Körmend

Körmend (németül: Kirment, szlovénül: Kermendin, vendül: Karmadén) Rába-parti város Vas megyében, a megye Körmendi járásának székhelye, jelentős történeti események színhelye. A településközponton áthaladó 8. sz főközlekedési út következtében erős közúti forgalmú. A városközpontban számos helyi és térségi szolgáltató szervezet található. Földrajzilag a Nyugat-magyarországi peremvidék, azon belül pedig a Vas–Soproni-síkság, Rábai teraszos sík részét képezi.

Körmend
A Batthyány–Strattmann kastély
Körmend címere Körmend zászlaja
Becenév: Az Őrség kapuja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Jogállás	város
Polgármester	Bebes István Géza (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	9900
Körzethívószám	94
Népesség
Teljes népesség	11 236 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	216,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	52,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körmend Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 40″, k. h. 16° 36′ 21″47.01098, 16.60575
Körmend Pozíció Vas megye térképén
Körmend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmend témájú médiaállományokat.

Fekvése

A Rába völgyében, a Pinka torkolatának közelében.

Vasútállomása a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon

Elérhető a 8-as számú, a 76-os számú és a 86-os számú főúton; valamint a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon. A nyugati országhatár közelében fekvő jelentős közúti forgalmi csomópont.

Története

Nevének eredete

Egy 1238. évi oklevél említi legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt. Neve a csagataj türk Kärmän - vár, illetve erődített vízi átkelőhely értelmű szóból eredeztethető.

Középkor

A tatárjárás után IV. Béla a megfogyatkozott lélekszámú településnek – melynek akkor már várát (Arx Körmend), templomát is említették – 1244. október 28-án kibocsátott oklevélben városi kiváltságokat adományozott, melyet V. István 1270-ben, Károly Róbert pedig 1328-ban megerősített a vámmentességre, bíróválasztásra, örökösödési jogra vonatkozó pontokkal együtt. 1345-ben I. Lajos király megerősítette polgárai vámmentességét. Tizenkét évvel később egy írásos forrás „civitasként”, azaz a királyi városként említette, ekkor bírája, esküdt polgárokból álló tanácsa volt. A középkori városképet mindenekelőtt a területén fekvő egyházi épületek határozták meg. A Szent Márton-templomot az őslakosok emelhették, a Szent Erzsébet-templom viszont a hospesek, a német telepesek városrészén állott. Az Ágoston-rendiek Szűz Mária-kolostora évszázadokig Körmend meghatározó építményei közé tartozott. Körmenden a középkorban plébániai iskola is működött.

Körmend Zsigmond király uralkodásának idején szűnt meg királyi birtok lenni. Ekkor Ellerbach János tulajdona, majd 1412-ben Szécsi Péter kéri beíratását az oppidiumba, azaz mezővárosba, de 1430-ban már a Széchényiek bírják. 1497-ben II. Ulászló az egész ország területére vámmentességet biztosít az itt élő kereskedőknek, s ekkor már számottevő országos vásárokat is tartanak, ami jelentős kézművesréteg jelenlétét is feltételezi. E korban a város erődített hellyé, fontos központtá válik. 1514-ben a vár és a város Erdődi Bakócz Tamásé.

Mohács után

1548-ban Körmend Tarnóczy András birtokába kerül, de az Erdődyek 1565-ben visszavásárolják, s az övék is marad jó ideig. A 16. században Körmend városképe a megváltozott helyzetet tükrözve alaposan átalakult. A várost palánkkal, árokkal vették körül. A település északkeleti sarkán az előző évszázadban az Ellerbachok vagy a Szécsiek emelte várkastélyt bástyákkal, fallal és kapuval megerősítették. A város 1595-ben Kaszaházi Joó János perszonális tulajdona, akitől az Illésházi perbe keveredvén II. Rudolf király elkobozza, majd 1604-ben Batthyány Ferenc főlovászmesterének ajándékozta. A vár és a város története ettől az évtől kezdődően közel 300 évig összekapcsolódik a Batthyány család történetével. A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Jeles dátum Körmend történetében 1664. július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg (francia, horvát, német, osztrák és magyar csapatok) július 26-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.

Körmend a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét. Többször cserélt gazdát az immár palánkjától megfosztott város, miközben házait és a várát is porig felégették. Az 1716-os év fordulat a település életében. A Batthyányiak Körmendet a majorátus központjává tették, innen irányították körmendi, németújvári, kanizsai, dobrai, trautmansdorfi domíniumaikat. Ekkor kezdődik meg a vár főúri kastélyegyüttessé való bővítése, átalakítása, mely Batthyány Lajos országnádor nevéhez fűződik. A napóleoni háborúk során vonuló seregek Körmendet sem kerülték el, különféle francia ezredek szállták meg a várost. 1809-ben a Francia Birodalom legkeletibb pontja Körmend városa volt. 1848-ban különösebb hadi események nem történnek itt, csupán néhány napig tartózkodik a városban Nugend tábornok 10 000 fős seregével és 36 ágyújával.

A kiegyezést követően 1871-ben elvesztette eddigi városi rangját, de megtartotta a térségen belüli vezető szerepét, és továbbra is a járás közigazgatási központja maradt. Ebben az időben jelentős kereskedelemmel rendelkező város, az ipari fejlődése azonban elmaradt. 1872-ben megnyílt a Szombathely-Grác közötti vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül, majd 1899-ben Körmend-Németújvár és 1907-ben Körmend-Muraszombat között is megindult a vasúti forgalom.

A központ terve és megvalósult részei (KT)

20. század

Kisebb, mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épültek. Gőzfűrész, gőzmalom, ecetgyár, húsfeldolgozó, téglagyár, gazdasági gépgyár és cementgyár is működik Körmenden. A város villamosítása 1911-ben indult meg.

Az első világháborút követően Körmend természetes vonzáskörzete leszűkült, határmentivé válása a fejlődést hátráltató tényezővé vált. A két világháború közt a település fejlődése lelassult. A 2. világháborút követően, kezdetben a nyugati határövezeti elhelyezkedéséből adódóan, ez tovább folytatódott. A hetvenes évek elejétől - részben az ország gazdasági fejlődése, részben a nemzetközi feszültség enyhülése és a turizmus fellendülésének hatására - a település dinamikus fejlődésnek indult. Az előzőkben jelzett társadalmi-gazdasági változásokra érzékeny helyi- és megyei vezető szervek alkotó együttműködésével a település városi szintre történő fejlesztésének tervezési munkái megindultak. A ZALATERV tervezőcsoportja Kiss Tamás főmérnök irányításával vizsgálta meg Körmend kistérségi és települési körülményeit (adottságait, lehetőségeit és állapotát), s ezekre alapozva dolgozta ki mind a térség, mind Körmend fejlesztési és rendezési terveit. Ennek a keretében készült el Körmend várossá fejlesztési programja és a leendő városközpont rendezési terve (1973). 1978. december 31-én Körmendet várossá nyilvánították. A fejlesztési és rendezési tervek fő elképzelései (például a 8. sz út menti rekonstrukció, közlekedési és közműfejlesztések, stb.) napjainkban már megvalósultak, mások - némi korszerűsítő módosítással - a város további tervszerű fejlesztését szolgálják. 1980. augusztus 20-án került sor a 86-os főút várost elkerülő szakaszának átadására és az új Rába-híd avatására. A szalagot Cseri István közlekedési és postaügyi miniszterhelyettes vágta át. A körmendiek részéről Illés Imre városi tanácselnök vette át jelképesen az objektumokat Szabó Zoltán megyei közúti (KPM) igazgatótól, aki elmondta: a 86-os elkerülő és az új híd akkori áron 115 millió forintba került. Az új ártéri és Rába híd és tehermentesítette az egynyomon járható belvárosi Rába hidat.

Idegen elnevezései

Németül Kirment, szlovénül Kermendin, vendül Karmadén a város neve. Horvátul két neve van. A szentpéterfai horvátok Kermiennek, a horvátlövői horvátok Kirmiednek hívták.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994:
• 1994–1998: Honfi József (MSZP)
• 1998–2002:
• 2002–2006:
• 2006–2010:
• 2010–2014: Bebes István Géza (Fidesz–KDNP)
• 2014–2019:
• 2019-től:

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 1,1% németnek, 1,1% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,6%, református 4,8%, evangélikus 4,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 5,8% (24,8% nem nyilatkozott).

Képek

• 

  A megújult Szabadság tér a Mária Immaculata-szoborral

• 

  A megújult Szabadság tér keleti oldala (2012)

• 

  Körmend Batthyány kastély megújult lovardája

• 

  Felsőberkifalu harangtornya

• 

  Malomúti-dűlő

Nevezetességei

A körmendi várkastély

• Körmendi várkastély (Batthyány–Strattmann-kastély, 17. század) - a főépületben a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
• Rk. templom, késő gótikus, 16. századi alapokon.
• Tiszti ház
• Maria Immaculata-szobor

A város főterén található dór oszlopon nyugvó földgömbön áll Szűz Mária szobra, melyet Batthyány Fülöp herceg készíttetett szülei emlékére 1822-ben. Glóriáját a város világíttatta ki dr. Batthyány-Strattmann László előtti tisztelgésül.

