Cifrai kápolna

nagyszénási kápolna romjai

A nagyszénási Sárkányölő Szent György-kápolna, közismert nevén cifrai kápolna, egy római katolikus kápolna volt a község külterületének északi részén, Cifra majorban. Napjainkban már csak a romjai tekinthetőek meg.

Sárkányölő Szent György-kápolna
Cifrai kápolna
A kápolna maradványai
A kápolna maradványai
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Nagyváradi
Védőszent Szent György
Lelkész Toldy Péter (18901899)
Somogyi Alajos (18991902)
Építési adatok
Építése 1890-es évek vége
Bezárása 1942.
Stílus neoklasszicista
Tervezője Rudolf Kolbe
Építtetője gr. Károlyi Gyula
Felszentelés 1890. január 2.
Alapadatok
Befogadóképesség kb. 20 fő
Elérhetőség
Település Nagyszénás
Hely Nagyszénás, Cifra major
magyar Magyarország
Elhelyezkedése
Sárkányölő Szent György-kápolna (Békés megye)
Sárkányölő Szent György-kápolna
Sárkányölő Szent György-kápolna
Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 46° 42′ 36″, k. h. 20° 38′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 36″, k. h. 20° 38′ 24″
A Sárkányölő Szent György-kápolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkányölő Szent György-kápolna témájú médiaállományokat.
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
A kápolnáról készült fotó
A megmentett oltár a helyi Nagyboldogasszony templomban

ElőzményekSzerkesztés

Maga a kápolna 1889-ben létesült a majorbeli Károlyi-kastély északnyugati oldalán. Két bejárata volt: egy kívülről, a cselédeknek, egy belülről, a grófi családnak. Alapítója gróf Károlyi Gyula volt, aki apja, Károlyi György emlékére rendelt egy Szent György-oltárképet. A kápolna létesítésére Schlauch Lőrinc nagyváradi püspöktől kapott engedélyt. Felszentelésére 1890. január 2.-án került sor, első plébánosa Toldy Péter, ferences-rendi szerzetes lett.

Később, nem tudni milyen okból, de Gyula gróf nekilátott egy különálló kápolna építésébe. Erről azonban semmilyen feljegyzés nem készült.

TörténeteSzerkesztés

 
A kápolnarom egy feliratos köve

A különálló kápolna építési ideje nem ismert. Annyi bizonyos, hogy építésze Rudolf Kolbe, német származású mérnök volt. Neoklasszicista stílusú, nyolcszög alaprajzú épület volt, tetején bronzkupolával, melyet napos időben a szarvasi templom tornyából is látni lehetett.

A kápolna környezetét gondosan alakították ki: a hozzá vezető ösvényt orgonabokrok szegélyezték, bejáratával szemben fenyőket ültettek. A kápolna hátsó (keleti) oldalán két szobrot is felállítottak: Szűz Máriáét és Assisi Szent Ferencét.

A kápolna belső tere egyszerű volt. Nyolc pad volt található benne: hat középen, kettő pedig szélen, ezekből az egyik körbe volt véve korláttal. Utóbbi volt a grófi család ülőhelye. Az oltár mellett volt a sekrestye, ami egyben gyóntatófülkeként is szolgált.

1908-ban költözött ki a katolikus gyülekezet Cifra majorból. Bent a faluban béreltek házat, majd csak 1925-ben kezdődtek el a ma is látható templom építkezési munkálatai. A kápolna az enyészeté lett, bútorait még megmentették, a katolikus templomba kerültek. A kápolnát végül 1942-ben bontották le, de romjai (néhány falmaradvány) mai napig megtekinthetőek a Cifrai-erdő maradványában.

LelkészeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Nagyszénás története
  • Gyenge Antal: Cifra–Malmos–Rokkantföldek. Nagyszénás, 2016. (Mozaikok a szülőföldről sorozat 8.)