Kondoros
Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.
Kondoros | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Szarvasi | ||
Jogállás | Város | ||
Polgármester | Ribárszki Péter (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5553 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4763 fő (2022. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 59,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 81,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 20° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 25″, k. h. 20° 48′ 00″ | |||
Kondoros weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kondoros témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése Szerkesztés
Kondoros a 44-es főút mentén található (Szarvas és Békéscsaba között), Szarvastól 22 km-re délkeletre, Békéscsabától 22 km-re északnyugatra, Orosházától 25 km-re északkeletre. A főút nagyjából kelet-nyugati irányban halad át a település központján, észak-déli irányban pedig a Gyomaendrőd-Szentes közti 4642-es út húzódik végig rajta. A déli szomszédjában fekvő Csorvással és a 47-es főúttal a 4409-es út kapcsolja össze.
2019 októberétől jelentősen javult Kondoros közúti elérhetősége az M44-es autóút átadásával. A várost kiszolgáló le- és felhajtó csomópont a 4642-es út Kondoros-Nagyszénás közti szakaszán épült ki, nem messze a belterület déli szélétől. Az autóút folytatása jelenleg is épül Békéscsaba felé. Amíg ez a szakasz nincs átadva (várhatóan 2021-ig), addig az autóútnak létezik egy ideiglenes végcsomópontja a településtől keletre, a 44-es főúton. Az autóút átadása jelentősen tehermentesíti a település főutcáját, mivel az átmenő forgalom jelentős részének az autóút jobb alternatívát jelent.
Megközelítése Szerkesztés
A település menetrend szerinti személyszállító vonattal nem érhető el, mivel a Kisszénásról Kondorosra vezető 126-os számú (MÁV) vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel. Bezárása előtt ez a vonal volt Magyarország legkisebb utaslétszámú mellékvonala (0,7 utas/vonat),[3] amely főleg annak köszönhető, hogy a fontosabb (békéscsabai) irányba sűrű autóbusz-közlekedés volt a 44-es főúton.
Nevének eredete Szerkesztés
Feltehetőleg a Kondor vagy Kondoros nevű birtokosától épített temploma után kapta nevét.[4]
Mások a nevét a sasfélétől származtatják, melyet a magyar nép kondornak vagy kondorsasnak nevezett, s amely a szántóföldi művelések előtt nagy mennyiségben élt a terjedelmes kondorosi pusztán.[5]
A kondor, mint közszó egyébként melléknévként létezett a régi magyar nyelvben, körülbelüli jelentése „göndör, fodros”.
Története Szerkesztés
1228-ban fordul elő először a neve, s ekkor egy Mikó nevű poroszlónak (végrehajtó) volt itt a székhelye.[6]
1241-ben a falut a tatár pusztítás elsodorta. 1403-ban már Kondorosegyháza néven olvashatunk róla. Ekkor a gyulai uradalom tartozéka, de csaknem az utolsónak van felsorolva, mintha puszta lenne.[6] Az viszont biztos, hogy 1466-ban lakott hely volt, s a földesurak miatti viszály nyomán 15 idevalósi jobbágy sok kárt tett a szomszédos Kétsopronynak.[6] 1498-ban szintén 17 idevaló jobbágy vett részt gazdatisztjeik vezérlete alatt a donáttornyai erőszakoskodásban.[6]
1526-ban már a legnagyobb falvak közé tartozott a gyulai uradalomban.[6] A török összeírások 70 portát jegyeztek fel. Annyi bizonyos, hogy 1590-ben a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult.
Kondorospusztát báró Harruckern János György kapta meg adományként. 1740 körül az akkoriban fontos aradi út mentén felépült a máig nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásként. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája.
