Giba Antal

Giba Antal (Békés, 1797. – Szénás, 1846. augusztus 10. után) magyar földmérő mérnök.

Giba Antal
Életrajzi adatok
Született	1797. Békés
Elhunyt	1846. augusztus 10. után (48-49 évesen) Szénás
Ismeretes mint	földmérő mérnök
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	Magyar Királyság
Élettárs	Varga Katalin
Gyermekek	Antal, Rozália, Julianna, Ferenc, László, Mária, László
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Institutum Geometricum (1824.)
Pályafutása
Szakterület	földmérés
Munkahelyek
Csanád Vármegyei Hivatal	rendszerinti földmérő
Jelentős munkái	Püspökladány árvízmentesítése
Szakmai kitüntetések
Csanád vármegye tiszteletbeli földmérője (1825.)
Giba Antal aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Giba Antal témájú médiaállományokat.

Életpályája

Az Institutum Geometricumban végezte tanulmányait. 1819-ben részt vett Pest város első szintezésében. Föld- és vízmérői diplomáját 1824-ben szerezte meg Pesten. Diplomáját Csanád vármegyében az 1824. évi közgyűlésen hirdették ki. 1819–1820 között a makói tanyaföldeket mérte fel. 1819–1825 között a csanádi püspökség makói uradalmában dolgozott. Az 1821-es makói árvíz után Makó, szentlőrinci városrészének rendezési tervét készítette el. 1824-ben a város belterületét mérte fel. 1825-ben a kataszteri összeállítást fejezte be. 1825. augusztus 23-án Csanád megye tiszteletbeli, 1825. november 25-től rendszerinti földmérője lett. 1844-ben Szegeden, Cegléden, Püspökladányban dolgozott. 1844 őszén került Nagyszénásra.

Munkássága

Nagy teherbírású, aktív mérnök volt. A makói évek után földmérői vállalkozásba fogott. Megpályázta és elnyerte Szeged teljes határa új felmérésének és főkönyve megszerkesztésének összes feladatát. Maroslelét és a földeáki rétségeket is felmérte. Cegléd városrendezését is elvállalta. Egy év alatt befejezte Hódmezővásárhely határmérését. Püspökladány árvízmentesítését először tervezte meg. Az 1840-es nagy tűzvész után az ő nevéhez fűződik Püspökladány újbóli felmérése és szabályozása. A leégett Bodó, Darányi-telep és az egész település az ő tervezése nyomán nyerte el alakját. 1031 telket mért ki, amelyek csak később épültek be teljesen. A nagy szegedi vállalkozása után a Torontál megyei csákovai birtok földmérője lett. 1836–1844 között mintegy 500 térképen volt olvasható névaláírása.

Magánélete

Magánélete rendezetlen volt, Varga Katalinnal élettársi viszonyt tartott fent. Hét gyermeke született, akik az anyjuk nevét kapták: Antal (1825-?), Rozália (1827-?), Julianna (1829-?), Ferenc (1932-?), László (1833-1834), Mária (1837) és László (1839). A születési anyakönyvben az apa neve kihúzva, és bejegyezve: „házasságon kívül, törvénytelen ágyból, fattyú”.

Épülettervei

• Lakóház (Makó, Szent János tér 40.)
• Korona Szálló (Makó)
• Makói városháza
• Szent Anna-kápolna (Makó)

Emlékezete

1986-ban, Makón emléktáblát avattak tiszteletére.

Giba Antal földmérő és városháza épületének tervezője emléktáblája Makón, Mikes Kelemen utca 39.

Források

• http://www.puspokladany.eu/phirek/phir20130612.pdf
• Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
• Tóth Ferenc: A Maros szabályozási terve 1832-ből
• Makó monográfia