Zétényi Zsolt
Zétényi Zsolt (Veszprém, 1941. augusztus 9. –) magyar jogász, a Százak Tanácsának tagja, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja. A nevéhez fűződő, 1991. november 4-én elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvény, a „lex Zétényi” (Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslat) az önkényuralom által nem üldözött szándékos emberölés, halált okozó súlyos testi sértés és hazaárulás büntethetőségét tette volna lehetővé.[1] A Ságvári Endre meggyilkolásának vádjával 1959-ben elítélt és kivégzett, majd 2006-ban felmentett Kristóf László ügyében a felülvizsgálati eljárásban az indítvány szerkesztője és a család képviselője, [2] valamint a háborús bűnökkel vádolt és nem jogerősen felmentett Képíró Sándor védőügyvédje.[3][4]
Zétényi Zsolt | |
Született |
1941. augusztus 9. (81 éves) Veszprém |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Reitinger Valéria (1946–2003) |
Foglalkozása | jogász |
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zétényi Zsolt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
ÉleteSzerkesztés
1941. augusztus 9-én született Veszprémben. Édesanyja református tanítónő, édesapja törvényszéki bíró volt. Apai családja után katolikus vallású. Rákospalotán tett érettségi vizsgát 1959-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán diplomát szerzett 1964-ben. 1967–68-ban a Legfelsőbb Bíróság tanácsjegyzője. 1968-ban letette bírói-ügyészi szakvizsgáját, 1968–69-ben az Országos Kriminalisztikai Intézet tudományos munkatársa, ezután évtizedekig jogtanácsos, majd 1994-től gyakorló ügyvéd. 1986-tól 2013-ban történt megszűnéséig a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (1989-től Bajcsy-Zsilinszky Társaság) tagja, ügyvezető titkára, majd főtitkára. 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztalban képviselte a Bajcsy-Zsilinszky Társaságot az MSZMP-vel folytatott tárgyalásokon,[5] a kerekasztal és az állampárt megegyezésének aláírója 1989. szeptember 18-án.[6]
1990–94-ben országgyűlési képviselő (MDF), az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke volt.[7] 1987–tól 1995-ig MDF-tag, 1993–94-ben az Országos Elnökség tagja, 1992–től a Nemzeti Társaskör tagja, 1994–98 között elnöke, 1998-tól tiszteletbeli elnöke. 1997-től A Százak Tanácsa, 1994-től a Magyar Alkotók és Gondolkodók Szakértői Társaság és más egyesületek tagja, Egyszemélyes Nemzeti Jogvédő irodát tartott fenn 1994-től minden köztámogatás nélkül, az önkényuralom (sortüzek) halálos áldozatai védelmében, 2004-től a Nemzeti Jogvédő Alapítvány,[8] és 2015-ben történt megszűnéséig a Magyar Konzervatív Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2008-tól 2014-ig a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke. 2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom alkotmánybírónak jelölte,[9] a szavazáson 46 szavazatot kapott, így nem került megválasztásra.[10]
MűveiSzerkesztés
KönyvekSzerkesztés
- Mi a teendő a múlttal. Beszédek, cikkek, interjúk 1989–1994, 1994, Batthyány Lajos Alapítvány, Magyar Egyeztető Testület és mások. 544 o.
- A Szentkorona-eszme mai értelme, Püski, Budapest, 1997, 299 o.
- Magyarország Szent Koronája, Kairosz, Budapest, 2001, 230 o.
- Milyen emlékmű álljon a Szabadság téren?, Masszi, Budapest, 2006
- Több fényt! – Tanulmányok, gondolatok, beszédek 1995-2006, TIMP, Budapest, 2007
- A történeti alkotmány – Magyarország ősi alkotmánya (2 kiadás: Budapest, 2009, 2010) Magyarországért Kulturális Egyesület, 1407 o.
- A Szent Korona vonzásában, Kairosz, Budapest, 2012 (Magyarnak lenni)
- A Képíró ügy, Kairosz, Budapest, 2013
- Zétényi Zsolt: Ártatlanul, jeltelen sírban. A Kristóf-ügy. Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány, Budapest, 2015, 589 o. (Teljes címe „Ártatlanul, jeltelen sírban. A Kristóf-ügy. A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben, koholt vád alapján elítélt és kivégzett Kristóf László csendőr őrmester ügyének tényei s tanulságai. Jog- és rendvédelem történeti tanulmány és forráskiadvány)
- Zétényi Zsolt: Történeti alkotmányunk vívmányai és a 2011. évi alaptörvény. Kairosz Kiadó, Budapest, 2015, 216 o.
