Mendöl Tibor

(1905-1966) magyar földrajztudós, geográfus

Dr. Mendöl Tibor (Nagyszénás, 1905. május 5.Budapest, 1966. augusztus 21.) földrajztudós, geográfus, egyetemi tanár, MTA-tag, a földrajztudományok posztumusz doktora.

Mendöl Tibor
Lestyán-Goda János: Mendöl Tibor (Szarvas)
Lestyán-Goda János: Mendöl Tibor (Szarvas)
Életrajzi adatok
Született1905. május 5.
Nagyszénás,
Osztrák–Magyar Monarchia Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1966. augusztus 21. (61 évesen)
Budapest,
Magyarország Magyar Népköztársaság
Sírhely Farkasréti temető
Ismeretes mint földrajztudós, geográfus
Állampolgárság Magyarország magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Tudományegyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Sorbonne Egyetem
Pályafutása
Szakterület geográfia
Kutatási terület településföldrajz
Tudományos fokozat földrajztudományok doktora (posztumusz; 1967)
Szakintézeti tagság a Magyar Földrajzi Társaság elnöke,
az MTA tagja
Munkahelyek
Debreceni Egyetem egyetemi tanár
Budapesti Tudományegyetem egyetemi tanár
Jelentős munkái

A Kárpát-medence földrajza (1947)
Általános településföldrajz (1963)


Szakmai kitüntetések
MTA-nagydíj (1964)
Lóczy Lajos-emlékérem (1965)

Akadémiai tagság rendes (19461949)

Mendöl Tibor aláírása
Mendöl Tibor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mendöl Tibor témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Mendöl Tibor 1905. május 5-én látta meg a napvilágot az alföldi Nagyszénáson. Apja evangélikus lelkész volt a községben. Tanulmányait a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban kezdte majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatta mint Eötvös-collegista. 1927-ben a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetében Milleker Rezső mellett lett tanársegéd. 193035 között a Sorbonne ösztöndíjasa volt, s tanulmányútjain bejárta Európa nagy részét. Az 1930-as évek második felétől jelentek meg a magyar városokról úttörő kutatásokat tartalmazó, a morfológiai és a funkcionális szerkezet közötti összefüggésekre rávilágító tanulmányai. 1940-től a Budapesti Tudományegyetem emberföldrajzi tanszékének tanára, a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke. Ez időben ismerte fel és mutatott rá a német szakirodalomnak az alföldi városokról való téves történeti-földrajzi felfogására. A második világháború után Bulla Bélával megírta a Kárpát-medence földrajzát, majd a Szovjetunió című kötet számára a Szovjetunió földrajzát. Emellett az időközben általános gazdaságföldrajzi tanszékké átszervezett tanszéke hallgatói részére több jegyzetet is írt. A Szovjetunió településföldrajzáról is készített tanulmányt.

61 évesen, magas vérnyomással küszködve hunyt el. Szülőfalujában emléktábla jelzi születésének helyét.

EmlékezeteSzerkesztés

Az Eötvös Collegiumban nevét viseli a Mendöl Műhely, az egyetem földrajzi diákköre.[1]

Nagyszénáson emléktáblát helyeztek el szülőházán, illetve a vele szemközti parkot róla nevezték el Mendöl Tibor térnek. A kulturális központ minden év május 5-én az iskolával karöltve szervezi meg a Mendöl Tibor Földrajzi Emlékversenyt.

 
Emléktáblája szülőházának falán

Szarvason a volt gimnáziumában mellszobor őrzi emlékét.

MunkásságaSzerkesztés

A közte és a szociológusok, elsősorban Erdei Ferenc között kifejlődött vita rendkívül termékenyen hatott az egykorú tudományos fejlődésre. A néprajzi kutatásban nélkülözhetetlen település-földrajzi szintézise. Munkássága évtizedek óta közvetlen hatással volt a település-néprajzi vizsgálatokra, elsősorban a mezővárosok kutatására.

Település-földrajzi munkásságában olyan szintetikus felfogáshoz jutott el, amelynek elméleti és módszertani alapjai e tudományág további fejlődéséhez is alapot nyújtanak.

MűveiSzerkesztés

  • Szarvas földrajza (Debrecen, 1928)
  • Táj és ember (Bp., 1932)
  • Az alföldi városok morfológiája (Debrecen, 1936)
  • A felvidék (Bp., 1940)
  • Die Stadt im Karpathenbecken (Bp., 1943)
  • A városföldrajz tárgyköre és feladatai (Bp., 1946)
  • A Kárpát-medence földrajza (Bulla Bélával, Bp., 1947)
  • A magyar emberföldrajz múltja, jelen állása és feladatai (Bp., 1947)
  • A Szovjetunió földrajza (Bp., 1948)
  • A szocialista településföldrajz problémái (Bp., 1954);
  • Általános településföldrajz (Bp., 1963, 1964-ben az MTA-nagydíjjal, a Magyar Földrajzi Társaság Lóczy-emlékéremmel jutalmazta)

Posztumusz kiadásokSzerkesztés

  • Város a Kárpát-medencében (Nagyszénás, 2000)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés