Főmenü megnyitása
Wikipédia

Körmend

magyar város

Körmend (németül: Kirment, szlovénül: Kermendin, vendül: Karmadén) Rába-parti város Vas megyében, a megye Körmendi járásának székhelye, jelentős történeti események színhelye. A településközponton áthaladó 8. sz főközlekedési út következtében erős közúti forgalmú. A városközpontban számos helyi és térségi szolgáltató szervezet található. Földrajzilag a Nyugat-magyarországi peremvidék, azon belül pedig a Vas–Soproni-síkság, Rábai teraszos sík részét képezi.

Körmend
A Batthyány–Strattmann kastély
A Batthyány–Strattmann kastély
Körmend címere
Körmend címere		 Körmend zászlaja
Körmend zászlaja
Becenév: Az Őrség kapuja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
Jogállás város
Polgármester Bebes István Géza (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám 9900
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 11 236 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség216,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körmend (Magyarország)
Körmend
Körmend
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 40″, k. h. 16° 36′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 40″, k. h. 16° 36′ 21″
Körmend (Vas megye)
Körmend
Körmend
Pozíció Vas megye térképén
Körmend weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmend témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A Rába völgyében, a Pinka torkolatának közelében.

 
Vasútállomása a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon

Elérhető a 8-as számú, a 76-os számú és a 86-os számú főúton; valamint a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon. A nyugati országhatár közelében fekvő jelentős közúti forgalmi csomópont.

TörténeteSzerkesztés

Nevének eredeteSzerkesztés

Egy 1238. évi oklevél említi legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt. Neve a csagataj türk Kärmän - vár, illetve erődített vízi átkelőhely értelmű szóból eredeztethető.

KözépkorSzerkesztés

A tatárjárás után IV. Béla a megfogyatkozott lélekszámú településnek – melynek akkor már várát (Arx Körmend), templomát is említették – 1244. október 28-án kibocsátott oklevélben városi kiváltságokat adományozott, melyet V. István 1270-ben, Károly Róbert pedig 1328-ban megerősített a vámmentességre, bíróválasztásra, örökösödési jogra vonatkozó pontokkal együtt. 1345-ben I. Lajos király megerősítette polgárai vámmentességét. Tizenkét évvel később egy írásos forrás „civitasként”, azaz a királyi városként említette, ekkor bírája, esküdt polgárokból álló tanácsa volt. A középkori városképet mindenekelőtt a területén fekvő egyházi épületek határozták meg. A Szent Márton-templomot az őslakosok emelhették, a Szent Erzsébet-templom viszont a hospesek, a német telepesek városrészén állott. Az Ágoston-rendiek Szűz Mária-kolostora évszázadokig Körmend meghatározó építményei közé tartozott. Körmenden a középkorban plébániai iskola is működött.

Körmend Zsigmond király uralkodásának idején szűnt meg királyi birtok lenni. Ekkor Ellerbach János tulajdona, majd 1412-ben Szécsi Péter kéri beíratását az oppidiumba, azaz mezővárosba, de 1430-ban már a Széchényiek bírják. 1497-ben II. Ulászló az egész ország területére vámmentességet biztosít az itt élő kereskedőknek, s ekkor már számottevő országos vásárokat is tartanak, ami jelentős kézművesréteg jelenlétét is feltételezi. E korban a város erődített hellyé, fontos központtá válik. 1514-ben a vár és a város Erdődi Bakócz Tamásé.

Mohács utánSzerkesztés

1548-ban Körmend Tarnóczy András birtokába kerül, de az Erdődyek 1565-ben visszavásárolják, s az övék is marad jó ideig. A 16. században Körmend városképe a megváltozott helyzetet tükrözve alaposan átalakult. A várost palánkkal, árokkal vették körül. A település északkeleti sarkán az előző évszázadban az Ellerbachok vagy a Szécsiek emelte várkastélyt bástyákkal, fallal és kapuval megerősítették. A város 1595-ben Kaszaházi Joó János perszonális tulajdona, akitől az Illésházi perbe keveredvén II. Rudolf király elkobozza, majd 1604-ben Batthyány Ferenc főlovászmesterének ajándékozta. A vár és a város története ettől az évtől kezdődően közel 300 évig összekapcsolódik a Batthyány család történetével. A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Jeles dátum Körmend történetében 1664. július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg (francia, horvát, német, osztrák és magyar csapatok) július 26-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.

Körmend a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét. Többször cserélt gazdát az immár palánkjától megfosztott város, miközben házait és a várát is porig felégették. Az 1716-os év fordulat a település életében. A Batthyányiak Körmendet a majorátus központjává tették, innen irányították körmendi, németújvári, kanizsai, dobrai, trautmansdorfi domíniumaikat. Ekkor kezdődik meg a vár főúri kastélyegyüttessé való bővítése, átalakítása, mely Batthyány Lajos országnádor nevéhez fűződik. A napóleoni háborúk során vonuló seregek Körmendet sem kerülték el, különféle francia ezredek szállták meg a várost. 1809-ben a Francia Birodalom legkeletibb pontja Körmend városa volt. 1848-ban különösebb hadi események nem történnek itt, csupán néhány napig tartózkodik a városban Nugend tábornok 10 000 fős seregével és 36 ágyújával.

A kiegyezést követően 1871-ben elvesztette eddigi városi rangját, de megtartotta a térségen belüli vezető szerepét, és továbbra is a járás közigazgatási központja maradt. Ebben az időben jelentős kereskedelemmel rendelkező város, az ipari fejlődése azonban elmaradt. 1872-ben megnyílt a Szombathely-Grác közötti vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül, majd 1899-ben Körmend-Németújvár és 1907-ben Körmend-Muraszombat között is megindult a vasúti forgalom.

