Ernst Múzeum

kortárs magyar művészeti múzeum, ma: Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Az Ernst Múzeum egy kortárs magyar művészeti múzeum volt Budapesten. Kezdetben Ernst Lajos magánmúzeuma volt, amit 1912 májusában alapított, később a Műcsarnok egyik fiókintézménye volt. 2013-ban megszűnt. Helyiségeiben a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ kapott helyet.

Ernst Múzeum
A bejárat
A bejárat
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
Magyarország
Cím 1065 Budapest, Nagymező utca 8.
Alapítva 1912
Tervező Fodor Gyula
Elhelyezkedése
Ernst Múzeum (Budapest VI. kerülete)
Ernst Múzeum
Ernst Múzeum
Pozíció Budapest VI. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 08″, k. h. 19° 03′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 08″, k. h. 19° 03′ 42″
Az Ernst Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Múzeum témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A tulajdonos életébenSzerkesztés

 
A múzeum épülete, ami egyben lakóház is

Ernst Lajos gazdag zsidó kereskedő családban született, de nem folytatta apja foglalkozását, a hagyományos nagykereskedelmet, hanem műgyűjtésre és a modern művészek pártfogására szánta el magát. Már 15 éves korában elkezdte gyűjteni a magyar vonatkozású képeket és tárgyakat. 1912-re már olyan mennyiségű történeti és művészettörténeti anyagot halmozott fel, amelynek alapján 1912-ben megnyitotta magánmúzeumát, az Ernst Múzeumot.

A múzeum épülete Budapesten, a Nagymező utca 8. sz. alatt van, Fodor Gyula tervezte.

Az épületben a magyar szecesszió két kiváló művészének alkotásait is megtekinthetjük, az előcsarnokot Lechner Ödön, a színes üvegablakokat Rippl-Rónai József tervezte, és Róth Manó kivitelezte.

A kortárs művészetben Ernst Lajos és múzeuma jelentős szerepet töltött be, a magyar múlt emlékeinek bemutatása mellett számos modern magyar képzőművész mutatkozhatott be az Ernst Múzeumban kollektív vagy gyűjteményes kiállítás keretében. Ernst Lajos soha nem tudott lemondani arról, hogy a magyar múlt emlékein kívül saját korának kulturális alkotásait is értékelje.

Magyar művészeti és történeti gyűjteményét közkinccsé tette, továbbá folyamatosan kiállításokat rendezett. Az Ernst Múzeum kiállításai a Műcsarnok első válsága révén hamarosan fontos szerephez jutottak, a modern képzőművészet alkotásainak megismertetése miatt. Nevezetesek voltak a múzeum emlékkiállításai is (például Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula).

Ernst Lajos 1917-től kezdődően színvonalas aukciókat is szervezett Lázár Béla közreműködésével. Művészi színvonaluk által kiemelkedő Holitscher, Kilényi, báró Vay (1917), gróf Teleki Sámuel (1926), Rákosi Jenő hagyatéka (1929), a gróf Erdődy-féle Rákóczi-kincs (1930), a Nemes Marcell és báró Kohner-féle gyűjtemények (193233) aukciói. Műkincsvásárló szenvedélyére ráment a vagyona: házai, ingatlanjai, ékszerei, bankbetétei. 1937-ig kb. kétmillió pengőt költött a múzeumra, a gyűjteményének minden darabjához ragaszkodott, egyetlen darabot sem akart eladni és inkább átadta volna azt az államnak. Az átadás elhúzódott, Ernst tetemes adósságot halmozott fel, végül a Dunába vetette magát. Az aukciókat a tulajdonos halála után, 1939-től Almásy Dénesné Teleki Éva, az Ernst Múzeum vezetője rendezte.

 
Pólya Tibor karikatúrája Ernst Lajosról

A tulajdonos halála utánSzerkesztés

Ernst Lajos 1937-ben történt öngyilkosságát követően a páratlanul gazdag és szakmailag feldolgozott gyűjteményt 1939-ben elárverezték. Az anyag javát a hazai múzeumok vették meg. A második világháború után, 1950-ben, Ernst egykori múzeuma, a Műcsarnok – Kiállítási Intézményekhez csatolva időszaki kortárs művészeti kiállításoknak adott otthont.

A nagy kiállítási múlttal rendelkező Ernst Múzeum 2000-ben, a millenniumi évben a szintén nagy múltú Dorottya Galériával egy intézménnyé válva újjászerveződött. Az intézményt közhasznú társaságként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma hozta létre.

Az Ernst Múzeum célja, hogy nemcsak nevében, hanem hagyományaiban is megőrizze az alapító Ernst Lajos emlékét. Azokra a funkciókra, amelyet Ernst Lajos szánt az ő múzeumának, ma is szükség van. Amennyiben a XXI. században sok más múzeum is betölti az Ernst Múzeum funkcióját, akkor is elmondhatjuk, hogy az Ernst Múzeum a XX. században sajátosan kiemelkedő szerepet töltött be a magyar nemzeti kultúra és a kortárs magyar művészetek ápolásában.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Az Ernst Múzeum oldala
  • Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum
  • Lázár Béla: Az Ernst-Múzeum első tíz éve. 1912–1922; Ernst-Múzeum, Bp., 1922
  • Az Ernst-Múzeum fennállásának XX. évfordulója alkalmából Ernst Lajos és Dr. Lázár Béla tiszteletére rendezett jubiláris kiállítás; rend. Fényes Adolf, Csók István et al.; Ernst-Múzeum, Bp., 1932
  • Egy gyűjtő és gyűjteménye. Ernst Lajos és az Ernst Múzeum. Ernst Múzeum, Budapest, 2002. március 17–április 28.; szerk. Róka Enikő; Ernst Múzeum, Bp., 2002
  • Róka Enikő: Nacionalizmus és modernizmus. Ernst Lajos gyűjteménye és az Ernst Múzeum; L'Harmattan–MNG, Bp., 2013 (Határesetek)