes keresztes hada. Itt csapott össze II. Géza serege az osztrákokkal. 1264-ben itt tartotta esküvőjét IV. Béla Béla fia és Kunigunda, II. Ottokár cseh király unokahúga. 1291-ben itt kötött békét III. András I. Albert Babenbergi herceggel. 1363 után a Scharfenecki, Szentgyörgyi, Esterházy és Batthyány családok birtokolták. 1416-ban „oppidum Kwkche” néven már mezővárosként szerepel.

1455-ben itt találkozott Hunyadi János Cilleivel. 1526-ban itt fogadta I. Ferdinánd a magyar követeket, innen indult a fehérvári koronázásra. 1529-ben és 1683-ban török pusztította. Az 1529. évi támadásban sok ház mellett elpusztult a 300 éves templom is. Az elpusztított lakosság helyére horvát telepesek érkeztek. Az 1659-es egyházi vizitáció szerint ekkor a lakosság egyik fele horvát, a másik fele német volt, de 1715-re már a németek voltak többségben. A 16. században a reformáció itt is gyorsan elterjedt. 1676-ban, amikor a város Eszterházy-birtok lett, népe újra visszatért a katolikus hitre. 1679-ben a pestis követelt áldozatokat. Az 1683-as török hadjárat idején erre vonult vissza Lotaringiai Károly serege a török elől, majd a Bécs alatti vereség után erre menekültek a török sereg maradványai. Sokat szenvedett a település Bocskai és Bethlen hadaitól, majd 1704-ben a kuruc hadaktól is. 1809-ben Napóleon hadai szállták meg a várost és a lakosságnak kellett élelmet és szállást biztosítani számukra. 1848-ban a schwechati csata előtt sok helybeli népfelkelő csatlakozott a honvédsereghez, majd a vereség után hazatért. Az Eszterházi család 200 évig volt Köpcsény ura, 1880-tól a falu fő birtokosa a Batthyány-Strattmann család lett. 1921-ig itt működött Batthyány-Strattmann László kórháza (Magyar katolikus lexikon), ahol az emberszeretetéről és mély vallásosságáról híres herceg szegény ember szembetegségét gyógyította meg, sokszor fizetség nélkül.

A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. A második világháború frontharcai során a kastély bombatalálatot kapott a templomot pedig a visszavonuló németek robbantották fel. 1945 márciusában a kórházat is ki kellett üríteni. Berendezését, személyzetét és betegeit egy Passau közelében lévő kolostorba menekítették és csak 13 hónap után térhettek vissza.

Népessége szerkesztés

1910-ben 3123 lakosából 1180 német, 1054 horvát és 756 magyar volt.

2001-ben 1877 lakosából 1686 német, 28 magyar, 54 horvát, 36 szlovák nemzetiségű volt.[1]

Nevezetességei szerkesztés

 
A köpcsényi barokk kastély 1680. körül
  • Középkori templomából 1529 után csak a torony (Pogány-torony) maradt meg. Az eredeti templom 1250 előtt épült, Szent Pongrác tiszteletére szentelték. Mai Szent Kereszt felmagasztalása temploma 1736-ban épült. 1795-ben leégett. (1808-ig a Nagyboldogasszony temploma volt.) 1945-ben a németek felrobbantották, így 1948 és 1952 között teljesen újjá kellett építeni.
  • Régi kastélya 12. századi vízivár volt, 1344-től említik, 1529-ben a török pusztította el. Helyére 1552-ben új udvarházat emeltek.
  • Újabb kastélya 1668-ban épült az udvarház bővítésével, 1969-ben megújították, 1974-óta néprajzi múzeum. Főbejáratának vasrácsos kapuja eredetileg az osztrák-francia pavilont díszítette a párizsi világkiállításon 1900-ban.
  • A Szentháromság-oszlop 1727-ben készült, Szent Rókus és Szent Sebestyén mellékalakjaival.
  • Az Immaculata-szobor 18. századi.
  • A Heidenturm a középkori Lebern falu Szent Mihály templomának maradványa, mely az 1529-es török pusztítást egyedüliként vészelte át.
  • Az ún. Kék kereszt a pozsonyi út mellett áll, 1752-ben a Batthyány család állíttatta.
  • Hauswirth Csokoládégyár

Híres emberek szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés