Főmenü megnyitása

Hincz Gyula

magyar festő, grafikus és iparművész

Hincz Gyula (Budapest, 1904. május 17.Budapest, 1986. január 26.) magyar festő, grafikus és iparművész.

Hincz Gyula
Született1904. április 17.
Budapest
Meghalt1986. január 26. (81 évesen)
Budapest
Mestere(i) Rudnay Gyula
Vaszary János
A Wikimédia Commons tartalmaz Hincz Gyula témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1922–1929 között Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányi úton járt 1926-ban Párizsban, ahol Paul Gauguin, s Pablo Picasso műveit tanulmányozta, s megismerte André Breton Szürrealizmus kiáltvány c. manifesztumát.

1928-as berlini tanulmányútján kapcsolatba került a Der Sturm körül csoportosuló expresszionista képzőművészekkel, de a Der Sturm valamennyi modern művészeti irányzat (kubizmus, konstruktivizmus, futurizmus, dadaizmus) gyűjtőmedencéje volt. Hincz ismeretséget kötött a Der Sturm főszerkesztőjével, Herwarth Waldennel, aki a következő évben, Moholy-Nagy Lászlóval közösen kiállította műveit a Sturm Galériában.

Itthon Kernstok Károly, Galimberti Sándor és Kmetty János festészete állt hozzá közel, 1928-ban az UME, 1929-ben a KUT tagja lett, velük állított ki a Tamás Galériában és az Ernst Múzeumban. Az 1940-es évek elején komor balatoni tájképeket festett, de 1943-ban Erdélybe utazott, az ottani táj és folklór hatása alatt művészete újra derűsre változott.

1946–1949 között az Iparművészeti Főiskola tanára, majd 1958–1963 között igazgatója volt. 1950–1963 között tanított a Képzőművészeti Főiskolán is. Nemcsak festményeket és rézkarcokat, hanem könyvillusztrációkat, szobrokat, murális alkotásokat, köztük üvegmozaikot, kerámiát, gobelint is készített. A Képzőművészeti Főiskolán számos jeles tanítvány került ki keze alól, köztük Meggyes László festőművész, Gácsi Mihály grafikusművész, Kass János grafikus- és szobrászművész, Reich Károly grafikusművész, Gyémánt László festőművész.

MűvészeteSzerkesztés

Egész életművére jellemző volt a nyitottság új és új művészeti irányzatok befogadására, kipróbálására, de az alapvető optimizmus, a tiszta színek használata, a szépség megragadására, a dekorativitásra való törekvés mindig állandó maradt, talán ezért lett újra kedvelt az ő művészete a 2000-es években is. A legelvontabb témák ábrázolása sem jelentett számára gondot (lásd „tudomány”, „művészet” Budapesti Corvinus Egyetem dísztermének 16 táblás üvegmozaikja). Nem öregedett bele egyetlen sajátos stílusba, egész életében megőrizte megújulásra való képességét, nemcsak a fejlett világnak tekintett régióra figyelt, megragadta őt az ázsiai országok kalligrafikus művészete és a dél-amerikai festők (Diego Rivera, Frida Kahlo) folklórra építkező színes világa. Műveinek gyakran az ő felesége volt a modellje, felesége 1983-ban bekövetkezett halála után alkotói tevékenysége abbamaradt, három év múlva őt is elragadta a halál.

HagyatékaSzerkesztés

Hincz Gyula 1980-ban felajánlott 107 alkotást Vác városának. A kollekció sorsáról folyó tárgyalások során megállapodás született, hogy a város a felajánlott művekből állandó kiállítást létesít, és a gyűjtemény kezelését a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságára (PMMI) bízza. 1986-ban bekövetkezett halála után az örökösök – elsősorban unokaöccse, Hincz Jenő – jóvoltából a kollekció további több száz alkotással bővült, s így ma már mintegy 1700 festményt, egyedi és sokszorosított grafikát, valamint kisplasztikát tartalmaz. A hagyatéki anyagól rendezett kiállítás 1983 és 2006 között a Vak Bottyán (ma Tragor Ignác Múzeum[1]] fenntartásában volt megtekinthető a korábbi váci könyvtár épületéből átalakított Lőwy Sándor (ma Káptalan utcai) múzeum épületben. A gyűjteményt 2009-ben a Váci Értéktár vette át és gondozta 2013-ig. 2013 és 2016 között a váci Madách Imre Művelődési Központ által fenntartott Pannónia Ház Közérdekű Muzeális Kiállítóhely kezelte, majd 2016-ban visszakerült a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményébe.

KiállításokSzerkesztés

Egyéni kiállítások (válogatás)Szerkesztés

  • 1929 Galerie der Sturm, Berlin
  • 1929 Tamás Galéria, Budapest (Mattis Teutsch Jánossal és Mészáros Lászlóval)
  • 1938 Ernst Múzeum, Budapest
  • 1943 Tamás Galéria, Budapest
  • 1964 Dürer Terem, Budapest
  • 1968 Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest[2]
  • 1968 Galerie de Saxe, Párizs
  • 1971 Csók Galéria, Budapest (Farkas Aladár szobrászművésszel)[3]
  • 1971 Budapesti Történeti Múzeum, Budapest Somogyi Józseffel
  • 1976 Csontváry Terem, Pécs ; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1980 Vigadó Galéria[4] Budapest
  • 1981 Görög templom, Vác[4]
  • 1983 Újpesti Mini Galéria, Budapest[4]
  • 1983 Hincz Gyula Állandó Kiállítás, Vác
  • 2005 Merítés a KUT-ból IX. : Hincz Gyula emlékkiállítás, Haas Galéria, Budapest[5]
  • 2006 Egykor és ma : Adorján Attila és Hincz Gyula kiállítása, Görög Templom Kiállítóhely (Tragor Ignác Múzeum), Vác
  • 2007 Hincz Gyula művei a két világháború között : válogatás köz- és magángyűjteményekből, Városi Művészeti Múzeum Képtára - Esterházy-palota, Győr
  • 2009 Hincz Gyula 36 képét bemutató kiállítás, 20'21 Galéria, Budapest[6]
  • 2010 Hincz Gyula elfeledett grafikái, Váci Értéktár[7]
  • 2011 Bóbitától a Bibliáig - Hincz Gyula könyvillusztrációi, Váci Értéktár[8]
  • 2012 Hincz Gyula: Erdély, Váci Értéktár[9] majd Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely[10]
  • 2017 Aktok - Hincz Gyula titkos múzsája, BÁV Apszisterem, Budapest[11]
  • 2017 Az ezerarcú művész - válogatás a Hincz Gyula hagyatékból, Tragor Ignác Múzeum - Pannónia Ház kiállítóhely, Vác[12]

Csoportos kiállítások (válogatás)Szerkesztés

  • 1937 CLXVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1950-1952, 1954, 1955, 1962, 1965 Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1956 Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1960 XXIX. velencei biennále, Velence
  • 1964 Kortárs magyar művészet, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz
  • 1965 Grafikai és kisplasztikai kiállítás, Prága ; Berlin ; Helsinki ; Belgrád
  • 1967 XX. századi magyar művészet, Royal Institute Gallery, London
  • 1968 Kortárs magyar művészet, Folkwang-Museum, Essen
  • 1969 Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest ; Kunstforening, Oslo ; Bergen
  • 1969 I. Nemzetközi festészeti fesztivál, Cagnes-sur-Mer, Franciaország
  • 1969 Magyar grafika, Sonnenhalle, Kiel ; Archiginnasio, Bologna
  • 1970 XXXV. velencei biennále, Velence
  • 1977 Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
  • 1983 A magyar grafika külföldön : Németország 1919-1933, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ; Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest[4]
  • 2009 Három generáció mestergrafikusai, Koller Galéria, Budapest[13]

MűveibőlSzerkesztés

  • Pietà (1925; hidegtű, papír, 293 x 353 mm) Magyar Nemzeti Galéria (MNG), Budapest
  • Sugarak (1925; rézkarc, papír, 297 x 355 mm) MNG
  • Nő a kertben (1930-as évek; olaj, vászon, 60 x 60 cm), Tragor Ignác Múzeum (TIM), Vác
  • Két akt asztal mellett (1940-es évek; olaj, vászon) TIM
  • Angyali üdvözlet (1941; olaj, fa, 202 x 250 cm) MNG
  • Siratás (1945; olaj, vászon, 125 x 80 cm) TIM
  • Május 1. (1950 körül)
  • Olvasztár (1950 körül; olaj, vászon, 135 x 100 cm) TIM
  • Béke-ciklus (1950-1958)
  • A Fészek Klub gobelinjei: Népek barátsága és a Martinász (1956-59)
  • A Debreceni Agrártudományi Egyetem gobelinje (1967)
  • A Corvinus Egyetem dísztermének üvegmozaikja (1970)
  • Akt (1970-es évek; Olaj, vászon, 120 x 150 cm) TIM
  • Mozaik (1973), Gödöllői Agrártudományegyetem
  • A SOTE nagy üvegablaka (1973)

