Főmenü megnyitása

Tolnai Simon

nyomda-, lapvállalat tulajdonos és könyvkiadó

Tolnai Simon, 1897-ig Friedmann Samu[2][3] (Nagyvárad, 1867. március 28.mauthauseni koncentrációs tábor, 1944. október 2.) nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, valamint könyvkiadó.

Tolnai Simon
Született 1867. március 28.[1]
Nagyvárad
Elhunyt 1944. október 2. (77 évesen)
mauthauseni koncentrációs tábor
Foglalkozása
  • nyomdász
  • kiadó

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Friedmann Jakab és Rusz Katalin (?-1884) voltak. Típusa a self-made-mannek, aki a legalacsonyabb sorból küzdötte fel magát az egyik legnagyobb magyar kiadóvállalat tulajdonosává. Nyolc éves korától önálló volt. Karrierjét azzal kezdte, hogy a kávéházakban összevásárolta az elhasznált újságokat és azokat eladta. 1897-ben Friedmann családi nevét Tolnaira változtatta.[4] 1901-ben megindította a Tolnai Világlapja című képes hetilapot,[5] mely a legszélesebb körű közönség igényeihez alkalmazkodva hatalmas népszerűségre tett szert, a legelterjedtebb folyóiratnak számított. 1898-ban a rövid életű Bűvészet és spiritizmust indította útnak. 1912-ben létesítette a Tolnai Nyomda- és Könyvkiadó Vállalatot. Szerkesztette az 1927-ben indult Délibáb hetilapot. Kiadásában jelent meg a Bazár c. divatlap. Vállalata hatalmas újságpalotájával és modern felszerelésével amerikai méretű és tempójú üzem volt. A kiadót és a nyomdát 1941-től a kormány átadta a Magyar Népművelők Társaságának. Magyarország német megszállása után a Gestapo deportálta.

Világtörténelmi, művelődéstörténeti, szépirodalmi és tudományos munkákat, lexikonokat, színházi hetilapokat és divatlapokat adott ki.

MűveiSzerkesztés

  • A bűvészet könyve I.–II. (1898)
  • A leleplezett spiritizmus. Willmann [et al.] nyomán; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1917 (Világkönyvtár. 5. évf., 70.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM72914, Tolnai Simon, 2017. november 17.
  2. A Belügyminisztérium 1897. évi 92175. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
  3. Gyulai Hírlap
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 92175/1897. Forrás: MNL-OL 30807. mikrofilm 1122. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 8. oldal 2. sor.
  5. Tolnai Világlapja | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. február 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
  • Magyar mágia. Töredékek a magyar bűvészet történetéből. Vál., szerk. és összeáll. Kelle Botond. Bp., Játékszerek Anno... Kiállítóterem, 2000.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Szita Szabolcs: Utak a pokolból. Magyar deportáltak az annektált Ausztriában 1944-1945. [Bp.], Metalon Manager Iroda Kft., 1991.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.