- Zétényi Zsolt: „Göröngyös úton…” A Bajcsy-Zsilinszky Társaság történeten emlékeim és a források tükrében, Antológia Kiadó, Lakitelek, 2019, 360 o.
- Zétényi Zsolt: Trianon és az antalli ígéret. Kairosz Kiadó, Budapest, 2020, 138 o.
TanulmányokSzerkesztés
- Magyarország Szent Koronája[11]
- Gyökeres alkotmányreformra van szükség[12]
- Magyarországon gyökeres alkotmányreform kell![13]
- A történeti alkotmány időszerűsége[14]
- A történeti alkotmány időszerűsége[15]
- Zétényi Zsolt: Néhány adalék az igazságtétel kérdéséhez[16]
- Zétényi Zsolt: Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf László csendőr őrmester ügyének tényei és tanulságai)[17]
- Zétényi Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség és a csendőrök jogállása 1945-ben és azután. Egy elfelejtett szervezet és jelmondat: „Híven, becsülettel, vitézül!”[18]
- Zétényi Zsolt: Alaptörvényre van szükség avagy az új alkotmány mítosza[19]
- Zétényi Zsolt: A Magyarországtól elszakított országrészek magyar nemzeti közösségeinek és egyéneinek jogállása 1920 és 2013 között. In : Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében. Konferencia a trianoni diktátum 93. évfordulóján. kötetet szerkesztette: Varga Domokos György. 2013
- Zétényi Zsolt: Szent István a törvényhozó és törvénykező. In : Szent István konferencia Székesfehérváron 2013. A Százak Tanácsa Konferenciája, Székesfehérvár, 2013. október 1.)
- Zétényi Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség és a csendőrök jogállása 1945-ben és azután. (Egy elfelejtett szervezet és jelmondat: „Híven, becsülettel, vitézül!”). Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis), XX. évf. (2011) 23. sz. 155–165. o. HU-ISSN 1216-6774 Második kiadása:
- Zétényi Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség és a csendőrök jogállása 1945-ben és azután. (Egy elfelejtett szervezet és jelmondat: „Híven, becsülettel, vitézül!”). 297-328. p. In Parádi József et al. (szerk.): Magyar csendőrség-történeti tanulmányok. Budapest, 2015, Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közösség – Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság. 401 o. HU-ISBN 978 963 89 8288 9. /Magyar Rendvédelem-történeti tanulmányok, 1. / HU-ISSN 2415-9875
- Zétényi Zsolt:A Magyarországtól elszakított országrészek magyar nemzeti közösségeinek és egyéneinek jogállása 1920 és 2013 között. In : Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében. Konferencia a trianoni diktátum 93. évfordulóján. A konferencia főszervezője dr. Morvai Krisztina, a kötetet szerkesztette: Varga Domokos György. 2013
- Zétényi Zsolt: A menekültügy néhány kérdése, figyelemmel a menekültjogra. Hitel 2015. december
- Zétényi Zsolt: Katonai bíráskodás a Nagy Háborúban. In : Trianoni Szemle Évkönyv, 2016. 103–118. o.
- Zétényi Zsolt: 1956 és a megtorlás fekete könyve. (Jobbágyi Gábor: 1956 és a megtorlás fekete könyve. 2016, Kairosz kiadó, 443 oldal.) In : Magyar Szemle Új Folyam XXV. 11-12. szám. 2016. december. 100–107. o.
- Zétényi Zsolt: A múlt bűneivel való szembenézés huszonöt éve. In. : Kapu XXIX. évf. 2016. 11-12. 34-47. o.
- Zétényi Zsolt: A Magyar Királyi Csendőrség fegyverhasználati szabályai a Magyar Rendőrség jelenlegi fegyverhasználati szabályai tükrében. Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis), XXVII. évf. (2017) 53. sz. 161-181. p. HU-ISSN 1216-6774.
- Zétényi Zsolt : Néhány őszinte szó az igazságtételről, Hitel 2017. XXX. évf. 12. sz. 36-65 p.
Történeti alkotmányunk esélyei etc. In. Hungaria Archiregnum : Szent Korona-eszme, Szent Korona-tan, Alaptörvény / Kocsis István–Molnár Tamás–Pap Gábor–Pecze Ferenc–Tóth Zoltán József–Vass Csaba–Zétényi Zsolt–Zlinszky János ; Tanulmánykötet. szerk. Tóth Zoltán József]. 554 o. Két Hollós, Budapest, 2017
Zétényi Zsolt: A magyar örökkévalóságig klauzula: az állami és nemzeti Függetlenség. HITEL, 2023. március 61–88. o. XXXVI. évfolyam 3. szám. FilmekSzerkesztés
KitüntetéseiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
|