• Heiszig-ház

A 19. században a két különálló épület a gazdag Heiszig kereskedőcsalád és a Vas Megyei Takarékpénztár tulajdona volt. A század végén építették össze őket eklektikus stílusban.

• Evangélikus templom

A református templom tőszomszédságában, neogót stílusú templom 1888 óta a város ékessége.

• Református templom

Épült 1788-ban. Belső falát Haranghy Jenő freskói díszítik. Késő barokk stílusú tornyát 1825-ben emelték.

• A világháború áldozatainak emlékműve

A Hősök terén áll, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

• Kölcsey Utcai Általános Iskola

Korábban sörfőzde működött a telkén, a polgári iskolát 1902-ben építették. 1944-ben a Ludovika Akadémiának, majd az orosz hadikórháznak adott helyet.

• Menekülttábor

Híres körmendiek

• Itt született 1833. március 2-án Vida József jogász, tanár, költő.
• Itt született 1840. november 19-én Géber Ede orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár
• Itt született 1852. május 1-én Frim Jakab gyógypedagógus, tanító Elsőként létesített nevelő intézetet értelmi fogyatékosok számára (Rákospalota, 1875)
• Itt született 1897. március 13-án Németh Mária operaénekes
• Itt született 1914. november 7-én Görög Ilona színésznő Hont Ferenc második felesége
• Itt (Horvátnádalján) született 1923. február 22-én Móricz János, az ecuadori Cueva de los Tayos barlangrendszerben feltárt „Táltosok barlangja" felfedezője
• Itt született 1953. augusztus 7-én Patonay Imre kosárlabdaedző
• Itt született 1955. október 11-én Gyurácz Ferenc kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvkiadó
• Itt született 1955-ben Novák Éva költő, író
• Itt született 1956. június 8-án Besenyei Péter műrepülő világbajnok.
• Itt született 1965. június 25-én Bognár Zoltán válogatott labdarúgó, hátvéd, középpályás
• Itt született 1972. december 20-án Kálmán László 78-szoros válogatott kosárlabda-játékos, edző
• Itt született 1972. február 11-én Nagy Gábor József Attila-díjas költő, író, irodalomtörténész
• Itt született 1972. január 29-én Rogán Antal magyar politikus (FIDESZ), közgazdász, volt országgyűlési képviselő, miniszteri rangban a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, a miniszterelnök kabinetfőnöke
• Itt született 1979. július 25-én Mihály Péter színész
• Itt született 1990. december 8-án Szép Dániel színész

• A kastélyegyüttes egyik épületében rendezte be szemkórházát a boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László.
• Itt született Wagner Emil (Diaz), a Wellhello énekese.
• Innen indult a Soulwave zenekar. Tagjai közül hárman a mai napig Körmenden élnek.

Sport

Körmend Kosárlabda Club Kft.

A kosárlabdacsapat jelenlegi támogatója az Egis Körmend. 1962-ben alakult a klub és háromszoros bajnoki (1987, 1996, 2003) és hétszeres kupagyőzelemmel (1990, 1993–1995, 1997, 1998, 2016) büszkélkedhet.

További sportegyesületek

• Körmendi DMTE női kézilabda
• Kosárlabda Körmend
• Körmendi kézilabda utánpótlás honlapja
• A körmendi foci honlapja
• Szarvas Csárda Lovas SE

Testvérvárosai

• Heinävesi, Finnország

• Fölöstöm (Fürstenfeld), Ausztria

• Muraszombat (Murska Sobota) Szlovénia

Körmendi oldalak

• a Vas Népe napilap körmendi hírei
• Körmendi Bóbita Bábcsoport
• Körmendi Kolping Család
• Dr. Batthyányné Coreth Mária Óvoda
• Hegyaljai Szarvas Csárda
• Körmendi Fúvószenekar
• 9900.hu – Hírek Körmend és környékéről
• Egis Körmend kosárlabda csapata
• Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum
• Körmend - 24cities.eu, Kompetenzzentrum Steirisches Thermenland-Oststeiermark

Források

• Enciklopédia Britannica Hungarica CD vers. 2005.
• Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2
• Körmend Város általános rendezési terve (1973) Vas-m. Levéltár
• Körmend városközpont rendezési terve 1973) Vas-m. Levéltár
• Kiss Tamás: tervezői archivum (KT_Archiv VeML alatt, jelenleg zárolt) Veszprém Megyei Levéltár

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Körmend témájú médiaállományokat.

• Térkép Kalauz – Körmend
• Légi felvételek Körmendről
• Körmend anno - képgaléria