Mendöl Tibor

(1905–1966) magyar földrajztudós, geográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 7.

Mendöl Tibor Kálmán[3] (Nagyszénás, 1905. május 5.Budapest, 1966. augusztus 21.) földrajztudós, geográfus, egyetemi tanár, MTA-tag, a földrajztudományok posztumusz doktora.

Mendöl Tibor
Lestyán-Goda János: Mendöl Tibor (Szarvas)
Lestyán-Goda János: Mendöl Tibor (Szarvas)
Életrajzi adatok
Született1905. május 5.
Nagyszénás,
Osztrák–Magyar Monarchia Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1966. augusztus 21. (61 évesen)
Budapest,
Magyarország Magyar Népköztársaság
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintföldrajztudós, geográfus
ÁllampolgárságMagyarország magyar
HázastársMolnár Piroska[1]
SzüleiMendöl Lajos
Saláth Ilona[2]
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Tudományegyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Collegium Hungaricum (Bécs)
Sorbonne Egyetem
Pályafutása
Szakterületgeográfia
Kutatási területtelepülésföldrajz
Tudományos fokozatföldrajztudományok doktora (posztumusz; 1967)
Szakintézeti tagsága Magyar Földrajzi Társaság elnöke,
az MTA tagja
Munkahelyek
Debreceni Egyetemegyetemi tanár
Budapesti Tudományegyetemegyetemi tanár
Jelentős munkáiA Kárpát-medence földrajza (1947)
Általános településföldrajz (1963)

Szakmai kitüntetések
MTA-nagydíj (1964)
Lóczy Lajos-emlékérem (1965)

Akadémiai tagságrendes (19461949)

Mendöl Tibor aláírása
Mendöl Tibor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mendöl Tibor témájú médiaállományokat.

Mendöl Tibor 1905. május 5-én látta meg a napvilágot az alföldi Nagyszénáson. Apja evangélikus lelkész volt a községben. Tanulmányait a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban kezdte majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatta mint Eötvös-collegista. 1927-ben a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetében Milleker Rezső mellett lett tanársegéd. 193035 között a Sorbonne ösztöndíjasa volt, s tanulmányútjain bejárta Európa nagy részét. Az 1930-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról úttörő kutatásokat tartalmazó, a morfológiai és a funkcionális szerkezet közötti összefüggésekre rávilágító tanulmányai. 1940-től a Budapesti Tudományegyetem emberföldrajzi tanszékének tanára, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. Ez időben ismerte fel és mutatott rá a német szakirodalomnak az alföldi városokról való téves történeti-földrajzi felfogására. A második világháború után Bulla Bélával megírta a Kárpát-medence földrajzát, majd a Szovjetunió című kötet számára a Szovjetunió földrajzát. 1946. április 11-én a Magyar Földrajzi Társaság elnökének választották, mely címet a társaság 1949-es feloszlatásáig viselt.[4] (Későbbi utóda, 1952-től Bulla Béla lett.) Emellett az időközben általános gazdaságföldrajzi tanszékké átszervezett tanszéke hallgatói részére több jegyzetet is írt. A Szovjetunió településföldrajzáról is készített tanulmányt.

61 évesen, magas vérnyomással küszködve hunyt el. Szülőfalujában emléktábla jelzi születésének helyét.

Emlékezete

szerkesztés

Az Eötvös Collegiumban nevét viseli a Mendöl Műhely, az egyetem földrajzi diákköre.[5]

Nagyszénáson emléktáblát helyeztek el szülőházán, illetve a vele szemközti parkot róla nevezték el Mendöl Tibor térnek. A kulturális központ minden év május 5-én az iskolával karöltve szervezi meg a Mendöl Tibor Földrajzi Emlékversenyt.

 
Emléktáblája szülőházának falán

Szarvason a volt gimnáziumában mellszobor őrzi emlékét.

Munkássága

szerkesztés

A közte és a szociológusok, elsősorban Erdei Ferenc között kifejlődött vita rendkívül termékenyen hatott az egykorú tudományos fejlődésre. A néprajzi kutatásban nélkülözhetetlen település-földrajzi szintézise. Munkássága évtizedek óta közvetlen hatással volt a település-néprajzi vizsgálatokra, elsősorban a mezővárosok kutatására.

Település-földrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.

  • Szarvas földrajza (Debrecen, 1928)
  • Táj és ember (Bp., 1932)
  • Az alföldi városok morfológiája (Debrecen, 1936)
  • A felvidék (Bp., 1940)
  • Die Stadt im Karpathenbecken (Bp., 1943)
  • A városföldrajz tárgyköre és feladatai (Bp., 1946)
  • A Kárpát-medence földrajza (Bulla Bélával, Bp., 1947)
  • A magyar emberföldrajz múltja, jelen állása és feladatai (Bp., 1947)
  • A Szovjetunió földrajza (Bp., 1948)
  • A szocialista településföldrajz problémái (Bp., 1954);
  • Általános településföldrajz (Bp., 1963, 1964-ben az MTA-nagydíjjal, a Magyar Földrajzi Társaság Lóczy-emlékéremmel jutalmazta)

Posztumusz kiadások

szerkesztés
  • A földrajztudomány az ókortól napjainkig (Budapest, 1999)
  • Város a Kárpát-medencében (Nagyszénás, 2000)
  1. Mendöl Tibor halálának anyakönyvi bejegyzése
  2. Koszorús Oszkár (2023): Orosházi evangélikus segédlelkészek 1898–1902. Orosházi Harangszó 30. 1. sz. 2.
  3. Mendöl Tibor felvételi kérelme (Forrás: ELTE Egyetemi Levéltár, Eötvös Collegium Levéltára)
  4. Magyar Földrajzi Társaság - Rólunk. [2023. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 24.)
  5. Mendöl Műhely