Főmenü megnyitása

Kéri Kálmán

vezérezredes, politikus

Kéri Kálmán (Igló, 1901. június 25.Budapest, 1994. május 26.) vezérezredes, politikus.

Kéri Kálmán
Született 1901. június 25.
Igló
Meghalt 1994. május 26. (92 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Csatái első világháború
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéri Kálmán témájú médiaállományokat.
Emléktáblája egykori lakóhelyén (II. ker., Érmelléki utca 9.)

Tartalomjegyzék

FiatalkoraSzerkesztés

Az első világháború idején lépett be a Honvédség kötelékébe, majd szolgált IV. Károly magyar király és az I. Magyar Köztársaság alatt is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Stromfeld Aurél, a Ludovika Akadémia akkor parancsnokának parancsára beállt a Vörös Hadseregbe, majd behívták a Ludovikára. 1921-ben tüzértiszt lett, majd a vezérkarban kezdett szolgálni.

Katonai pályafutásaSzerkesztés

1941-ben katonai attasé lett Szlovákiában, majd 1942-ben hazahívták, vezérkari ezredessé léptették elő, majd Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szárnysegédként és irodavezetőjeként szolgált. 1944-ben a VI. hadtest, majd az 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke lett. Amikor Horthy Miklós bejelentette a fegyverszüneti proklamációt, Kéri átment a szovjetekhez és csatlakozott a Moszkvába induló fegyverszüneti küldöttséghez.

1945-ben a Honvédelmi Minisztérium katonai főnöke lett a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormányban, ugyanebben az évben szabotázs vádjával letartóztatták. A bíróság később felmentette a vádak alól, de rendelkezési állományba helyezték. 1949-ben ismét letartóztatták, majd a kistarcsai internálótáborba, később a recski munkatáborba került. Amikor 1953-ban a tábort felszámolták, visszamenőleg 4 év 9 hónapos börtönbüntetésre ítélték. 1954-től 1966-os nyugdíjazásáig dolgozott éjjeliőrként, segédmunkásként, raktárosként és pincemesterként.

1990-ben rehabilitálták, vezérőrnaggyá, majd 1991-ben vezérezredessé nevezték ki.

Közéleti pályafutásaSzerkesztés

1988-ban alapító elnöke lett a Recski Szövetségnek. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként, annak országos listájáról szerzett mandátumot. Az 19901994-es országgyűlési ciklus legidősebb tagja, így az alakuló ülésen korelnökként is tevékenykedett. A honvédelmi bizottság tagja volt. A ciklus vége előtt egy nappal hunyt el.

Ügynöki tevékenységeSzerkesztés

1957 márciusában a Belügyminisztérium állambiztonsági elhárító részlege „Recski” fedőnéven ügynöknek szervezte be. Fő feladata korábbi tiszttársainak, főleg Kádár Gyulának és Hátszegi Ottónak az ellenőrzése volt, akik maguk is az állambiztonság ügynökei voltak. A három tiszt általában pozitív és semmitmondó jelentéseket írogatott egymásról, hiszen részint egymás jó barátai, részint pedig tartóiknál képzettebb és műveltebb tisztek voltak. Kérit legkésőbb 1965-ben ki is zárták a hálózatból, azaz megszüntették vele az együttműködést, mivel nem produkált használható anyagokat.[1]


KitüntetéseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés