Cifrai kápolna

A nagyszénási Sárkányölő Szent György-kápolna, közismert nevén cifrai kápolna, egy római katolikus kápolna volt a község külterületének északi részén, Cifra majorban. Napjainkban már csak a romjai tekinthetőek meg.

Cifrai kápolna
Sárkányölő Szent György-kápolna
A kápolna maradványai
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Egyházmegye	Nagyváradi
Védőszent	Szent György
Lelkész	Toldy Péter (1890–1899) Somogyi Alajos (1899–1902) Derzsi Ádám (1902–1908)
Építési adatok
Építése	1890-es évek vége
Bezárása	1942.
Stílus	neoklasszicista
Tervezője	Rudolf Kolbe
Építtetője	gr. Károlyi Gyula
Felszentelés	1890. január 2.
Alapadatok
Befogadóképesség	kb. 20 fő
Elérhetőség
Település	Nagyszénás
Hely	Nagyszénás, Cifra major Magyarország
Elhelyezkedése
Cifrai kápolna Pozíció Nagyszénás környéke térképén
é. sz. 46° 43′ 06″, k. h. 20° 38′ 30″46.7184, 20.6416
A Cifrai kápolna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cifrai kápolna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem található szabad kép.(?)
	A kápolnáról készült fotó

A megmentett oltár a helyi Nagyboldogasszony templomban

Előzmények

Maga a kápolna 1889-ben létesült a majorbeli Károlyi-kastély északnyugati oldalán. Két bejárata volt: egy kívülről, a cselédeknek, egy belülről, a grófi családnak. Alapítója gróf Károlyi Gyula volt, aki apja, Károlyi György emlékére rendelt egy Szent György-oltárképet. A kápolna létesítésére Schlauch Lőrinc nagyváradi püspöktől kapott engedélyt. Felszentelésére 1890. január 2.-án került sor, első plébánosa Toldy Péter, ferences-rendi szerzetes lett.

Később, nem tudni milyen okból, de Gyula gróf nekilátott egy különálló kápolna építésébe. Erről azonban semmilyen feljegyzés nem készült.

Története

A kápolnarom egy feliratos köve

A különálló kápolna építési ideje nem ismert. Annyi bizonyos, hogy építésze Rudolf Kolbe, német származású mérnök volt. Neoklasszicista stílusú, nyolcszög alaprajzú épület volt, tetején bronzkupolával, melyet napos időben a szarvasi templom tornyából is látni lehetett.

A kápolna környezetét gondosan alakították ki: a hozzá vezető ösvényt orgonabokrok szegélyezték, bejáratával szemben fenyőket ültettek. A kápolna hátsó (keleti) oldalán két szobrot is felállítottak: Szűz Máriáét és Assisi Szent Ferencét.

A kápolna belső tere egyszerű volt. Nyolc pad volt található benne: hat középen, kettő pedig szélen, ezekből az egyik körbe volt véve korláttal. Utóbbi volt a grófi család ülőhelye. Az oltár mellett volt a sekrestye, ami egyben gyóntatófülkeként is szolgált.

1908-ban költözött ki a katolikus gyülekezet Cifra majorból. Bent a faluban béreltek házat, majd csak 1925-ben kezdődtek el a ma is látható templom építkezési munkálatai. A kápolna az enyészeté lett, bútorait még megmentették, a katolikus templomba kerültek. A kápolnát végül 1942-ben bontották le, de romjai (néhány falmaradvány) mai napig megtekinthetőek a Cifrai-erdő maradványában.

Lelkészei

forrás:

• Toldy Péter, ferences rendi szerzetes (1890–1899)
• Somogyi Alajos (1899–1902)
• Derzsi Ádám (1902–1922, 1908-tól már a községben szolgált)

Források

• Nagyszénás története
• Gyenge Antal: Cifra–Malmos–Rokkantföldek. Nagyszénás, 2016. (Mozaikok a szülőföldről sorozat 8.)