Kéri Kálmán

vezérezredes, politikus

Kéri Kálmán (Igló, 1901. június 25.Budapest, 1994. május 26.) magyar vezérezredes, politikus.

Kéri Kálmán
vezérkari ezredesként, 1944 előtt
vezérkari ezredesként, 1944 előtt
Született 1901. június 25.
Igló
Meghalt 1994. május 26. (92 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Csatái első világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéri Kálmán témájú médiaállományokat.
Emléktáblája egykori lakóhelyén (II. ker., Érmelléki utca 9.)

FiatalkoraSzerkesztés

Az első világháború idején lépett be a Honvédség kötelékébe, majd szolgált IV. Károly magyar király és az I. Magyar Köztársaság alatt is. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején Stromfeld Aurél, a Ludovika Akadémia akkor parancsnokának parancsára beállt a Vörös Hadseregbe, majd behívták a Ludovika Akadémiára. 1921-ben tüzértiszt lett, azután a vezérkarban teljesített szolgálatot.

Katonai pályafutásaSzerkesztés

1941-ben katonai attasé lett Szlovákiában, majd 1942-ben hazahívták, vezérkari ezredessé léptették elő, majd Nagy Vilmos honvédelmi miniszter szárnysegédjeként és irodavezetőjeként szolgált. 1944-ben a VI. hadtest, majd az 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke lett. Amikor Horthy Miklós bejelentette a fegyverszüneti proklamációt, Kéri átment a szovjetekhez, és csatlakozott a Moszkvába induló fegyverszüneti küldöttséghez.

1945-ben a Honvédelmi Minisztérium katonai főnöke lett a Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormányban, ugyanebben az évben szabotázs vádjával letartóztatták. A bíróság később felmentette a vádak alól, de rendelkezési állományba helyezték. 1949-ben ismét letartóztatták, majd a kistarcsai internálótáborba, később a recski munkatáborba került. Amikor 1953-ban a tábort felszámolták, visszamenőleg 4 év 9 hónapos börtönbüntetésre ítélték. 1954-től 1966-os nyugdíjazásáig csak éjjeliőrként, segédmunkásként, raktárosként és pincemesterként kereshette kenyerét.

1990-ben rehabilitálták, vezérőrnaggyá, majd 1991-ben vezérezredessé léptették elő.

Közéleti pályafutásaSzerkesztés

1988-ban alapító elnöke lett a Recski Szövetségnek. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként, annak országos listájáról szerzett mandátumot. Az 19901994-es országgyűlési ciklus legidősebb tagjaként az alakuló ülés korelnökeként is tevékenykedett. Ennek értelmében az első szabadon választott országgyűlés eskütétele után – lévén, hogy ekkor Szűrös Mátyás tisztsége megszűnt – Göncz Árpád házelnökké választásáig közjogi ertelemben másfél órán át Magyarország országfője volt. A honvédelmi bizottság tagja volt. A ciklus vége előtt egy nappal hunyt el.

Ügynöki tevékenységeSzerkesztés

1957 márciusában a Belügyminisztérium állambiztonsági elhárító részlege „Recski” fedőnéven ügynöknek szervezte be. Fő feladata korábbi tiszttársai, főleg Kádár Gyula és Hátszegi Ottó ellenőrzése volt, akik maguk is az állambiztonság ügynökei voltak. A három tiszt általában pozitív és semmitmondó jelentéseket írogatott egymásról, hiszen részint egymás jó barátai, részint pedig tartóiknál képzettebb és műveltebb tisztek voltak. Kérit legkésőbb 1965-ben ki is zárták a hálózatból, azaz megszüntették vele az együttműködést, mivel nem produkált használható anyagokat.[2]

KitüntetéseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

Emléktáblát állítottak tiszteletére Budapest II. kerületében.

MűveiSzerkesztés

  • A magyar vezérkari tisztek kiképzése és továbbképzése az 1920–1944 közötti években; 2. bőv. kiad.; Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományos Főosztály, Bp., 1992

JegyzetekSzerkesztés

{jegyzetek}}

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kubinyi Ferenc: "...ketrecbe engem zártak...". Almásy Pál altábornagy, dr. Aranyi Sándor orvos ezredes és Kéri Kálmán volt vezérkari ezredes vallomásai; Holnap, Bp., 1989

JegyzetekSzerkesztés