Wikipédia

Batthyány-Strattmann László

(1870–1931) magyar sebész, szemész, MTA-tag

Boldog herceg[1] (1915-ig gróf) németújvári Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja.

Boldog Batthyány-Strattmann László
A szegények orvosa
Németújvári herceg
Születése
1870. október 28.
Dunakiliti
Halála
1931. január 22. (60 évesen)
Bécs
Tisztelete
Boldoggá avatása2003. március 23., Vatikán
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa
Ünnepnapjajanuár 22.
A köpcsényi kastély
A körmendi kastély
A körmendi kastély
A németújvári ferences kolostor
Beatus Ladislaus, azaz Boldog László földi maradványai immár a németújvári ferences kolostortemplom oldalkápolnájában

Élete szerkesztés

Ifjúkora szerkesztés

Az ősrégi főnemesi gróf németújvári Batthyány család sarja. Apja ifjabb gróf németújvári Batthyány József (1836–1897), császári és királyi kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, a Lipótrend lovagja, a magyar főrendiház örökös tagja, nagybirtokos,[2] anyja gróf németújvári Batthyány Ludovika (1843–1882), csillagkeresztes hölgy.[3] Apai nagyszülei idősebb gróf németújvári Batthyány József (1770–1851), császári és királyi valóságos kamarás, Vas vármegye örökös főispánja, nagybirtokos,[4] és pedig alsólelóczi és jezerniczei Tarnóczy Antónia (1792–1876) voltak.[5] Anyai nagyszülei gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1810–1891), valóságos belső titkos tanácsos, a Főrendiház örökös tagja, nagybirtokos,[6] valamint gróf németújvári Batthyány Ágnes (1815–1853) voltak.

Batthyány László hatodik gyermekként jött a világra. Gyermekkorára árnyat vetett, hogy édesapja elhagyta családját, evangélikus lett, hogy újból megházasodhasson, miután megismerte gróf göncruszkai Kornis Antóniát (1835–1917), akivel végül 1879. május 21-én kötött házasságot. Édesanyja, gróf Batthyány Ludovika, fiatalon halt meg, amikor László még csak tizenkét éves volt.

Hivatását nem találta meg azonnal. Eleinte a Bécsi Egyetemen különféle tárgyakat hallgatott, többek között kémiát, filozófiát és zenetörténetet. Életének e zavaros időszakában egy felületes kapcsolatából leánya született, akiről élete végéig gondoskodott.[7] Végül felfedezte igazi hivatását, és 1896-ban orvostanhallgató lett. Tanulmányait 1900-ban fejezte be.

Házassága és gyermekei szerkesztés

Orvosi tanulmányai időszakában ismerkedett meg gróf Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberggel („Misl”-lel) (*Bécs, 1874. november 10.–Bécs, 1951. március 14.), akit 1898. november 10-én Bécsben feleségül vett. A menyasszonynak a szülei gróf Karl Theodor Coreth zu Coredo (1837–1894) és Anna Pankratyeva (1849–1912) voltak. Batthyány-Strattmann László herceg és Maria Theresia Coreth zu Coredo und Starkenberg grófnő boldog házasságából 12 gyerek született:[8]

Orvosi tevékenysége és hercegi cím szerkesztés

 
Szombathely Oladi lakótelepén a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom

Az egyetem befejezése után Batthyány magánkórházat nyitott Köpcsényben. Folyamatosan továbbképezte magát, először sebészorvosi, majd szemészorvosi képesítést szerzett.

1914-ben távoli unokabátyja, herceg németújvári Batthyány-Strattmann Ödön (1826–1914), a 6. Batthyány-Strattmann herceg, gyermekek nélkül hunyt el;[10] halálakor megörökölte a hercegi címet és a Strattmann nevet mint a legközelebbi illetékes férfi Batthyány családbeli. A legközelebbi közös Batthyány felmenőjük, gróf németújvári Batthyány Ádám (1610–1659), császári és királyi kamarás, aki az első Batthyány-Strattmann hercegnek, Batthyány Károly Józsefnek (1698–1772) a nagyapja volt.[11] 1915-től, gróf Batthyány László, a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett. Ekkor családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti rendelőt rendezett be. A mélyen vallásos orvos szegény betegeit ingyen gyógyította, gyógyszert is ingyen adott nekik, így a „szegények orvosaként” vált ismertté.

1921-ben tragédia sújtotta a családot, amikor legidősebb fiuk, gróf Batthyány Ödön, mindössze 21 évesen elhunyt.