Illusztrált könyvköteteibőlSzerkesztés

  • Márai Sándor: Kaland : színmű három felvonásban. Budapest : Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, 1940.[14]
  • Herczeg Ferenc: Sziriusz : elbeszélés. Budapest : Új Idők, 1943.
  • Karinthy Frigyes: Martinovics : versek. Budapest : Új Idők Irodalmi Intézet, 1947
  • Anatole France: Les contes de Jaques Tournebroche Jaques Tournebroche, vagyis Nyársforgató Jakab meséi. Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1948.[15]
  • Heltai Jenő: Öt mesejáték. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1955.
  • Krúdy Gyula: Valakit elvisz az ördög - és más kisregények. Debrecen : Alföldi Magvető, 1956.
  • Mao Tse-tung: Le poesie. Milano - Roma : Ed. Avanti, 1959.
  • József Attila összes versei. Budapest : Szépirodalmi Kiadó, 1962.
  • Anatole France: (L'île des Pingouins) Pingvinek szigete. Budapest : Magvető Könyvkiadó, 1956.
  • Lev Tolsztoj: Polikuska: Hincz Gyula rajzaival. (elbeszélés, fordította Szőllősy Klára) Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1968. (Képes Regénytár sorozat)
  • Heltai Jenő: A néma levente. Budapest : Szépirodalmi Kiadó, 1968.
  • Attila József / [Ausw. Stephan Hermlin] ; [übertr. von Franz Fühmann et al.] ; [ill. Gyula Hincz] Berlin : Neues Leben, 1975. (Poesiealbum 90.)
  • Voltaire: Candide, Gyergyai Albert fordításában. Magyar Helikon 1966

Díjak, elismerésekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Bauer Jenő: Hincz Gyula, Budapest, Képzőművészeti Alap, 1975.
  • Losonci Miklós: Hincz Gyula állandó gyűjteménye. Vác, 1983.
  • Losonci Miklós: Hincz Gyula életműve, Szentendre, PMMI, 1989.
  • Haas János, Iványi Bianca, Kopócsy Anna, Zsákovics Ferenc: Merítés a KUT-ból IX. Hincz Gyula festőművész emlékkiállítása. Budapest, 2005.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tragor Ignác Múzeum. muzeumvac.hu. (Hozzáférés: 2018. január 22.)
  2. Könyvillusztrációk bemutatása.
  3. Harcolnak az életért: Vietnam : Farkas Aladár szobrászművész, Hincz Gyula festőművész kiállítása. 1971. 8 p. ill.
  4. a b c d Katalógussal.
  5. Művek (vál.) Hincz Gyula (1904-1986) festőművész emlékkiállítása : Haas Galéria, Budapest, 2005. október 15-étől november 19-éig / [... vál., rend. és a katalógus szerkesztésében közrem. Haas János et al.] Budapest : Haas Galéria, 2005. 12 p. : ill., főként színes
  6. A kiállítást megnyitotta egykori tanítványa Gyémánt László festőművész.
  7. Hincz Gyula elfeledett grafikái. ertektar.vac.hu. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  8. Bóbitától a Bibliáig - Hincz Gyula könyvillusztrációi. ertektar.vac.hu. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  9. HINCZ GYULA: ERDÉLY. ertektar.vac.hu. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  10. Hincz Gyula: ERDÉLY. www.hrmuzeum.ro. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  11. Aktok – Hincz Gyula titkos múzsája - BÁV. bav.hu. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  12. Dunaweb: http://muzeumvac.hu/programok_idoszaki/98/Az-ezerarcu-muvesz-8211-valogatas-a-Hincz-Gyula-hagyatekbol.html. muzeumvac.hu. (Hozzáférés: 2018. január 11.)
  13. A következő művészek alkotásai szerepeltek: Artner Margit, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Hincz Gyula, Kass János, Orosz István (sz. 1951), Reich Károly, Szabó Vladimir, Szalay Lajos, Takáts Márton.
  14. Második kiadás: 1941.
  15. További kiadások: 1958, 1970.

ForrásokSzerkesztés

  • Kortárs magyar művészeti lexikon. Szerk. Fitz Péter. 2. köt. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2000. Hincz Gyula festő, grafikus lásd 129-130. p. ISBN 963 8477 458
  • Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Szerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Hincz Gyula festő, grafikus, iparművész lásd 146-147. p. ISBN 963-8477-66-0

További információkSzerkesztés