 
A központ terve és megvalósult részei (KT)

20. századSzerkesztés

Kisebb, mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épültek. Gőzfűrész, gőzmalom, ecetgyár, húsfeldolgozó, téglagyár, gazdasági gépgyár és cementgyár is működik Körmenden. A város villamosítása 1911-ben indult meg.

Az első világháborút követően Körmend természetes vonzáskörzete leszűkült, határmentivé válása a fejlődést hátráltató tényezővé vált. A két világháború közt a település fejlődése lelassult. A 2. világháborút követően, kezdetben a nyugati határövezeti elhelyezkedéséből adódóan, ez tovább folytatódott. A hetvenes évek elejétől - részben az ország gazdasági fejlődése, részben a nemzetközi feszültség enyhülése és a turizmus fellendülésének hatására - a település dinamikus fejlődésnek indult. Az előzőkben jelzett társadalmi-gazdasági változásokra érzékeny helyi- és megyei vezető szervek alkotó együttműködésével a település városi szintre történő fejlesztésének tervezési munkái megindultak. A ZALATERV tervezőcsoportja Kiss Tamás főmérnök irányításával vizsgálta meg Körmend kistérségi és települési körülményeit (adottságait, lehetőségeit és állapotát), s ezekre alapozva dolgozta ki mind a térség, mind Körmend fejlesztési és rendezési terveit. Ennek a keretében készült el Körmend várossá fejlesztési programja és a leendő városközpont rendezési terve (1973). 1978. december 31-én Körmendet várossá nyilvánították. A fejlesztési és rendezési tervek fő elképzelései (például a 8. sz út menti rekonstrukció, közlekedési és közműfejlesztések, stb.) napjainkban már megvalósultak, mások - némi korszerűsítő módosítással - a város további tervszerű fejlesztését szolgálják. 1980. augusztus 20-án került sor a 86-os főút várost elkerülő szakaszának átadására és az új Rába-híd avatására. A szalagot Cseri István közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes vágta át. A körmendiek részéről Illés Imre városi tanácselnök vette át jelképesen az objektumokat Szabó Zoltán megyei közúti (KPM) igazgatótól, aki elmondta: a 86-os elkerülő és az új híd akkori áron 115 millió forintba került.[3] Az új ártéri és Rába híd és tehermentesítette az egynyomon járható belvárosi Rába hidat.

Körmend Kosárlabda Club K.F.T.Szerkesztés

A kosárlabdacsapat jelenlegi támogatója az Egis Körmend. 1962-ben alakult a klub és háromszoros bajnoki (1987, 1996, 2003) és hétszeres kupagyőzelemmel (1990, 1993–1995, 1997, 1998, 2016) büszkélkedhet.

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Németül Kirment, szlovénül Kermendin, vendül Karmadén a város neve. Horvátul két neve van. A szentpéterfai horvátok Kermiennek, a horvátlövői horvátok Kirmiednek hívták.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 1,1% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 4,8%, evangélikus 4,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 5,8% (24,8% nem nyilatkozott).[5]

KépekSzerkesztés

  • A megújult Szabadság tér a Mária Immaculata-szoborral

  • A megújult Szabadság tér keleti oldala (2012)

  • Körmend Batthyány kastély megújult lovardája

  • Felsőberkifalu harangtornya

  • Malomúti-dűlő

NevezetességeiSzerkesztés

 
A körmendi várkastély

A város főterén található dór oszlopon nyugvó földgömbön áll Szűz Mária szobra, melyet Batthyány Fülöp herceg készíttetett szülei emlékére 1822-ben. Glóriáját a város világíttatta ki dr. Batthyány-Strattmann László előtti tisztelgésül.

  • Heiszig-ház

A 19. században a két különálló épület a gazdag Heiszig kereskedőcsalád és a Vas Megyei Takarékpénztár tulajdona volt. A század végén építették össze őket eklektikus stílusban.

  • Evangélikus templom

A református templom tőszomszédságában, neogót stílusú templom 1888 óta a város ékessége.

  • Református templom

Épült 1788-ban. Belső falát Haranghy Jenő freskói díszítik. Késő barokk stílusú tornyát 1825-ben emelték.

  • A világháború áldozatainak emlékműve

A Hősök terén áll, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

  • Kölcsey Utcai Általános Iskola

Korábban sörfőzde működött a telkén, a polgári iskolát 1902-ben építették. 1944-ben a Ludovika Akadémiának, majd az orosz hadikórháznak adott helyet.

  • Menekülttábor

Híres körmendiekSzerkesztés

SportSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

Körmendi oldalakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Körmend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. ↑ Kozma Gábor (2012. augusztus 19.). Elhallgatott Szent István. Vas Népe. (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 21.)  [halott link]
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. ↑ Körmend Helységnévtár
  6. ↑ A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum honlapja. [2013. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 21.)

ForrásokSzerkesztés

  • Enciklopédia Britannica Hungarica CD vers. 2005.
  • Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
  • Körmend Város általános rendezési terve (1973) Vas-m. Levéltár
  • Körmend városközpont rendezési terve 1973) Vas-m. Levéltár
  • Kiss Tamás: tervezői archivum (KT_Archiv VeML alatt, jelenleg zárolt) Veszprém Megyei Levéltár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körmend&oldid=20795650”