Halála és leszármazottjai szerkesztés

59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg nála, és a bécsi Löw-szanatóriumba került. Itt halt meg 14 havi szenvedés után, 1931. január 22-én. A burgenlandi Németújváron temették el, a Batthyány család kriptájában, az ottani ferences kolostorban. (Ez a második legnagyobb családi kripta Ausztriában a bécsi császári kripta után.) Halála után másodszülött fia, gróf Batthyány László (Köpcsény, 1904. június 23. – Bécs, 1966. március 28.), diplomás mérnök, az Aranygyapjas rend lovagja, máltai lovag, Vas vármegye örökös főispánja, a felsőház örökös tagja, pápai titkos kamarás megörökölte apjának hercegi címét és ezzel a 8. Batthyány-Strattmann herceg lett. Tőle feleségének, herceg Antoinette zu Windisch-Grätz asszonynak született fia, gróf Batthyány László (Budapest, 1938. március 26. – Bécs, 2015. február 14.), máltai lovag, pápai titkos kamarás, aki apja halála után lett a 9. Batthyány-Strattman herceg. 2015-től a fia, gróf Batthyány László (Bécs, 1970. július 9.), máltai lovag lett a 10. Batthyány-Strattmann herceg.

Emlékezete szerkesztés

Szülőfalujában, Dunakilitin elevenen él a boldog doktor tisztelete: A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templomban egy színes üvegablak őrzi emlékezetét, illetve a könnyebb megközelíthetőség végett a bejárat melletti oldalfülkében kapott helyet a Batthyány-oltár (a szent életű doktor mellszobra és ereklyéje) 2010-ben. A dunakiliti általános iskola a boldog doktor születésének 120. évfordulója (1990) alkalmából vette fel annak nevét. A kastélykertben is található egy mellszobra 2003 óta. 2019-ben a kastélyiskolához vezető út megszépült, a Batthyány sétány nevet kapta. A község Batthyány-napjai: március 23. és október 28.

A szintén Szigetközben lévő püski Szent György római katolikus templom nyugati üvegablakának egész alakos képe őrzi az első ábrázolását. Kanadában, Vancouverben a Szent Péter és Pál-templom üvegablaka 2007 óta őrzi ábrázolását John G. Horgan plébános jóvoltából. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Karának kápolnáját Erdő Péter bíboros a boldoggá avatott herceg tiszteletére szentelte fel.

 
A dunakiliti kastély (eredetileg vadászlak), ma általános iskola

1999-ben a Magyar Köztársaság kormánya megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyi miniszter előterjesztése alapján az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal.

Szombathely Oladi lakótelepén közadakozásból 1999. szeptember 24-én tették le a Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére emelt templom alapkövét, amelyet 2002. szeptember 8-án szenteltek fel.

A Rákoscsaba-Újtelepi Szent Erzsébet-templom társvédőszentje.[12]

A nyíregyházi Jósa András Oktatókórhaz 6. emeleti szemészeti osztályán márványtábla, és róla elnevezett műtő őrzi emlékét.

Emlékére alapították 1992-ben a Batthyány-Strattmann László-díjat életműdíjként azok részére, akik egészségügyi és szociális téren kiemelkedő szakmai vagy közszolgálati munkát végeztek.

Boldoggá avatása szerkesztés

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárás 1944-ben kezdődött meg a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség közös akaratából, de nemsokára félbeszakadt. László István kismartoni püspök indította meg újra az eljárást 1982-ben. Szent II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatta.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Liber Regius LXXIII. 254
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb gróf Batthyány József
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ifjabb gróf Batthyány Józsefné gróf Batthyány Ludovika
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb gróf Batthyány József
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - idősebb gróf Batthyány Józsefné Tarnóczy Antónia
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Zsigmond
  7. ↑ E leánya, Papp Lajosné Török Julianna Dunaújvárosban halt meg 1973. október 21-én.
  8. ↑ genealogy.eu Batthyány család 03
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Batthyány Ödön
  10. ↑ genealogy.eu Batthyány 02
  11. ↑ NÉMETÚJVÁRI HERCEG és GRÓF BATTHYÁNY CSALÁD egyszerűsített genealógiája I. Szerk.: Czeininger Tamás tanár. [2017. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 24.)
  12. ↑ Egyházközségi naptár (Szent Erzsébet Hírlevél) Archiválva 2018. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben – Szent Erzsébet Plébánia, 2018. január

Források szerkesztés

  • ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. 399–401. o. ISBN 978-963-475-250-9  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Batthyány-Strattmann_László&oldid=26887822”