Göncruszka

	Göncruszka
	; Göncruszka címere
	; Göncruszka címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Gönci
Jogállás	község
Polgármester	Urbán József
Irányítószám	3894
Körzethívószám	46
	Népesség
Teljes népesség	643 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	39,96 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Göncruszka Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 21° 14′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 44″, k. h. 21° 14′ 21″
	Göncruszka Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Göncruszka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Göncruszka témájú médiaállományokat.

Göncruszka település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban. Göncruszka az államalapítás óta Abaúj megye települése, melynek eredeti székhelye Kassa, ami csupán 30 km-re van.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található. A legközelebbi város: Gönc (4 km), környező települések: Hejce (7 km) és Vilmány (4 km).

Keletről a Eperjes-Tokaji-hegység övezi, az Abaúji-Hegyalja kistáj része. Ennek kiemelkedő csúcsai, a Borsó-hegy (733 m) és a Gergely-hegy (783 m), ezek uralkodnak a táj felett, növelvén annak szépségét. Lábai előtt terül el a széles völgy kitűnő termőföldjével. Éghajlata száraz, hűvös.

Nyugati oldalán a Hernád határolja. A Magas-Tátrára nyitott völgyön északról a „kurucok szele” gyakran süvít át a községen. Északon Gönccel, délkeleten Hejcével, dél felől Vilmánnyal, nyugatról Hernádvécsével és Hernádszurdokkal határos, az utóbbi két település a Hernád túlsó oldalán találhatók.

A Hernád-völgy hosszú, árokszerű medence, helyenként kb. 8 km széles és 190 km hosszú. A folyó több forrásból ered, néhol sziklahasadékon át éri el Igló lapályát. Beleömlik a Gölnic, Kassától délre a Tarca, az Ósva és a Miszlóka-patak. Ónod közelében éri el a Sajót, majd Tiszaújvárosnál együtt folyik be vizük a Tiszába. A község határa a folyótól a hegy lábáig terjed, kitűnő a termőföldje; ha áradás van, akkor a hegyoldal adja a termést, ha pedig szárazság uralkodik, a folyó tárolja a nedvességet.

A Hernád túlsó jobb partján a 3-as főút és a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal húzódik. A folyó bal oldalán, a falu keleti szélén fut a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal. Az országút pedig átszeli a települést. Ez jelenleg a Fő utca.

Az ősi fő útvonal a hegy lábánál vezetett, az úgynevezett Klastrom-kert alatt, a Savós-kút közelében a boldogkői vár és Gönc között, amely összekötötte valamikor a Balkánt Lengyelországgal. Ez volt a levantei kereskedelmi útvonal a Balti vidék és Dél-Európa között. Sok gyümölcsöt és bort szállítottak itt. Gazdaságilag részben előnyére volt a vidéknek, komoly hátrányt az jelentett, hogy katonai útvonal is volt, a harcok idején a lakosság sokat szenvedett. Erdőkbe, mocsarakba, alagutakba rejtőztek az ellenség elől.

VizeiSzerkesztés

Göncruszkán két patak folyik keresztül. Az egyik, a Ruszka-patak a felső szőlőhegy aljából, a Virhócz-kútból, a felső urasági táblán, a falun keresztül folyik és a Peretkába ömlik. 1970-ben szabályozták a patakot a nagy esőzések folytán való kiöntései miatt. A másik patak a Gönc határából jön; ez működtette hajdan a református templom melletti malmot. Bő vize áradáskor a falu északi részét sokszor elborította, emiatt is húzódott a lakosság a 18.-19. században délkeletre, a magasabb részekre. Az ősi templom ezért áll jelenleg a falu északi végén. Ennek a pataknak több neve is van: Gönci-patak, Peretka, Ósva-patak, de a régiek Hedrik-pataknak nevezték a falu mellett húzódó szakaszát. Hedrik nevű volt II. Géza király nádora, és az ő idejében épült az ősi műemlék-templom. Elképzelhető, hogy Hedrik nádornak itt is volt egy szálláshelye, amely a tatárjárás idején elpusztult. Innen maradt fent ez a név.

Pesty Frigyes gyűjtése alapján tudjuk, hogy 1865-ben még „létezett határunkban egy hideg tó… Teteje meleg, mert meleg forrása is van. Sok hal van benne, télen sem fagyott be. A Lázi réten és Görbe-tavat is találunk, ami sokszor kiszáradt, mint ahogy a Kerektó is.” Ezek a vizek a Hernád szabályozása következtében megszűntek.

TörténeteSzerkesztés

Göncruszka (Ruszka, Uruszka) Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1220-ban említette Vruzca, majd 1221-ben Rvzka néven.

Ruszka a vizsolyi ispánsághoz tartozó 10 királynéi német telepesfalu egyike volt, lakói 1220-ban elűzték két falunagyukat. Az idevaló Seraphin és Ethened, akik a Ruszkaiak ősei, már 1221-ben birtokosok voltak a településen.

1317-ben ebből a Ruszkából elégítették ki Seraphil özvegyét hitbére és jegyajándéka, és leányait leánynegyedük felől. Ekkor már papját is említették.

1332-ben Izsép a ruszkaiak közül az egész Ruszkát magáénak vallotta. A pápai tizedjegyzék adatai szerint ekkor papja 18 garas, 1333-ban 16 garas pápai tizedet fizetett.

1700-tól hívják Göncruszkának.

1977-ben Gönchöz csatolták, majd húsz évvel később ismét különvált.