A mai település alapítása 1875-ben történt. Petőfi István kiscsákói gazdatiszt – Petőfi Sándor testvéröccse – javaslatára fogadták el a község első pecsétjét. Ő volt az önálló község első pénztárnoka. Kondoros híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európa-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kondorosi határ természeti kincsei a védett növények: bókoló zsálya, vetővirág, nyúlánk madártej, pusztai meténg, a törpe mandula. A környék igen gazdag apróvadban, de nem ritka az őz sem. A kerékpáros turizmus kedvelői örömére csillagtúra-útvonalak is indulnak Kondorosról. A betyárhagyományok ápolására teremtették meg 2001-ben a Kondorosi Betyárnapok mára országos hírűvé lett rendezvénysorozatát.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[7]
Közélete Szerkesztés
Polgármesterei Szerkesztés
- 1990–1994: Dr. Kovács Sándor (Agrárszövetség)[8]
- 1994–1998: Dr. Kondé Gábor (MSZP-SZDSZ)[9]
- 1998–1999: Dr. Kondé Gábor (MSZP)[10]
- 1999–2002: Dankó Béla (Fidesz-MDF)[11]
- 2002–2006: Dankó Béla (Fidesz-MDF-Községi Gazdakör-12 …)[12][13]
- 2006–2010: Dankó Béla (Fidesz-KDNP-Gazdakörök-VP)[14]
- 2010–2014: Dankó Béla (Fidesz-KDNP)[15]
- 2014–2019: Ribárszki Péter György (Fidesz-KDNP)[16]
- 2019-től: Ribárszki Péter (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 1999. április 25-én időközi választást kellett tartani, melynek oka egyelőre tisztázásra vár, mindenesetre az előző polgármester nem indult el rajta.[11]
Népesség Szerkesztés
A település népességének változása:
Lakosok száma | 5164 | 5057 | 4997 | 4972 | 4867 | 4763 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2020 | 2022 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 6,6% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 1,7%, evangélikus 33,2%, felekezeten kívüli 25,5% (22,7% nem nyilatkozott).[18]
Címer Szerkesztés
1995. december 21-én az ünnepi testületi ülésen bemutatták és beiktatták Kondoros új címerét. A címertervet Szereday Ilona grafikusművész készítette el. A címerre rákerült a ma is jelképként tisztelt kondorkeselyű, a csárda, továbbá a nyolc út.
Oktatás Szerkesztés
A településen egy általános iskola működik 2 különböző helyen lévő épületben. Az alsós iskolában 1-4 osztályig járnak a diákok utána 5-8 osztályt pedig a felsős iskolában járják ki.
Sport Szerkesztés
Sportolási lehetőség a település füvesített sportpályáin, salakos teniszpályán, és fedett sportcsarnokban labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabda-, röplabda-csapatok, teniszezők részére.
Labdarúgócsapatuk, a Kondorosi Testedző Egyesület a 2010-es években három alkalommal is bajnoki címet szerzett a megyei első osztályban. A klubot 1921-ben alapították, színei a zöld és a fehér.[19]
Nevezetességei Szerkesztés
- Geistcsákó major – Batthyány–Geist-kastély, kápolna, uradalmi cselédház (é. sz. 46° 43′ 10″, k. h. 20° 47′ 20″ )
- Kondorosi Csárda
- Elhanyagolt zsidó sírkert, a Hilf és a Weisz család síremlékeivel.
A környéken Szerkesztés
Közigazgatásilag Orosházához tartozik, de Kondoros és Nagyszénás között van félúton.
Híres szülöttei Szerkesztés
- Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó (1938. augusztus 16. –)
- Csernus Tibor festőművész (1927-2007. szeptember 7.) Munkácsy-díjas (1952, 1963), 1997-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
- Kepenyes Pál világhírű szobrászművész (1926. december 28. – Acapulco, 2021. február 28.)
- Laurinyecz András (Kondoros, 1927. jan. 24. – Bp., 1957. nov. 29.): egyetemi hallgató, bányász.
- Vajgel Mihály (Kondoros, 1932. november 28. – Szeged, 1961. december 13.): zenész
- Roszik Hella (1979. november 20. –) magyar színésznő, zenész
Jegyzetek Szerkesztés
- ↑ a b Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
- ↑ Magyarország állandó lakosságának száma az év első napján megyei és települési bontásban (magyar) (magyar nyelven). belügyminisztérium
- ↑ https://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/04/16/megfazott_az_ovodas_nincs_utas_a_vonatokon
- ↑ Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. kötet (1896) II. könyv. Az egyes városok községek továbbá a birtokos és nemes családok története
- ↑ Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
- ↑ a b c d e Békésvármegye története. II. kötet (1896) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 2.)
- ↑ A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
- ↑ Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ a b Kondoros települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
- ↑ Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ A hivatkozott forrás alapján legalább egy jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg.
- ↑ Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kondoros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kondoros Helységnévtár
- ↑ Kondorosi TE - magyarfutball.hu